Labor: Magyarul, szó jelentése, szinonimák, antonimák, példák | HTML Translate | Cebuan magyar fordító | OpenTran
Sajnos még nem érkezett válasz a kérdésre. Te lehetsz az első, aki segít a kérdezőnek! Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Talán gondolkodás nélkül kijelenthetjük, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a magyarság és egyben a haza egyik legfontosabb jelképe. Ez a múzeum volt a sarokköve a magyarok nemzeti identitásának, a magyar értékrendnek és a magyar öntudatnak. A Múzeum körúton elhelyezkedő hatalmas és robusztus épület sok esetben az első dolog, ami eszünkbe juthat az 1848-as forradalomról, mert ez az épület "láthatta" szinte az egész történést. Vessük is bele magunkat a Pollack Mihály által tervezett klasszicista épület életébe, titkaiba, meséibe. A Nemzeti Múzeum főhomlokzata Arany János szobrával. A 19. század legelején, pontosan 1802. november 25-én a magyar főnemesség meghatározó csoportjának számító Széchényi család akkori feje – Széchényi Ferenc (iskolánk névadójának, az akkor 11 éves Széchenyi Istvánnak az édesapja) – I. Ferenc császárhoz fordult, hogy saját nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozza. Széchényi Ferenc (1754–1820), iskolánk névadójának atyja. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötettérképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmet, illetve régiségeket és képmásokat foglalt magában.
Az építkezés 1837 júniusában kezdődött és 1847 nyaráig tartott. A gyűjteményeket – miután a Batthyány-villa az 1838-as nagy árvízben megrongálódott – ideiglenesen az Üllői úti Ludovika még üresen álló épületébe szállították át, az új Nemzeti Múzeumba az első gyűjtemény 1846 augusztusában költözött be. Az 109×70 méteres, téglalap alakú épületnek két belső udvara van, párkánymagassága 24 méter, beépített alapterülete 7894 négyzetméter. A főbejárat az athéni Erekhteion mintáját követi, nyolc korinthoszi oszlopos portikuszát felül timpanon zárja. Középen Pannónia nőalakja trónol, két kezében babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban fekvő alak a Dunát, a bal sarokban fekvő a Drávát szimbolizálja. A főlépcsőház falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. Szovjet páncélosok a Múzeumkertben, 1956 (Kép forrása: Fortepan/Nagy Gyula) Az 1848. március 15-i forradalom idején a homlokzat előtti téren volt az a tömeggyűlés, melynek során Petőfi Sándor – a hagyomány szerint – a lépcsőn állva szavalta el a Nemzeti Dalt.
A földszinti előcsarnok kör alaprajzú tér, majd következik a három karú lépcső, amelynek a végén érkezünk meg a reprezentatív térhez. Múzeumkert A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet. Nyugatról a Múzeum körút, délről a Múzeum utca, keletről a Pollack Mihály tér és Budapest VIII. kerületének Palotanegyed városrésze, északról a Bródy Sándor utca határolja. A dualizmus korában, egészen a Parlament felépültéig a Múzeumkert számított az ország központi terének, mivel a felsőház a múzeum épületében, a képviselőház pedig a kert melletti egyik palotában ülésezett. A Nemzeti Múzeum kertjében tartják minden év májusában a Múzeumok Majálisát. A rendezvényen Magyarország legkülönbözőbb múzeumai mutatják be kiállítás-kínálatukat, programjaikat és kreativitásukat. A Nemzeti Múzeum Állandó kiállításai Magyarország története I. rész A történeti kiállítás első fele Magyarország történetét az államalapítástól a XVIII. század elejéig mutatja be. A honfoglalás után a magyar királyság létrehozása és megszervezése volt a legfontosabb feladat, a kereszténység felvétele biztosította az ország helyét a keresztény Európa ekkor alakuló új államai között.
Alig négy évvel a könyvtár megalakulása után határozta el, hogy Róma, Milánó, Szentpétervár, Berlin, Drezda, Kassel és Bécs hasonló intézményeit követve, a könyvtárat múzeummal bővíti ki, de az intézmény egyedülálló módon nem egyetemes, hanem kizárólag a nemzeti értékek gyűjtésére szolgálna. Mindamellett, hogy a nádor maga is műgyűjtő volt, úgy vélte, a terv alkalmas a magyar rendek lekötelezésére. Nem tévesztette szem elől, hogy a Könyvtárnak a Múzeumba történő beépítése megszűntethetné Széchényi Ferenc kiváltságait, amelyeket az 1802-es alapítólevél rögzített. Az 1807-es országgyűlésen mondták ki, hogy a már működő Nemzeti Könyvtárat tekintik majd a Nemzeti Múzeum alapjának és felkérték a nemzetet, hogy adakozzon saját múzeumának. Az országgyűlés 1808. október 18-án szavazta meg a múzeumi törvényt, ebben indítványozták, hogy állítsanak fel egy olyan, az Országos Könyvtárhoz kapcsolódó művelődési intézetet, amely a nemzet anyagi kultúráját is feltárja. A Múzeum, a jogszabály szerint, a könyvek, kéziratok és grafikai művek mellett kizárólag a haza régészeti és történeti emlékeit, természeti produktumait és műipari alkotásait gyűjti.
Ekkor még bizonyára a közlekedés még nem volt szabályozott. Ezért lehetett, hogy a konflisok az út jobb oldalán várakoznak ellenben az akkor még érvényben lévő "balra hajts" elvével... A konflisok mellett látható sínpár is említésre méltó. A sínek még (az éppen nem látszó, de 1866 óta közlekedő első) lóvasút sínei. Jelenlegi és régebbi nevei: 1918-tól Múzeum körút, 1915-től Mehmed szultán út, 1874-től Múzeum körút, A XVIII. -XIX. században Land Strasse (Országút) Cimkék 1880-as évek, Józsefváros, Klösz György, kockakő, Konflis, lópokróc, Lóvasút, Magyar Nemzeti Múzeum, Múzeum körút, Nemzeti múzeum, Palotanegyed, Pollack Mihály, Timpanon Forrás: (82309), Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet:,, fotó: Klösz György Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. "
A homlokzat timpanonját a müncheni Ludwig Schaller és a milánói Rafael Monti készítette. Középen Pannónia nőalakja ül, kezében egy babérkoszorúval, jobbján a tudomány és a művészet, balján a történelem és a hírnév allegorikus alakjaival. A timpanonon látható még a Dunát és Drávát megszemélyesítő két figura. A timpanon középpontjában áll Pannónia, míg jobbján a tudomány és a művészet, balján pedig a történelem és a hírnév alakjai ülnek. A másik két szobor a Dunát és Drávát személyesíti meg. A fő lépcsőház falait és mennyezetét Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik, melyek a magyarok kiemelkedő történelmi eseményeit ábrázolják, köztük Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet és Kossuth Lajost, amint megalapítják Magyarország kormányát. Az épület főlépcsőháza és meseszép freskói. A freskók allegorikus alakokat ábrázolnak alul, míg felül a magyarok történetén vezetnek körbe minket. A klasszicista jegyek felfedezhetőek a homlokzaton, a korinthoszi mintára készült márványoszlopokon, és a Pantheon mintájára készült kazettás félgömbkupolán.