Otthon a friss csemegekukoricát a hűtőben se tárold 2 napnál tovább, mert sokat veszíthet kellemesen édeskés ízéből. Tisztítás és darabolás Távolítsd el a csuhét – a legfelső réteget dobd ki, a többi levelet tedd félre. Ezután szabadulj meg a bajuszszálaktól, majd egy éles késsel válaszd le a kukoricacsövek csúcsos végéről azt a részt, ahol nincsenek szemek, vagy nagyon aprók. Tetszés szerint a torzsa aljáról is levághatsz 1, 5-2 centit. A túl hosszú kukoricacsöveket feldarabolhatod. Éles kést használj, és lehetőleg ne sértsd meg a szemeket. Elég, ha a kés pengéjével csak körbejelölöd a vágás helyét, majd kézzel kettétöröd a csövet. Kukorica főzés mikróban. Végül a csöveket és a félretett leveleket is mosd meg folyó víz alatt. Kukorica Főzési fortélyok A főtt kukorica elkészítéséhez béleld ki egy kellően nagy edény alját a félretett levelekkel. Rendezd el rajtuk a megtisztított, szükség esetén kisebb darabokra vágott kukoricacsöveket, majd takard be őket vékonyan a maradék csuhéval. Erre önts lassan annyi hideg vizet, hogy az egészet ellepje, és forrald fel közepes tűzön.
Készítheted édes vagy sós fogásként is: lekvárral vagy tepertővel megpakolva. A prószám olyan, mint egy igazán jó piskóta: könnyű és lágy. Ha igazi prósza ínyenc vagy, házi tejből készítesz hozzá aludt tejet – de az az igazság, hogy ez sima bolti kefírrel is mennyei:) Két okom volt kukoricaprószát készíteni. Egy, hogy a Futni születtünk c. Főtt kukorica a mikróban? Lehetséges! Mutatjuk, hogyan csináld. könyvben olvastam, hogy az életüket futással töltő indiánok állandóan kukoricát esznek. Márpedig akkor egészséges kell, legyen! Másrészt apukám állandóan emlegette, hogy milyen finom kukoricaprószát evett gyerekkorában. Nem bántam meg, hogy része lett a kőeccerű konyhának:) Nem elég eccerűek a receptek? Hasonló Eccerű receptek Csinálnék valami eccerűt Olvass bele írásainkba is Erre figyeljünk, ha konyhafelújításra adjuk a fejünket 2022. április 2. | A konyha elrendezésének megtervezésekor mindig helyezzük a kényelmet a középpontba, és tervezzünk olyan funkcionális munkaháromszöget, amely megkönnyíti a mozgást a három használati terület – az előkészítés, a főzés és a konyhai tárolás – között.
Én 1 csapott evőkanállal tettem bele. Ha ezzel megvagy, fokhagymanyomóval pépesíts 2 gerezd fokhagymát. Ha elkészült a kukorica, dörzsöld be az átnyomott fokhagymával, jó alaposan locsold meg a chilis vajjal és sózd. A másik kukoricát próbáld ki úgy, hogy bedörzsölöd pestoval, sózod, és reszelsz rá parmezánt. Szerintem zseniális! Még több receptért kattints a oldalra.
Fedő alatt, újraforrástól számítva főzd a kukoricákat, amíg meg nem főnek. Zárd el a lángot a kukorica alatt. A főtt kukoricát magában, sóval megszórva szokás enni. Nagyon finom egy kevés vajjal megkenve is!
Posztolva: hétfő, június 7, 2021 Forrás: moje wypieki i nie erdeti neve: szneka z glancem hozzávalók: 50 DKG SIMALISZT 240 ML MELEG VÍZ 6 TK. CUKOR 1 TK. SÓ 1 CSOMAG PORÉLESZTŐ ( 7 G) 145 GR. TEJPOR 2 NAGY TOJÁS 84 GR. VAJ KENÉSHEZ 1 TOJÁS PORCUKOR ÉS VÍz A meleg vízet, éleszőt cukrot, tejport jól kikeverem. Hozzáadom az eész tojást, összedolgozom. Most a lisztet szitálom bele s robotgéppel kidolgozom. Szneka z glancem po poznańsku. Ezután a vajat teszem bele s utána 10 percig mixelem. A tésztát gombóccá formálom, olajjal kikent tálba teszem át és kelesztem 1. 5 órát. Utána kézzel kissé átgyúrom és 10 darabba vágom fel. A kis tészta darabkákbat kisodrom, nem túl vékonyra és csiga alakba megfonom. Papírral bélelt tepsire teszem egymástól kissé messze. Itt is 45 percig kelesztem. Megkenem felvert tojással a tetejét, 175 fokon sütöm kb: 20 percig. A mázhoz a porcukrot és kevés vízet összekeverem és ezzel díszítem a " zsemle " tetejét!
