Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggel ünnepélyes keretek között átadta a Budapest II. kerületében fekvő hajdani Kádár-villa kulcsát II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának, így az egyházellenes pártállam néhai vezetőjének rezidenciája az üldözött keresztény egyház használatába kerül - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az Ön támogatására is szükségünk van. Kádár villa budapest city. Most futó akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetés mellé ajándék Hetek maszkot adunk. Részletek és a teljes nyeremény lista itt: A baráti találkozón a magyar kormányfő és a szír pátriárka mellett Nikodémus moszuli szír ortodox érsek, Timoteus damaszkuszi szír ortodox érsek, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Azbej Tristan államtitkár is részt vett. II. Efrém Ignác pátriárka nagyrabecsülését fejezte ki a magyaroknak az üldözött keresztények érdekében tett erőfeszítéseikért, egyben köszönetet mondott az épület használatának felajánlásáért - mondta a sajtófőnök.
Az egyházellenes pártállam néhai vezetőjének rezidenciája az üldözött keresztény egyház használatába került – fogalmazott a kormány. Az 1956-os forradalom napjaiban az MSZMP élére került egykori belügyminiszter, a kemény megtorlást, majd három évtizeden át "puha diktatúrát" irányító Kádár János még 1948-ban, belügyminiszteri posztja elfoglalásakor költözött be a Rózsadombon álló Cserje utca 21. Perbe fogják a magyar államot a Kádár-villa miatt | Alfahír. számú épületbe. Az eredetileg a Független Magyar Demokrata Párt politikusa, Vértes István által építtetett, tőle egy, az ország elhagyását lehetővé tévő útlevélért megvásárolt épület közvetlen szomszédáságában ekkor még nem állt ház, így Kádárék azokat is megvásárolták, ezzel még biztonságosabbá téve az otthont. A 173 négyzetméter alapterületű ház földszinti tereit előbb a vezető és édesanyja (1948-1949), majd felesége lakták, az alagsort pedig az őrök, illetve a személyzet foglalta el – épp úgy, mint a közelmúltban bemutatott zuglói Rákosi-villa esetében. Volt azonban egy fontos különbség a két otthon között: míg a Rákosi-házaspár szegényes bútorok közt élt (ez a Budára való költözésük után sem változott), addig az ország élén később őt követő, magát a nép egyszerű fiának beállító Kádár teljesen másként gondolkodott: a húszas évek neobarokk bútoraival rendezték be a meglepő módon tyúkokkal körülvett házat, sőt, a XX.
század első évtizedeiben alkotó művészek képei lógtak a falakon, így a vendégek Czóbel Béla, Rippl-Rónai József, vagy épp Derkovits Gyula munkáival találkoztak. 1951-es letartóztatása, majd a következő évben történt bebörtönzése mindezektől a javaktól is megfosztotta, négy évvel később azonban mindent visszakaptak, így az utcáról fényűzőnek egyáltalán nem tűnő otthont is. Kádár villa budapest 14. A rendszerváltás után a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésébe került ingatlanban előbb mozgássérült gyermekek rehabilitációs központja működött, majd a kilencvenes évek végén Geszler Dorottya és férje, a Citadella mellett fekvő, természetvédelmi oltalom alatt álló, régészetileg is védett területen engedély nélküli teraszt építő Veres István bérelte. A férfinak az ezredfordulón sikerült megvásárolnia a házat, majd 2002-ben újabb emeletet kezdett építeni rá. Annak képe így örökre megváltozott, sőt, a telket is megosztották, így az a környéken nagy számban felbukkanó, különösebb építészeti értéket nem képviselő házak közé szürkült: Google Street View A Cserje utcai Kádár-villa ma Az épület az elmúlt közel két évtizedet nagyobb változások nélkül élte át, külső képe nem változott, sőt, tulajdonosairól sem lehetett tudni semmit.
Sokan elátkozott háznak tartják, mert aki ott lakott, annak vagy nem született gyermeke, vagy börtönbe került. Talán az egyház leveszi az állítólagos átkot az épületről. Kiemelt kép: Kádár-villa – Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán