Berzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, de már művei megelőlegezték a következő korszakot. Élete és művészete tele van kettősséggel és feloldhatatlan ellentétekkel. A magyar Horatiusnak nevezik, mivel az ókori római irodalmár elvét követi, az aranyközépszert, vagyis a végletektől mentes életet kell élni. Az óda metrikus, vagy kevésbé metrikus formában, ünnepélyes, emelkedett hangon énekel meg valamilyen magasztos tárgyat, eseményt, eszményt. Szólhat szeretetről, barátságról, hazaszeretetről. Szerkezete keretes, megszólítással kezdődik. Két azonos című ódája szól a magyarokhoz: A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II. A magyarokhoz I. 17 éven keresztül készült, csiszolódott majd 1813-ban kiadásra került. A magyarokhoz II. 1807-ben adta ki. A két címben megszólítja a magyar nemzetet. Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1.6. Mindkét ódában a nemzet hanyatlása, az erkölcsök romlása, a hajdani dicsőség a téma. A költő célja a figyelemfelkeltés és buzdítás, és a tetszhalálából életre keltendő népéhez szól benne Berzsenyi.
A teljes mű itt elolvasható. A magyarokhoz I. A mű első változata 1796-ban keletkezett, végső formáját 1810-ben nyerte el. A témát illetően kaphatott ösztönzést Horatiustól, tőle kölcsönözte a strófaszerkezetet is (alkaioszi). A vers szervezőelve: két idősíkot szembesít egymással – – múlt és jelen képei sorjáznak. Kulcsszava: az erkölcs – a régi (tiszta) és a mostani (megromlott). Ez az oka a nemzet hanytlásának. I. Már az első sor megszólítása ("Romlásnak indult hajdan erős magyar") kijelöli a témát: most és jelen szembeállítását. A szemrehányó két kérdés figyelmeztet a jelen magyarjainak felelősségére. Okostankönyv. (Nem látod… Nem látod…? ) II. Majd a múlt képei következnek 5 versszakon keresztül: A múltból dicső, értékes példákat sorol fel – kp. i motívuma Buda várának helytállása– A múlt vérzivataros volt, külső és belső harcoktól terhes, Budáért sok vér hullt, nem volt könnyű, de a vár ellenállt az ostromoknak, tatárnak, töröknek, belső pártviszályoknak, testvérharcoknak (ezerszer véreidet magad tiportad, sok ádáz osrtom, vad tatár, ostromló török, Zápolya öldöklő százada, szent rokonvérbe feresztő…) – mert az erkölcs még a régi volt.
Paradox: "a szokásossal ellentétes" (gör. ) szóból; stilisztikai alakzat; látszólag egymást kizáró ellentéteket tartalmazó állítás.
A vers későbbi szakaszaiból derül ki, hogy a beszélő is a jelenben él, ő is a megszólított kor magyarságának része – így az "én" és "te" átalakul "mi"-vé (hazánk, elődeink). A beszélő megszólalásának, beszédmódjának társadalmi szerepe van. A prófétai, váteszi szerep és beszédmód a reneszánsz óta jelen van irodalmunkban, s a XIX. század magyar irodalmában gyakran fölbukkan különböző változatokban (Kölcsey: Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke; Vörösmarty: Szózat; illetve Petőfi költeményei), de jelen van a XX. század magyar (Ady, Babits) lírájában is. Berzsenyi egyes szám második személyű alakot használ, amikor a megszólítotthoz szól, így a vers olvasója úgy érezheti, hogy közvetlenül hozzá szólnak a kérdések, intések, példák (" Nem látod... "). Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. (elemzés) – Jegyzetek. MÚLT ÉS JELEN ÖSSZEVETÉSE (4-5, SZAKASZ) Már a bevezetés megteremti a történelmi (és erkölcsi! ) távlatot múlt és jelen, dicsőség és romlás között. Ezt fokozza Berzsenyi a következő két szakaszban (4–5. ) a magyar történelmi múlt eseményeinek felidézésével.
