Hogy megmutathassa Gyurcsányéknak, miből nem kér. A "Stop Gyurcsány!, Stop Karácsony! " petíció örvén szombat délelőtt Óbudán, a Vörösvári úti piacnál felállított aláírásgyűjtő standoknál tűnt fel Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője, és arról beszélt, hogy két héten át a flaszteren agitálnak, utána pedig otthonaikban is felkeresik az embereket.
Azt a magyar gazdaság tudja kitermelni és ezt csak munkaalapú társadalom építésével lehet megtenni akkor, ha egyre többen dolgoznak, van gazdasági növekedés, fogyasztás és ezáltal a vállalkozások tudnak fejleszteni, kapacitásokat bővíteni, új munkahelyeket létrehozni és radikálisan, dinamikusan béreket emelni - mondta. Hollik István szerint az is világos, hogy Gyurcsány Ferencék Európai Egyesült Államokat akarnak, ezzel megszüntetve Magyarország szuverenitását. Emlékeztetett: 2010-ben Magyarország bár jogilag független volt, de ki volt szolgáltatva, mert az államadósság, az energiaszektor, a bankszektor nagy része külföldi kézben volt. Vissza kellett szereznünk a szabadságunkat és a kiküzdött szabadsággal Magyarország "képes jól élni" - tette hozzá. "Nekünk az EU csak egy eszköz ahhoz, hogy a saját nemzeti céljainkat el tudjuk érni" - fogalmazott Hollik István, hozzátéve: ehhez erős Európára, nemzetek Európájára van szükség, nem pedig egy újabb birodalomra. Ezek a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! petíció pontjai. Gyurcsány Ferencék viszont a "kritikátlan igazodás" és a "merjünk kicsik lenni politikája alapján" megint be akarnak hódolni, most éppen Brüsszelnek.
Megkezdte az aláírásgyűjtést a Fidesz és a KDNP a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! elnevezésű petíciójához szerdán - mondta a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója Budapesten. Több mint ezer aktivista gyűjti az aláírásokat az ország 300 pontján. Az első két hétben a közterületeken, az utcán lesz erre lehetőség, utána segítőikkel együtt felkeresnek minden állampolgárt - mondta Hollik István. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója Fotó: Hirling Bálint - Origo A petíciót azért indították, hogy megmutassák: sokan vannak, olyanok, akik nem kérnek még egyszer a kudarcos Gyurcsány-korszakból" - közölte Hollik István. Mindenki csatlakozzon petícióhoz, "aki nem akarja, hogy visszatérjen a múlt, a 2010 előtti kishitű, önbecsülését vesztett, a magyar nemzeti érdeket teljes mértékben háttérbe szorító és a magyar emberekkel szemben teljesen szembeforduló kormányzás! " - mondta Hollik István. A kormánypártok azt üzenik a petícióval "Gyurcsány Ferencnek, és az emberének, Karácsony Gergelynek, hogy nagyon sokan vagyunk, akik emlékszünk még a kormányzására" - tette hozzá.
Érdekesség, hogy bűnvádi feljelentést egyetlen esetben sem tett a hatóság. A legtöbb dolgozót foglalkoztató Budapest és Pest megye áll a munkabaleseti statisztikák élén, a harmadik pedig Győr-Moson-Sopron megye. Természetesen nemcsak azon múlik a munkabalesetek száma, hogy hol dogozunk, a statisztikák szerint befolyásolja azt a cég nagysága és a dolgozók életkora is. A legtöbb esetet a munkavédelmi hatóságnak 50-249 főt foglalkoztató középcégek jelentették. Ez a szám jóval nagyobb, mint amennyit a 250-499 főt, vagy az 500 dolgozónál többet foglalkoztató nagy cégeknél összesen mértek. Ezzel szemben a 10 fő alatti cégeknél 2 490, míg a 10-49 főt foglalkoztató cégeknél jóval több, 6 555 balesetet regisztráltak. Munkahelyi balesetből eredő igények. A legtöbb baleset a 35 és 44 év közöttieket (5 766) érte, de nincsenek sokkal elmaradva a statisztikában a 45-54 évesek (5 699) sem. Bár 55 és 64 év között tovább csökkent ez a szám (3 836) a halálos baleseteknél már felül vannak reprezentálva, mivel a 79-ből 17 ehhez a korosztályhoz köthető.
A kártérítés azt jelenti, hogy olyan anyagi helyzetbe kell hozni a balesetet elszenvedett munkavállalót, mintha a baleset be sem következett volna. Itt megfordul a bizonyítási kényszer, hiszen amíg a baleset megítélésében a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy elhárítható a felelőssége, addig a kárigénynél a károsultnak vagy hozzátartozóinak, hogy milyen károk érték őket. Mi tartozik a vagyoni károk körébe? A munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállalónak az elmaradt jövedelmét, a dologi kárát (például összetört autót, elszakadt ruhát), a sérelemmel, illetve az ennek elhárításával összefüggésben felmerült, indokolt költségeit, mint például a kórházi látogatás vagy az otthoni ápolást, gondozást vagy a közüzemi díjak többletköltségét, vagy halálos baleset esetén a temetést. Munkahelyi balesetek példa 2021. Olykor még gyakorlati szakemberek is eltévesztik, de az objektív felelősségnek és a felelősségbiztosításoknak semmi köze nincs a cégek által nyújtott munkavállalói életbiztosításokhoz. Gesztus a munkáltatótól, ha munkavállalóinak életbiztosítást is nyújt, de hiába kapott az elhunyt felesége nagy összegű életbiztosítást, a bíróság nem veheti figyelembe ezt a tényt a kártérítési kötelezettség megállapításakor.
Vagyis munkabaleset lesz, ha a titkárnő a céges levelek feladása miatt a postára menet eltöri a lábát, a szakács ujjára rácsapódik a konyhai hűtőkamra ajtaja, a munkás a gyári mosdóban elcsúszik vagy a dolgozó a céges étkezdében leforrázza magát. Munkabaleset lesz-e a közlekedés során bekövetkező baleset? Ez minden esetben a körülményektől függ. Ha a dolgozó a munkája miatt utazott, akkor lehet szó munkabalesetről. Például az anyagbeszerző munkatársat ért baleset munkabaleset lesz, ha éppen a munkáját végezte, és azért utazott. Munkabalesetnek minősül a közlekedési baleset, ha az üzletkötővel történik, miközben munkavégzés miatt úton van. De a fenti titkárnős példa is ide tartozik. Munkahelyi balesetek példa szöveg. Munkabaleset munkába menet? Bár sokan gondolják, hogy az is munkabaleset, ha munkába menet vagy munkából jövet ér bennünket valamilyen sérülés, ez azonban nem így van. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek, vagyis munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről hazafelé menet éri.
2:42-54. §-át kell alkalmazni, a Munka törvénykönyvének kárfelelősségre vonatkozó szabályaival összhangban. Munkahelyi balesetek példa tár. Mindez azt jelenti, hogy a munkaviszonyból származó sérelemdíj igényeknél a munkavállalónak egyedül a munkahelyi baleset tényét kell igazolnia. A sérelemdíj összegét nem kell bizonyítani, a sérelemdíj mértékét a baleset körülményei, a sérülés súlyossága, maradandó jellege alapján kell meghatározni. A sérelemdíj a baleset méltányos kompenzációja, a bíróság mérlegeléssel dönti el a sérelemdíj összegét, ekként a keresetben érvényesített sérelemdíjat mérsékelheti.