Sárkány István, Keleti Ágnes első férjének, id.
Ágnes harmadik lett, de már csak egy napot kellett várnia, hogy a talajtorna döntője után ő álljon a dobogó legmagasabb fokára. Győzelem!!! Végre – mondja boldogan és halkan Keleti Ágnes. – Mióta várok erre a pillanatra. Ezért érdemes volt, olvashatjuk a korabeli Népsport tudósításában, Feleki László (arany)tollából. Mennyi ideig tartott a gyakorlat? Pontosan egy perc 29 másodpercig. Ezért az alig másfél percért dolgozott annyi esztendeig. Ráadásképpen a magyar csapat összetettben második, kéziszercsapatban harmadik lett, tehát egy-egy arany és ezüst, valamint két bronz volt Ágnes gyűjteményében. Ekkor 31 éves volt, mások már régen befejezik a tornát ennyi idősen, de Keleti Ágnes karrierjének legszebb négy éve következett. Népszerűsége csúcsán volt, Kisfaludi Strobl Zsigmond még szobrot is mintázott róla. Az Óbudai Hajógyárban az egyik szocialista brigád a Keleti Ágnes nevet vette fel... Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton aranyérmes, csapatban második, gerendán harmadik.
Nemzetközi bíróként is dolgozott, csak 75 évesen választotta a nyugdíjas életformát. Keleti Ágnes az utóbbi négy évben Budapesten élő Rafael nevű fia mellé költözött, ahol a koronavírus járványig igen aktívan élt, kirándulni és utazgatni járt, sportgyakorlatokat végzett A magyar sport történetében már korábban is akadt a századikat elérő, sőt túl is lépett olimpiai bajnok: T arics Sándor vízilabdázó, 1936 aranyérmese. "Amikor a hetvenhetedik születésnapomon nagyon egyedül éreztem magam és semmi olyan érdemesnek vagy érdekesnek mondható feladatot nem láttam, amiért érdemes lenne élni, elhatároztam, hogy az évek folyamán papírra vetett firkálásaimból megpróbálok egy "memoár"-t összeállítani. Igyekeztem őszintén írni a történésekről, bár lehet, hogy az évek múlásával az emlékek és az események megszépültek vagy eltorzultak, talán feledésbe merültek – de ami lényeges volt, az megmaradt. " (Keleti Ágnes: Egy olimpiai bajnok három élet) Több kitüntetésben is részesült. 1949-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozatát, 1951-ben a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet kapta.
A folt eltűnt, a torna szeretete azonban megmaradt, egy évszázadon át elkísérte Keleti Ágnest. A Mária Terézia téri mintaelemiben, ahová beíratták a kis Ágit, csodálatos tornaszerek voltak, itt aztán lehetett hódolni e szenvedélynek. Ági tornász vagy táncosnő szeretett volna lenni, a család azonban előírta számára a csellózás elsajátítását, és a kislány a zenében is tehetségesnek bizonyult, de gordonkaművész mégsem lett belőle, mert – beállt szűcsinasnak. Aztán a család beíratta a híres-neves fasori Evangélikus Gimnázium leánytagozatára, ott is tornázott, igaz, hetente csak két alkalommal. A mai értelemben vett rendszeres tornászást csak későn, tizenhat éves koromban kezdtem el – olvashatjuk az ünnepelt visszaemlékezését Dávid Sándor és Dobor Dezső nemrégiben megjelent életrajzában. Ekkor, 1937-ben ment le Ági az első és egyetlen magyarországi zsidó sportegyesület, a VAC (Vívó és Atlétikai Club) tornatermébe. És ezzel el is dőlt a sorsa, mert Dückstein Zoltán, azaz Dücki bácsi kezei közé került, aki végül is olimpiai bajnokot nevelt belőle.
Keleti Ágnes az utóbbi négy évben Budapesten élő Rafael nevű fia mellé költözött, ahol a koronavírus járványig igen aktívan élt, kirándulni és utazgatni járt, sportgyakorlatokat végzett. Forrás: Tovább a cikkre »
A koronavírus-járvány tovább súlyosbította az oktatásban tapasztalható egyenlőtlenségeket, az alacsony és közepes jövedelmű országokban hetven százalékra emelkedett azon tízévesek aránya, akik nem tudnak olvasni – írja a Világbank friss beszámolójában, amelyben sorra veszik, hogy 2021-ben a járvány mely területeken fokozta az egyenlőtlenségeket. Az oktatás is egyértelműen idetartozik, a színvonal általános visszaesése, valamint a minden eddiginél eltérőbb esélyek megjelenése sajnos hazánkban is kézzelfogható jelenség. A szakemberek már a digitális oktatás bevezetésének kezdetén jelezték, hogy bár az elképzelés szép, a valóságban a diákok ötöde nem rendelkezik az online tanuláshoz szükség eszközökkel, körülményekkel. A koronavírus-pániknál volt utoljára, hogy így szabadultak a szuperállampapírtól a magyarok, mint most - Portfolio.hu. Elmaradt a digitális oktatás okozta károk felmérése Az oktatási rendszerünk a járványt megelőzően is csak nagyon nehezen reagált az egyéni tanulási szükségletekre, de az elmúlt két évben a pandémia miatt a diákok a lehető legkülönbözőbb élethelyzetekbe kerültek, amit a rendszer egyáltalán nem vett figyelembe.