Költői képek közül A magyarokhoz I. tölgyhasonlatra épül, a II – be hajóallegória, vagyis Napóleon közeledése az egész magyarságot összefogásra készteti, és Magyarország hajója áll a bölcs tanács által irányítva. Mindkét óda antik, romantikus nyelvezetű, és időmértékes verselésű. Idősíkjait tekintve az I. a múlt és a jelen keveredése, a II – be az első három versszak a múlt, a következő három versszak a jelenre épül. A magyarokhoz I. nem belenyugvó elégia, hanem felháborodott, szenvedélyes óda – erről az indulatról árulkodnak az egymásra torlódó retorikai alakzatok is. A megszólító verskezdet – "magyar! " – utána rögtön két kérdés következik – "Nem látod…? Nem látod…? " -, melyek már csak az ismétlő nyomatékosítás révén is dühös felkiáltásként hatnak Később aztán a felkiáltások is ismétlődnek: "Oh! más magyar kar mennyköve villogott…", "Oh! Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1.2. más magyarral verte vissza nagy Hunyadink Mahomet hatalmát! " A magyarokhoz II – be fontos újdonság az, hogy itt derűlátó a költő: "Nem félek. ", jelenti ki, majd: "Bátran vigyázom.
Marhapörköltet főzni igazi ráérős tevékenység, hiszen csak a hús puhulása nagyjából három órát vesz igénybe. Mégis megéri rááldozni az időt, az eredmény ugyanis fenséges. Kísérletezz bátran a különféle ízesítésekkel: remekül megy például a vörösboros marhapörkölthöz a belekarikázott sárgarépa! A marhalábszárat kockázd fel és sózd be. A hagymát aprítsd fel, olajon párold üvegesre, majd dobd hozzá a húst, és közepes lángon pirítsd fehéredésig. Húzd le a tűzről, keverd hozzá a pirospaprikát, sózd, borsozd, add hozzá az őrölt köményt, és öntsd fel a borral. Tedd vissza a tűzre, és kis lángon, lefedve kezdd el főzni. Néha keverd meg, az elfőtt levet vízzel vagy borral pótold, de nem kell folyamatosan mellette állni. Egy óra múlva keverj hozzá egy felkarikázott paprikát és paradicsomot is. Az utolsó fél órában add hozzá a meghámozott, karikákra vágott répát, és főzd össze a szaftos ragut. Vörösboros marhapörkölt réception. Kínálj különleges köretet a pörkölt mellé! Amíg fő, a burgonyás knédlit is ráérősen elkészítheted.
Vörösboros marhapörkölt, hagymás dödöllével "Ahány ház, annyi szokás... " Ismerhetjük a mondást, de a pörköltekre ez hatványozottan igaz. Vörösboros marhapörkölt réceptions. Szinte az összes háziasszonynak, férfiembernek megvan a saját, bevált receptje, szóval most én is megmutatom, hogyan készítem. Semmi extra, semmi csavar, csak egy tisztességes pöri hagymás dödöllével. Finom volt, hamar elfogyott. Vörösboros marhapörkölt, hagymás dödöllével "Ahány ház, annyi szokás... Finom volt, hamar elfogyott.
Lisztes kézzel apró darabokat csipkedünk belőle. Használhatjuk rögtön, frissen (pl gulyás)levesbe főzve, de ha konyharuhán vékony rétegbe terítve jól kiszárítjuk, akkor vászonzacskóban, vagy szalvétával bélelt papírdobozban hosszú ideig eltartható. Vörösboros marhapörkölt | Tímea Veisz receptje - Cookpad receptek. Alföldi marhagulyás csipetkével fél kg marha gulyáshús (lábszár vagy nyak a legjobb) 1 evőkanál zsír 1 jó nagy fej vöröshagyma 1 evőkanál pirospaprika fél kg krumpli 1-1 zöldpaprika és paradicsom (ki szereti, tehet bele erős paprikát is) 2-2 sárga- és fehérrépa só őrölt bors köménymag 1-2 gerezd összezúzott fokhagyma külön elkészített csipetke A hagymát apróra összevágjuk és a zsíron üvegesre fonnyasztjuk. Minél kevesebb a leve a pörköltnek, annél gyakrabban keverjük meg a pörköltet nehogy oda kapjon. Elkészítési idő 3-4 óra, idősebb marhánál több is lehet. < Előző Következő > Meghintjük liszttel, megpirítjuk, majd hozzáöntjük a kissé felhígított paradicsompürét és a csíkokra vágott pacalt. Felöntjük a pacal főzőlevével, megsózzuk, megborsozzuk, a fűszereket is beletesszük, valamint az apróra vágott vagy szétnyomott fokhagymát.