Akik még emlékeznek, tanúi voltak az akkori eseményeknek és szenvedéseknek, amelyek emberek millióit érintették, azok tudják igazán, hogy mennyire szükség volt akkor az irgalmasság üzenetére. Az isteni irgalmasság üzenete meghatározza az emberi élet értékét is. Minden ember értékes Isten szemében; Krisztus minden egyes emberért meghalt; mindenkiért, akinek az Atya lelket adott. Ez a vigasztaló üzenet szól különösen azoknak, akik bűnük súlya és nagysága miatt már esetleg föladták a reményt, és kísértést éreznek arra, hogy kétségbe essenek. Nekik megmutatja Jézus a szelíd arcát; a szívéből áradó sugarak őket érintik, és rájuk vetik fényüket, őket melegítik és nekik mutatnak utat, reménnyel töltik el őket. Milyen sok lélek vigasztalódott meg már a Gondviselés által Fausztina nővérnek tanított imádság révén: Jézusom, bízom benned! Ha csak annyit teszünk, hogy átadjuk magunkat Jézusnak, már oszlani kezdenek a felettünk tornyosuló felhők és átsüt rajtuk a fény sugara. " XVI. Benedek pápa lengyelországi látogatása alkalmával a krakkó-lagiewniki Isteni Irgalmasság-templomban a betegekkel és betegápolókkal találkozott 2006. SZÉKESEGYHÁZI HIRDETÉSEK – Évközi 5. Vasárnap (2022. február 6.) – Sarlós Boldogasszony – Székesegyház. május 27-én.
(Napló 1572) Az Úr Jézus elég pontosan megadta azt az imamódot is, ami Isten irgalmasságának kultuszában ennek a formának legjobban megfelel: "Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat – mondta Fausztinának. – Ha ez nem lehetséges, kis időre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ha ez sem lehetséges, akkor merülj el imádságban – ha röviden is – ott, ahol éppen vagy. " (Napló 1572) A krakkói Isteni Irgalmasság bazilika (Kép: Twitter) "Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya a csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek" – olvashatjuk a Naplóban. (1075) Szent II. Szeressétek Egymást! Magazin 2021/4 (40. lapszám) • Szent Kelemen Plébánia, Bük. János Pál egész pápaságában központi helyet foglalt el az isteni irgalmasság gondolata. Már megválasztása után két évvel, 1980 adventjének kezdetén kiadta második, Dives in misericordia (Irgalomban gazdag Isten) kezdetű enciklikáját, mellyel mintegy programot is adott: "Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, s minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az Egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az isteni irgalomhoz. "
A kilenced imáiban a hívők irgalmat kérnek maguknak és az egész világnak. Leginkább a megtérés kegyelmét és békés halált. Az imával az irgalmasság cselekedetét gyakorolják. Ezt a kilencedet Jézus diktálta le Fausztina nővérnek: "Azt kívánom, hogy e kilenc napon keresztül vezesd irgalmam forrásához a lelkeket, hogy erőt, enyhülést és mindenféle kegyelmet merítsenek belőle, amire szükségük van az élet küzdelmeihez, főleg pedig a halál óráján. Mindennap a lelkek más-más csoportját vezeted majd a szívemhez, hogy irgalmam tengerébe merítsd őket. S én bevezetem őket Atyám házába. Ez lesz a feladatod most és a jövendő életben. Egy lélektől sem tagadok meg semmit, akiket irgalmam forrásához vezetsz. Atyámat mindennap fogod kérni, hogy keserves kínszenvedésemre való tekintettel adja kegyelmeit ezeknek a lelkeknek" – olvasható a Naplóban. RÓZSAFÜZÉR-LITÁNIA-KILENCED. További kegyelem, ami Fausztina nővéren keresztül érkezett, az irgalmasság órájának üzenete. 1937 októberében Krakkóban Fausztina nővér figyelmét az Úr Jézus halála órájának tiszteletére hívta fel: "Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsőítsd és magasztald, hívd le az egész világra hatalmát, főleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára. "
(96) II. János Pál pápa az irgalomról így vall: "Az irgalom rövid távon veszteségnek látszik. Hosszú távon azonban mindig nyereség. Az irgalom irgalmat szül. " Míg elődje, VI. Pál pápa (1963-1978 között) megfogalmazásában az irgalom, a "szeretet kultúrájának alapja. " A Magyar katolikus lexikonban az irgalmasságról (latinul misericordia) ez olvasható: "Jelentése két részből áll: 1. az Isten tulajdonságainak egyike (Isten irgalmassága). 2. az erkölcsi erény, mely képessé tesz a segítségnyújtásra akkor is, amikor az igazságosság és a jog alapján az nem várható el. Az irgalmasság az erkölcsileg erősebb, nagyobb lehajlása a gyengébbhez, készség a megbocsátásra. Társerénye a szolidaritás, a másik szenvedése és baja iránti részvét. A Szentírásban az irgalmasságnak megfelelő ószövetségi kifejezés az anyai szeretetre utal, mely a méhben hordozott élet védelmezésében, gyarapításában és az érte vállalt szenvedésben mutatkozik meg. Isten irgalmassága hasonló a gyermekét szerető szülőhöz, de túl is szárnyal minden emberi jóságot (Iz 49, 15; Sir 18, 13), és erősebb az ember Isten iránti hűtlenségénél.