Problémás tanévkezdés Az várható volt, hogy az idei tanévkezdés komoly kihívásokat tartogat majd, hiszen éppen egybeesik a koronavírus-járvány második hullámának kezdetével. Nem is tudott minden diák a megszokott rend szerint visszatérni az iskolába. Ahogy már mi is beszámoltunk róla, a győrújfalui általános iskolában például egy hét késéssel, szeptember 7-én kezdődik a tanév, mert pozitív lett az egyik tanító koronavírustesztje. A pedagógus a tünetei jelentkezése előtt találkozott az egész tantestülettel, így itt is mindenki karanténban került. Koronavírus: digitális oktatás lesz egy magyar iskolában - HáziPatika. Azonban az óvodákban sem sokkal jobb a helyzet, az egyik fővárosi intézményt például már rögtön a tanév második napján bezárták két hétre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) keddi tájékoztatása szerint egyébként már egy tucat oktatási intézményben találtak 1-2 koronavírus-fertőzöttet. Több helyen rendkívüli szünetet is elrendeltek. Koronavírusos lett egy dolgozó, bezár a budapesti szórakozóhely - a részletekért olvassa el társportálunk, az cikkét!
A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 38%-ban teljesült, azonban a lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya március végén 9 796 milliárd forint, ez 117 milliárd forinttal alacsonyabb, mint 2021. év végén. A bruttó kibocsátás növekedése elsősorban a január végén megújult 5 éves inflációkövető Prémium Magyar Állampapír több mint 500 milliárd forintos értékesítésének köszönhető – írja az adósságkezelő. Koronavírus: a szomszédban online oktatást akarnak a szülők - HáziPatika. A becsült lakossági kézben lévő állomány 143 milliárd forinttal, azaz a tervnek megfelelően nőtt január-februárban, majd az orosz-ukrán háború, a globális és magyar tőkepiaci piaci turbulencia valamint a bankközi kamatok emelkedése hatására márciusban 260 milliárd forinttal csökkent, elsősorban a MÁP Plusz visszaváltásoknak köszönhetően. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a 2020-ban a koronavírus járvány első hónapjában – teszi hozzá az ÁKK. A teljes lakossági állampapír-állomány, a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománycsökkenése és a forgalmazóknál lévő saját számlás állomány visszaváltások miatti növekedése következtében, a 2021. év végi 10 260 milliárd forintos értékről 10 369 milliárd forintos értékre emelkedett.
"A járványügyi készültségre tekintettel a jelenléti és a digitális oktatás kombinációjában indul a tanév az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az őszi szemeszterben" – közölték lapunk megkeresésére. Az online órák mellett tehát lesznek olyan kurzusok is, amelyeken személyesen kell részt venniük a hallgatóknak, ezek esetében ugyanakkor kötelező lesz a maszkviselés és a védőtávolság betartása. Az intézmény jelezte, hogy a "hibrid oktatás" nagy döntési szabadságot ad az egyes karoknak a tanrend összeállítását illetően. Ha viszont egy hallgató bármilyen okból veszélyeztetett, kérvényezheti, hogy tanulmányi kötelezettségeit kizárólag online teljesíthesse. Koronavírus online oktatás. Azoknak a hallgatóknak, akik esetében nem áll fenn valamilyen kockázat és így részt vehetnek a személyes jelenlétet igénylő kurzusokon, érvényben lesz a maszkviselés és a biztonságos távolságtartás szabályai az egyetemi tartózkodás során. Az online kurzusok két formában valósulhatnak meg: szinkron – azaz valós időben zajló – és aszinkron – a kurzus teljesítése nem igényel egyidejű jelenlétet a hallgató és az oktató között – módon, a két megoldás közül a kar és az oktató dönthet.
A koronavírus-járvány miatti iskolabezárások súlyos tanulási hiányosságokhoz vezettek, az alsó tagozatos diákok ugyanis jóformán semmilyen haladást nem értek el az otthoni tanulással - állapították meg az Oxfordi Egyetem kutatói. Úgy vélik, eredményeik az egész világon megállják a helyüket. Az oxfordi kutatók Hollandiában gyűjtött adatokat elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a koronavírus-járvány miatti iskolabezárás súlyos következményekkel járt a diákok műveltségét tekintve. A kutatók azt látták, hogy a magasszintű távoktatás ellenére az alsótagozatos diákok egy tanévben elért átlagos fejlődésük egyötödét veszítették el. Ez egyenlő azzal az idővel, amennyit tantermen kívül töltöttek el. A hatás azonban a hátrányos helyzetű gyerekek körében még súlyosabb volt - mutatták rá. A diákok gyakran semmilyen haladást nem értek el otthonról tanulva. Képünk illusztráció, forrása: Getty Images Ijesztő megállapítások "Megállapításaink ijesztőek, és valószínűleg tükrözik a nemzetközi állapotokat, hiszen a holland diákok azok között vannak, akik a lehető legjobb távoktatási lehetőségeket élvezik, és ennek ellenére is elvesztették átlagosan várt fejlődésük 20 százalékát az iskolák bezárása miatt" - vélik a tanulmány szerzői (Per Engzell, Arun Frey és Mark Verhagen).