Én nem szüntettem volna meg az iskolákban a gyakorló kerteket. Az én időmben még az iskolában olykor kétkezi munkát kellett végezni. Szerintem a munka soha nem szégyen. Jómagam nem is tudnék nélküle meglenni. Csak sajnos szinte senki nem szeretne már fizikai munkát végezni. Lassan egyáltalán nincsenek szakmunkások. Tavaly például a telepemen járt Czerván György, az agrárgazdaságért felelős államtitkár és Dr. Német feketefejű húsjuh | Magyar fehér sertés. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter. Czerván György azt mondta nekem: "na, Mihály bátyám, most mondd a miniszter úrnak, hogyan lehet segíteni a juhtenyésztésen! ". Semmi mást nem javasoltam, csak szakmunkás képző iskolákat, ahol juhtenyésztésre oktatják a fiatalokat, hogy lehessen utánpótlása a szakmának. Óriási a munkaerőhiány. – Mik a jövőbeli tervei? – A juhlétszámot már nem szeretném növelni. Jelenleg körülbelül kétezer állatom van: 60 százalékban magyar merinó, 28 százalékban német húsmerinó, 12 százalékban pedig német feketefejű juh. A minőségen azonban mindig lehet javítani: soha nem szabad azt gondolni, hogy elértük a csúcsot.
Általános iskolás kora óta foglalkozik juhtenyésztéssel a törteli Sebők Mihály, aki idén immár második alkalommal nyerte el az Év tenyésztője címet. Egy romos tanyából varázsolt mintatelepet, ahol az országban egyedüliként, mesterségesen termékenyíti az állatokat. – Mióta foglalkozik juhtenyésztéssel? – Gyermekkorom óta. A szüleimmel tanyán laktunk. 25 hold földön gazdálkodtak, és állattenyésztéssel is foglalkoztak. Birkáink is voltak, és iskolás koromban, 10-12 évesen már én is foglalkoztam velük: etettem, gondoztam őket. Mikor hazaértem az iskolából, átöltöztem, ebédeltem, és már mentem is a juhokhoz. Akkoriban még nem a számítógép volt az első, hanem a gyerekeknek is ki kellett venniük a részüket a ház körüli munkákból. Szerettem csinálni. Eleinte körülbelül 10 birkánk volt otthon, majd 1960-ban, a tagosításkor már vagy 25 darab. Német feketefejű jun jie. Sajnos csak ötöt hagytak meg nekünk, a többit be kellett adni a szövetkezetbe a kocsival, lóval, szerszámokkal és földdel együtt. Ebbe édesapám belebetegedett, nem tudta feldolgozni.
Névjegy: Sebők Mihály 1947. május 15-én született Nagykőrösön. Törtelen járt általános iskolába, 15 évesen azonban már munkát vállalt a helyi termelőszövetkezetben. 1967-ben Debrecenben juhtenyészeti szakképesítést szerzett. 1967-2001 a TSZ juhágazati vezetőjeként tevékenykedett, majd az 1988-ban vásárolt törteli tanyája 2000-ben családi gazdasággá alakult. 1991-ben a Magyar Juhtenyésztő Szövetség (ma: Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség) alapító tagja volt. 1968-ban házasodott: felesége Ilona. Két gyermekük született: Ildikó és Mihály. Német feketefejű jun wei. 4 fiú- és 1 lányunokája van. Gazdaságát 2013-ban mintateleppé nyilvánították. Főbb díjai: 12 Tenyésztői Nagydíj az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárokon, Életteljesítmény díj egy 12 éves anyajuhért (2008), Sand József-díj (1996), Id. Tóth Imre-díj (2012), Összevont Állattenyésztési Nagydíj (2015), Az Év Tenyésztője (1997, 2016). Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!