Gőzerővel dolgozunk a Budavári Palota déli összekötő szárnyában található legendás Szent István-terem rekonstrukcióján, amely a századforduló magyar iparművészetének egyik csúcsteljesítménye volt – írja a Várkapitányság. A munkák újabb szakaszhoz értek, hiszen a szakemberek végeztek a helyiség mennyezetének és parkettájának beépítésével, ráadásul már az egyedi bútorok nagy része is elkészült. Bár a terem a II. világháborúban és az azt követő fosztogatások következtében teljesen megsemmisült, azonban a jó minőségű archív fotókon így is látható, hogy a terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borította. A parketta a századfordulón a Neuschlosz fivérek gyárában készült, most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma, az elemek minden anyaga hármas: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni. A parkettát a terem széleinél a falburkolat alá befutó, geometrikus mintájú díszcsík kíséri.
Az egykori Szent István-terem Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag első osztályú, csomómentes, előgőzölt kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak. A mennyezet igazi különlegességét adják a kazettákba illesztett Zsolnay-pirogránit lapok, amelyek különálló képekként is értelmezhetőek. A mennyezet és a díszek bejárati ajtók kivitelezését végző Pápai Asztalos Kft kollégája beilleszt egy panelt A terem rekonstrukciójának következő szakaszában a pazar falburkolatot alakítják ki: a 2, 4 méterig magasodó faragott díszítéses, aranyozott faburkolatot a felső sávban aranyhímzésű szövettel burkolt részek egészítik ki egészen 5 méteres magasságig. (FATÁJ kieg: a falburkolat kivitelezését a Centralwood Kft szakemberei végzik. ) A faműves munkákat komoly szakmatörténeti kutatások előzték meg, hogy a századelőn használt eljárásokat és fakötéseket alkalmazzák az oldalfal kialakításánál.
Az újjászülető Szent István-terem elkészült különleges mennyezete a Budavári Palotában 2021. június 1-jén. MTI/Szigetváry Zsolt Budapest, 2021. június 1. MTI/Szigetváry Zsolt Elkészült az újjászülető Szent István-terem különleges mennyezete és parkettája a Budavári Palotában – tájékoztatott a Várkapitányság. A munkálatok az ütemterv szerint haladnak, az egyedi bútorok többségének megmunkálásával is végeztek a szakemberek. A pazar falburkolat kialakítása lesz az egyik következő feladat. A Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi termét augusztus 20-tól csodálhatják meg az érdeklődők. A Szent István királyról elnevezett terem a Budavári Palota egyik legjelentősebb belső tere, egyúttal a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nemzetközi sikert aratott, kialakításában a kor legkiválóbb művészei és iparosai vettek részt. A terem berendezésében a finom, aprólékos, bensőséges részleteké volt a főszerep, az alapvetően neoromán stílusjegyek mellett sok helyen felbukkant a magyar ornamentika is.
A fal sok száz kisebb-nagyobb, egymással kapcsolódó elemből áll majd össze, különlegessége, hogy a látható panelek egyetlen fémcsavart, vagy más ma használatos kötést sem fognak tartalmazni. A míves padlóburkolat a KM Par-Ker Kft szakértelmét mutatja A terem kialakítása mellett a bútorzat újjászületésén is dolgozunk. A bútorok újraalkotásában azok az előkerült fotók segítettek a legtöbbet, amelyek nem a teremben készültek, hanem egyesével ábrázolják a székeket, asztalokat. Ugyanakkor a mai tervezőknek különleges kihívást jelentett, hogy meghatározzák a bútorok méretét, ezekről ugyanis nem maradt fenn adat. Sokszor csak a teremről készült fotók alapján, az intarziás parketta és az adott bútor egymáshoz való viszonyából tudtak erre következtetni a ma már használható, digitális technológiák segítségével. Jelenleg már elkészültek a karosszékek, a faragott díszítésű konzolasztal, valamint a hat darab zsámolypad is, melyek még az aranyozóműhelyben várják, hogy elnyerjék végleges formájukat. A rekonstruált Szent István-terem augusztus 20-án nyílik meg a nagyközönség előtt, az első napokban ingyenesen lesz látogatható!
Az ötvös-, fém- és famunkákat művészi gonddal végző iparosok mellett Strobl Alajos szobrász és Zsolnay Vilmos keramikusművész alkotásai, valamint Roskovics Ignác festő királyalakjai nyomán készült pirogránit képek díszítik a páratlan szépségű belsőt. A termet a második világháborúban teljesen megsemmisült épületrész, a déli összekötő szárny rekonstrukciójával együtt alkotják újra a Várkapitányság szakemberei. A Nemzeti Hauszmann Programban számos művészettörténész, iparművész, restaurátor és más szakember dolgozik évek óta, hogy a Szent István-termet régi fényében adhassa vissza a palota látogatóinak. Első lépésként a lehető legrészletesebben kellett rekonstruálniuk a terem díszítését és berendezését, régi dokumentumok és fotók segítségével. Az utóbbiak szerencsére olyan minőségűek voltak, hogy tisztán kivehetők rajtuk az aprólékos, bonyolult fafaragások is. A jó minőségű archív fotókon is érzékelhető, hogy a terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borította.
Az elkészült enteriőrt bemutatták az 1900-ban megrendezett párizsi világkiállításon, de előtte felállították a faburkolatot készítő Thék Endre gyárában, ahová Ferenc József személyesen látogatott el megtekinteni a pompás szobát. A kiállításon aztán a terem elkészítésében részt vevő iparosok nagydíjban részesültek. 1902 februárjában – miután a budai palotába beépítették – volt az első hivatalos rendezvény a teremben, de több eseményt, egyebek között bálokat is tartottak itt. 1916 végén IV. Károly koronázási szertartása is itt kezdődött. Az eseményről nemrég egy fotó is előkerült Bécsből, amin jól látszik a berendezés. A terem a két háború között is látogatható volt, azonban a II. világháborúban gyakorlatilag megsemmisült. A bútorzat valószínűleg elpusztult vagy széthordták. – Milyen információk segítik a rekonstrukciót? – Számtalan fotó, leírás, újságcikk, számla, építészeti terv és kiviteli rajz áll rendelkezésre. Emellett egy budapesti magánvillában előkerült egy olyan szoba is, amely gyakorlatilag ennek a teremnek az átirata: más elrendezésben, de ugyanazokat a motívumokat tartalmazza.
Művészettörténetet tanult a göttingeni Georg August Egyetemen. 2010-ben doktori fokozatot szerzett az ELTE-n. A Budapesti Történeti Múzeum újkori várostörténeti főosztályának muzeológusa, a bútor-, hangszer- és óragyűjtemény, valamint a Schmidt-archívum vezetője volt, majd a Kiscelli Múzeum vezetője, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese lett. Könyvet írt a Friedrich Otto Schmidt-lakberendezőház történetéről, a hazai empire és biedermeier bútorművészetről és a főváros régi köz- és magántereiről. 1998 óta foglalkozik a Budavári Palota történetével.