De nem volt ez mindig így! A magyarul Király-szirtnek nevezett hegyóriás volt a történelmi Magyarország legmagasabb pontja, sőt Trianon után 48 évig Nagy-Románia legmagasabb pontja is. De hogyan lehetséges ez? A Habsburg uralom alatt, a 18. században osztrák térképészek járták a Déli-Kárpátok, így Fogaras hegyeit is, s felmérték az ott található csúcsokat. A feltérképezés után, a 19. Románia legmagasabb pont a mousson. század közepén már különféle módszerekkel meg is tudták mérni azok magasságát. Így került sor arra, hogy a Király-szirt (Negoi) lett a történelmi Erdély legmagasabb pontja. Azt viszont senki sem sejtette és főleg nem mérte, hogy a Fogarasi-havasok főgerincéből dél felé egy magasabb csúcs is található, mint a Negoi! A történelmi magyar határtól délre lévő csúcs megmérésére csak 1958-ban került sor, hisz addig senki sem mert betenni a lábát a területre, mert a Fogaras ormai között fegyveres partizáncsapatok tevékenykedtek. Így történhetett meg az az eset, hogy a románok 48 évvel Trianon után "jöttek rá", hogy hegységük és országuk legmagasabb pontja nem a 2535 m magas Negoi, hanem a 2544 m magas Moldoveanu.
Legnépszerűbb írásaink
Keleti-Kárpátok Magasság 2303 m Hely Románia Hegység Kárpátok Legmagasabb pont Nagy-Pietrosz Elhelyezkedése Keleti-Kárpátok Pozíció Románia térképén é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 24° 38′ 11″ Koordináták: é. 24° 38′ 11″ Térkép A Keleti-Kárpátok (3. és 4. ) helyzete a Kárpátokban A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti-Kárpátok témájú médiaállományokat. A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában. Teljes egészében Románia területén húzódik. Románia földrajza – Wikipédia. A Kárpátok geológiai szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa, a Nagy-Pietrosz (2303 méter), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak ( Radnai-havasok). Elnevezés, elhatárolás [ szerkesztés] A mai magyar földrajzi irodalom a Kárpátokat négy fő részre osztja, ezek az Északnyugati-Kárpátok, az Északkeleti-Kárpátok, a Keleti-Kárpátok és a Déli-Kárpátok.
A rádió automatikusan elindul, néhány másodpercen belül. A hangerő, leállítás és minden egyéb vezérlés a kijelző alján található. Rádió 7 Értékeld a rádiót! [Értékelés: 7 Átlag: 5] Share on Facebook Share on WhatsApp
H Í R E K D É L B E N Elsőszombat, Szűzanya köszöntő Csíksomlyón az ünnepélyes Mária-köszöntő ma este hat órakor kezdődik. A szentmisét megelőzően, a délután öt órától kezdődő engesztelő imaórát, a gyimesiek végzik. A szentmise után a bereckiek vezetik a rózsafüzér imádkozását és ők viszik a Szűzanya kegyszobrának a másolatát a templom előtti téren. A szentmisét és körmenetet ez alkalommal is rádiónk élőben közvetíti. Nagyböjti lelkinapok, imaórák - "Én vagyok az út... " mottóval, feleségek és anyák nagyböjti lelkinapjára kerül sor holnap délután három órai kezdettel a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király templomban. Rádió 7 hitek.fr. - Nagyböjttel szatmárnémeti különböző templomaiban megkezdődnek a vasárnap esti szentmiséket követő imaórák is. Az Egyházmegyei Ifjúsági Iroda által összeállított segédanyag alapján számos plébánián tartanak majd imaórákat, de Szatmárnémetiben és Nagykárolyban láncba gyűjtik a plébániákat, amelyeket a fiatalok sorban látogatnak majd. A Kis Szent Teréz templomban március 8-án, Álarc témában találkoznak.
Szeptember 27-én volt száz éve annak, hogy Jancsó Miklós megszületett, sokan és sokféleképpen emlékeztek mostanában erre – Báron György is utalt rá –, többek közt a FreeSZFE, a CineFest. Sőt, Budapesten a Bazilika előtti téren vetítették le a Szegénylegények et. Kell-e ennél több? Hát, ennek a beszélgetésnek például a Kossuthon lett volna a helye, ha az még közszolgálati lenne, és nem pártállami rádió. Rádió 7 hírek. Báron remekül beszélt, jól követhető, adatgazdag és nagy ívű portrét vázolt, üdítően barátságos hangnemben. Vlasics ügyesen kérdezett, tudta, hogyan lesz a lehető legösszefogottabb kép a kivételes életműről. Lehet, hogy mosolyogna vagy legyintene ezt az ünneplést látván, mondta Báron Jancsóról, akit elképesztően nagyvonalú embernek ismert meg, olyannak, kinek harmónia van a művei és a személyisége között. Még azt is megengedhette magának, hogy nem engedett meg mindent magának, így a filmkritikus, és ez itt nem üres patron. Báron beszélt a forgatásokról is, Jancsó szeretett nem csak profi színészekkel dolgozni, beemelte a filmjeibe Szentjóby Tamást, Halász Pétert, Cseh Tamást, Lovasi Andrást, a Szörnyek évadjá ban szinte utódjának nevezte meg Tarr Bélát, élete vége felé a Lámpás ban (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten) maga is szerepelt Hernádi Gyulával együtt, mintegy búcsúzásképpen.