07. 28. Szneka Z Glancem Caffe helyhez hasonló helyek
Nagy-Lengyelország konyhája ( lengyelül: Kuchnia wielkopolska) egy történelmi régióban kialakult, helyi sajátosságokkal rendelkező konyha Lengyelországban. Története [ szerkesztés] Köles, a középkor fő tápláléka A mai Nagy-Lengyelország területén élt emberek legfontosabb tápláléka az őskorban a búza, a köles és az árpa volt. E gabonafélék termesztése i. e. 2500 körül kezdődött. Később, a 8. századtól a rozs is a fontos élelmiszer-alapanyagok közé került. A korai középkorban kezdődött a hüvelyesek, a len - és másféle olajos magvak termesztése, és ugyanebben az időben lett meghatározó a szarvasmarha, a sertés és a juh tenyésztése az addig jellemző vadászattal szemben. A 11. századtól további zöldségfélék felhasználásával gazdagodott a térség konyhája, különösen az uborka, a tök, a fokhagyma, a káposzta, a fehér - és sárgarépa, valamint a paszternák vált kedvelté. Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás korától ( 1572 – 1697) az ország három felosztásáig ( 1772 - 1795) terjedő időben nőtt a vadhús, a baromfi, a marha- és sertéshús fogyasztása, s fontos szerepe volt a méznek, a vodkának és a hígított sörnek.
A Porosz Királyság által megszállt országrészben a jobbágyfelszabadítást ( 1864) követően megnőtt a paraszti háztartások élelmiszer-termelő képessége. Ez hamarosan odavezetett, hogy a parasztság már nem csak saját szükségletre, hanem piacra is tudott termelni. Ennek eredményeként aztán a falu is megnyílt az újdonságok előtt, többek között új kulináris hatások érték. Az asztallal kapcsolatos termékek, ételek és szokások így lassan faluhelyen is változni kezdtek. Összefoglalva, a bécsi kongresszus ( 1815) által örök időkre szétszakítani kívánt országrészek között nagy különbségek alakultak ki a gasztronómiában, ami mind az ételek elnevezésében, mind a főzési folyamat különbözőségeiben még ma is érzékelhető. A nagy-lengyelországi konyha fejlődésében számos tényező hatott. Első helyen magát a fokozatosan elhaló, visszaszoruló lengyel tradicionális konyhát kell említeni, majd a német gasztronómia nagyon erős hatását, aztán pedig az erős francia és a kisebb jelentőségű zsidó hatást. A német konyhából különösen az osztrák ( bécsi szelet, kotlett, hal), az északi rész (az angol ihletésű hátszín-, marha- és báránysült, Worcester-szósz, speciális fűszerek) és a központi, porosz terület (nehéz sültek, pecsenyék, rántott húsok) hatásai voltak jelentősek.
A fűszerek természetesen a régi lengyel konyhának is nélkülözhetetlen elemei voltak, leginkább fokhagyma, vöröshagyma, petrezselyem, babérlevél, sáfrány, mazsola, fekete bors, gyömbér, fahéj, szerecsendió és citrom került a fazekakba az alapanyagok mellé. Nagy-Lengyelország konyhájának mai képét a 19. század alakította ki, amikor is széles körben kezdték termeszteni és fogyasztani a burgonyát. Ennek az erős kulináris hatásnak köszönhetően a nagy-lengyelországi konyha egyértelműen megkülönböztethetővé vált más lengyel régiók konyhájától, s kialakult egy karakteres, sajátos ízvilág, a "poznańi gyomor". A legfontosabb étel-alapanyag a burgonya és a liszt lett, a hús- és halfogyasztás pedig visszaszorult. A szegényebb házaknál húst (vagy chabas-t) csak az ünnepek vagy a disznóvágás alkalmával fogyasztottak. A kispolgárság és a proletariátus napi étrendének alapját így a burgonya, a lisztes és tésztás ételek, a gabonafélék, a savanyú káposzta, a kenyér, a hering és a szalonna adta. A legszegényebb munkások menüje főleg burgonyát és káposztát tartalmazott.