Szintén többletenergiát kap a növény ahhoz is, hogy egészséges gyökérzetet növesszen magának. A betegségeket is könnyebb megelőzni, hiszen könnyen észrevehetjük a növény beteg részeit és gyorsan el is tudjuk távolítani azokat. A gyenge ágak eltávolításával a növénynek jóval több energiája marad az egészséges részek fejlesztésére. A téli metszés tehát elengedhetetlen, ha igazán bő termésre és egészséges, szép növényre vágyunk. Az áfonya öntözése és gondozása A hazai klíma tökéletesen megfelel az áfonyának, és mivel fagytűrő növény, a téli fagyok sem ártanak neki. Azonban házilag az áfonya csak körülményesen szaporítható, nyáron zöld, ősszel fás dugványozás útján. Az áfonya ápolása metszésből, öntözésből, trágyázásból és gyomtalanításból áll, és szinte semmilyen vegyi növényvédelmet nem igényel. Az áfonya bogyói július végén - augusztus elején érnek be. Mivel nem jellemző rá az utóérés, így mindenképp várjuk meg, amíg 10-20 mm átmérőjűek lesznek, és teljesen beérnek. Kék áfonya hatása a májra. Akár gyümölcsként, akár szörpként, lekvárként fogyasztjuk, egészen biztosak lehetünk benne, hogy nagyon sokat tettünk az egészségünkért.
Olyannyira, hogy a vadászpilóták marékszámra ették bevetések előtt, hiszen a szemük így gyorsabban tudott alkalmazkodni a sötéthez. Az áfonya nem csupán finom, de már hosszú évszázadok óta a népi gyógyászat egyik legfontosabb gyümölcse. Nem csoda, hogy igazán népszerű, az amerikai kontinensen a második legfontosabb bogyós gyümölcs a szamóca után, de hazánkban is sokan kedvelik. Frissen is nagyon finom és egészséges, de süteményekbe is szívesen tesszük, sőt, lekvárok, szörpök és kompótok közkedvelt alapanyaga is az áfonya. Ha pedig nem akarjuk feldolgozni, betehetjük a fagyasztóba, és bármikor a rendelkezésünkre áll, ha vágyunk egy kis egészséges finomságra. Kék áfonya hatása a bőrre. Így ráadásul a fagyás során lebomló csersavak miatt kevésbé fanyar ízű, mint frissen. Az áfonya finom és egészséges. Nem hiába szeretik a vadászpilóták is. Fotó: Az áfonya maga az egészség A fekete áfonya C-vitamin és béta-karotin tartalma kimagaslóan magas, éppen ezért sokat tehetünk a látásunkért, ha minél többet fogyasztunk belőle.
Többnyire magasabb domb- és hegyvidékeken fordul elő. Gyakori Sopron és Vas megyében (Alpokalján), de megtalálható a Mátrában, a Bükkben és a Hegyalján is. A drogja a levele, amelyet akár egész nyáron gyűjthetünk, valamint a termése, amely július, augusztus folyamán érik. A vörös áfonya alacsony termetű örökzöld cserje, mindössze 15-30 cm magas. Levelei 2-3 cm hosszúak, bőrneműek, merevek, szélük kissé csipkézett. A levelek fonákán barnás pontok láthatók, erezetük szárnyas. Virágai fehérek vagy rózsaszínűek, bókolók. Termése vörös bogyó, íze savanykás, kesernyés. Hegyvidéki faj. Elsősorban a Kárpátokban (Erdélyben) elterjedt, különösen a nyirkosabb fenyvesekben, tőzeglápok környékén. Havasi meggynek és fenyvesbogyónak is nevezik. Igazi csodaszer: a kék áfonya. Magyarországon ritka, védett faj. Felhasznált irodalom: Rácz Gábor: Gyógynövényismeret: a fitotterápia alapjai. – Budapest: Sanitas, 1992 Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények. – Budapest: Medicina, 1987