II. József – akit a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket. 1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. Mit ünneplünk március 15-én? Íme a válasz - Divatikon.hu. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király, I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt követelt. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a határt. Napóleon 1809 májusában felszólította a magyar nemességet, hogy szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat. 1815-ben Waterloo-nál Napóleon vereséget szenvedett, ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette.
"Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-ike az; írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek. " Jókai Mór, aki negyvennyolc történelemformáló márciusát az események fő sodrában élte át, így foglalta össze a híres nap legfontosabb tanulságát. Mi, akik majd' két évszázad elteltével visszatekintünk azokra a ködbe vesző időkre, tudunk-e vajon ennél tömörebb és teljesebb jellemzést írni 1848. március 15-ről? Mi már tudjuk a történelem további alakulását. Amikor minden év márciusában kitűzzük a nemzeti színű kokárdát, már tudjuk, mit áldozott fel életéből az 1848-as nemzedék. Mit unneplunk marcius 15 en la. Amikor e rendkívüli tavaszt felidézzük, akarva-akaratlanul felsejlenek 1849 őszének komor képei. A kozákok által legázolt Petőfi alakja, a világosi mező, az aradi bitófák. A későbbi események fényében hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy hőseink csak akkor lehetnek igazi hősök, ha végül vértanúkká kell lenniük. A számtalan visszaemlékezést olvasva, amelyekben a kortársak felidézték a nagy nap emlékeit, benyomásait, március 15. legfőbb üzenete a derű, a méltóság és a remény.
Mindez mától bárkinek elérhető - tette hozzá. A közlemény idézi Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert, aki szerint a biztonsági előírások mellett továbbra is lehetővé teszik az édesapáknak, hogy jelen legyenek a szülésnél. Hozzátette: a szülésre és a gyermekágyas időszakra nehéz felkészülni, ezért is támogatja a Szent János Kórház eddig egyedülálló kezdeményezését, hogy ingyenes, online, bárki számára elérhető tanfolyammal segítik a szülésre és az azt követő időszakra történő felkészülést.
A vajúdás és szülés órái csodás emlékként élnek benne azóta is, aminek az én dúla szívem csak örülni tud. :-) Amikor elolvastam a pályázati felhívást, úgy gondoltam, az én történetem is olyan, ami megnyugtató lehet mások számára, ezért döntöttem úgy, hogy megosztom. A szülés után azonnal úgy gondoltam, bármikor újrakezdeném, jöhet még pár gyerkőc. ☺ No de kezdjük az elején. Mindig úgy gondoltam, hogy a "szerencse lánya" vagyok. Az életemnek alig volt egy-két nehezebb időszaka, s ha mégis, azokkal is mindig volt, aki segített megbirkózni. Ezért, amikor 12 év együttlét, ebből 3 év házasság után a férjemmel úgy döntöttünk, itt az ideje, hogy egy harmadik emberrel is megosszuk a boldogságunkat, nem gondoltam, hogy bármi baj történhet. Tovább olvasom Kati két szüléstörténetet is küldött a Dúla blog számára. Első kisfia, Zalán szép lassan, komótosan érkezett meg, olvasd el itt, hogyan. Öccse, Vince jóval fürgébb volt: a kórházba érve – az otthoni vajúdásnak is köszönhetően – pár óra alatt megszületett.