Érszegi Géza: Megyetörténet (Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár-Veszprém Megyei Levéltár, 2010) - Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A világi és az egyházi közigazgatás alapegységeinek, a megyéknek és az egyházmegyéknek a története számos ponton kapcsolódik egymáshoz. Szimbolikusnak is tekinthető, hogy írott forrásainkban történt legkorábbi megörökítésük is ugyanahhoz a dokumentumhoz, Szent Istvánnak a veszprémi egyházmegye részére kiadott alapítóleveléhez kötődik. E-kutatás ismertető | Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár. Az elmúlt évben volt ezer esztendeje, hogy első uralkodónk Veszprém közelében, Sólyban Szent Mihály egyháza alá rendelte Veszprém, Fehérvár, Visegrád és Kolon várakat határaikkal és területükkel együtt. Ez az évforduló adott alkalmat arra, hogy tudományos konferencián foglaljuk össze az elmúlt évek egyház- és igazgatástörténeti kutatásainak eredményeit.
Így a történelmi egyházmegye területén, Budafoktól Csurgóig jól mutatja a virágzó szerzetesi élet sokszínűségét a tanulmányok sokfélesége; olvashatunk többek közt középkori kolostortörténetekről, a Karthauzi Névtelen művéről, az Érdy-kódexről, a zirci ciszterci apátság XVIII. századi politikai küzdelmeiről, a budai kapucinusok lelkipásztori tevékenységéről vagy a kommunista vészkorszak alatti titkos működésről. Összefoglalásként elmondható, hogy e három kötet méltó folytatása Magyarország egyik legrégibb egyházmegyei levéltári sorozatának, s jelentősen hozzájárulhatnak egy, a jövőben megírandó veszprémi egyházmegyei monográfiához. A három kötet adatai: Monumenta ecclesiae Vesprimiensis 1437–1464. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár középkori oklevelei, Szerk. : Dreska Gábor – Karlinszky Balázs, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 25. ), Veszprém, 2014. Veszprémi Érseki Levéltár | Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. Szerzetesrendek a Veszprémi Egyházmegyében. augusztus 27–28-án rendezett konferencia előadásai, Szerk. : Karlinszky Balázs, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 26.
), Veszprém, 2015. Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I., Szerk. : Varga Tibor László, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 27. Veszprem érseki levéltár . ), Veszprém, 2015. Kanász Viktor Ezt olvastad? A Magyar Dolgozók Pártjának "felvilágosítással" megbízott tagjai az agitátorok, de ismeretes a pártmunkás és a népnevelő megnevezés is. Huhák Heléna
Ugyanakkor, 1835-től áttértek az iratok folyamatos, folyószám szerinti elhelyezésére is. A püspöki levéltár anyagának legfontosabb oklevelei (köztük több mint 600 darab középkori) 1895-ban letétként a káptalani levéltárba kerültek. A püspöki jószágkormányzósághoz és az uradalmakhoz (Karád, Sümegi, Veszprém központtal) kapcsolódó gazdasági iratanyagot külön gazdasági levéltárban helyezték el a jószágkormányzóságon. Ugodi plébánia levéltára - PDF Free Download. Ennek azonban csak egy része került a püspöki levéltárba, mivel 1925-ben helyszűke miatt az aktualitásukat vesztett iratokat kiselejtezték és papírmalomba akarták adni. A kiselejtezett anyag egy részét Pfeiffer János püspöki levéltáros mentette meg, egy másik része a vármegyei múzeumba került, az iratok többsége azonban odaveszett. A székesegyház felújítása miatt 1907-től a káptalani levéltár is nehéz helyzetbe került. Eleinte kanonoki házakban (Aggpapok háza, Körmendy-ház, Dubniczay-ház) helyezték el, egyik helyről a másikra költöztetve, majd végül 1972-ban az egykori ferences kolostor emeletén kapott megfelelő helyet.
A sorozat a püspöki irattári rend átalakításakor, az 1830-as évek elején keletkezhetett különböző provenienciájú iratokból, így az iktatókönyves irattári rend előtti időszak, vagyis a 18. század első harmadától a 19 század első harmadát felölelő évszázad legfontosabb plébániatörténeti iratait tartalmazza. Internetes időpontfoglalás helyszíni kutatáshoz (2022. 01. 18. ) Honlapunkon elindítottunk egy internetes időpontfoglaló menüpontot: Ezen keresztül naponta két alkalomra, délelőttre és délutánra tudnak időpontot foglalni személyes, helyszíni kutatásra a levéltárat felkeresni szándékozó érdeklődők. Bízunk abban, hogy ezzel tervezhetőbb és átláthatóbb lesz minden kutatónk számára a helyszíni kutatás. Szerverfrissítés: Elérhetők az 1931. év anyakönyvi másodpéldányai (2022. 04. ) A mai naptól – a megszokott módon év elejétől – elérhetővé tettük a kutatási korlátozás alá nem eső, 90 évnél régebbi anyakönyvi másodpéldányok fényképeit. E-kutatás szolgáltatásunk révén tehát megtekinthetők már az 1931. év anyakönyvi másodpéldányok ( VFL I.
Természetesen az ingyenes hozzáférést választó kutatóinknak a későbbiekben is lehetőségük van újabb, külön regisztráció nélkül díjfizetést kezdeményezni. Az ehhez szükséges információk itt érhetők el. A regisztrációt követően a kutató automatikus visszaigazoló e-mailt kap a regisztráció tényéről (érdemes a levelezőprogram spam-mappáját is megnézni! ), majd az adatok feldolgozását követően a belépéshez szükséges elérhetőséggel újabb e-mailt küldünk. Az adatok, illetve a regisztrációs díjak feldolgozása néhány munkanapot igénybe vehet: szíves türelmüket kérjük ezzel kapcsolatban! Amennyiben kérdése merülne föl a regisztrációval vagy az e-szolgáltatással kapcsolatban, kérjük intézményünk elérhetőségein vegye fel a kapcsolatot levéltárunk munkatársaival! Az e-kutatás keretében elérhető digitális tartalmakról ezen az oldalon tájékozódhatnak.
Lélekösszeírások – Conscriptiones animarum Karlinszky Balázs (szerk. ): Segédletek 7. Püspöki birtokjogi iratok (1527–1785) – Litteralia instrumenta jura episcopatus Vesprimiensis tangentia (1527–1785) Hermann István: Segédletek 3. Végrendeleti ügyek - Processus causarum: Testamentaria Gutheil Jenő: Veszprém város okmánytára (1002–1523) Teljes ár: 3400, -