Kritika XboxOne PS4 PC Ötletes és újszerű megközelítésével a Watch Dogs: Legion szórakoztató, bár kicsit monoton élmény. Bevezető Watch Dogs Legion - Legutóbbi US tartalom VIDEÓ: A bérgyilkos nagyi lázadása - Watch Dogs Legion teszt A Ubisoft igen ambiciózus ötlettel igyekezett feldobni az open world játékának formuláját, ugyanis a Watch Dogs Legion nem mást ígért, mint hogy az összes NPC irányítható lesz a virtuális Londonban. Lássuk, elég-e ennyi az üdvösséghez! TESZT: Watch Dogs Legion A Ubisoft igen ambiciózus ötlettel igyekezett feldobni az open world játékának formuláját, ugyanis a Legion nem mást ígért, mint hogy az összes NPC irányítható lesz a virtuális Londonban. Lássuk, elég-e ennyi az üdvösséghez!
Press Q to hack A Watch Dogs: Legion játékmenete ugyanis a toborzást leszámítva nagyjából ugyanolyan, mint az előző két részben is volt. A legtöbb járművet, drónt és egyéb apróságot egyetlen gombnyomással meg tudjuk piszkálni, a bonyolultabb rendszereknél pedig visszaköszön az elődökből ismerős "csőforgatós" minijáték. Fontos viszont megjegyezni, hogy ezúttal már mintha nagyobb távolságból is feltörhetnénk a kamerákat, illetve a pókdrónunk is mobilisabb a Watch Dogs 2 jumperénél, így nagyobb szabadságot élvezhetünk egy-egy célpont becserkészésekor, ami mindenképp pozitívum. A játékban a hackelésen túl szerephez jut néha a lövöldözés és a vezetés is, ezek azonban ugyanolyan egyszerűnek érződnek, mint az előző két részben. Igazából sem a fegyverek, sem a járművek fizikája nem nevezhető rossznak, de az emlékezetestől is távol áll mindkettő, arról nem is beszélve, hogy a tűzharcoknál azért kiütközik ellenfeleink mesterséges intelligenciájának hiánya. Általában vagy egyetlen fedezék mögött kuporognak, vagy a Ghost Recon: Breakpoint zsoldosaitól ellesett technikával rohannak előre, szinte könyörögve egy (vagy páncélozott arcok esetén több) fejlövésért.
Két nem annyira sikeres epizód után a Ubisoft harmadjára is bepróbálkozott a Watch Dogs-szériával, a Legion alapötlete pedig papíron kifejezetten jól hangzik. A Ubisoft háza táján az utóbbi pár évben igencsak a háttérbe szorult a Watch Dogs -széria, és azt is elég könnyű belátni, hogy miért. Míg a franciák a legtöbb sorozatuk kapcsán rátaláltak egy betonbiztos receptre, amivel menetrendszerűen készíthetik a stabil minőségű (bár nem túl bevállalós) folytatásokat, addig a Watch Dogs hackereivel valahogy nem tudtak zöldágra vergődni. Legyen szó az első rész körül kirobbant downgrade botrányról, vagy a második rész elképesztően kínos átvezetőiről, valami mindig megakadályozta, hogy ezek a játékok igazán sikeressé válhassanak. Mindez azonban nem szegte az alkotók kedvét, akik négy évvel a második rész után előálltak a Watch Dogs: Legion nel, egy olyan folytatással, melyben szó szerint bármelyik NPC fölött átvehetjük az irányítást. Ambiciózus koncepció, az biztos, a játék ráadásul kifejezetten jónak is érződött, mikor a megjelenés előtt kipróbálhattuk.
Hamarosan élesedik a tavaly megjelent Watch Dogs: Legion kooperatív multija, ami a maga módján kifejezetten szórakoztatónak mondható. A Watch Dogs -széria nem tartozik a Ubisoft legsikeresebb IP-i közé, és ezen a tavaly ősszel megjelent Watch Dogs: Legion sem tudott érdemben változtatni. Bár az alapötlet, miszerint szó szerint bármelyik NPC-vel nekieshetünk London felszabadításának, elég ambiciózus, a megvalósítás sajnos nem ért fel a koncepcióban rejlő potenciálhoz. Hamarosan viszont élesedik a játék kooperatív online módja, így adja magát a kérdés, hogy vajon haverokkal jobb-e az elnyomás és a társadalmi igazságtalanságok ellen harcolni? Ugyanaz, mégis más Az alapjátékhoz képest a Watch Dogs: Legion online módja mechanika terén természetesen semmit nem változott. A sztori ismét a nagy, nyitott és szabadon bejárható Londonba kalauzol el minket, melyet az Albion névre hallgató biztonsági cég egy kvázi rendőrállammá alakított át, a mi feladatunk pedig az, hogy a DedSec embereit irányítva borsot törjünk a zsoldosok orra alá, annyi csavarral, hogy most már nem egyedül vagyunk, hanem akár négyen is nekikezdhetünk az elnyomás felszámolásának.