Mai vendégeim: Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi. Popfilter – Szűrjük a zajt! – Ma sem tudok "szabályos" ajánlót írni a Popfilter új epizódja elé. Egyrészt Lakatos Mónikáért azóta rajongok, amióta 1996-ban megnyerte a Ki mit tud? -ot, másrészt minél távolabb kerültem a szülőfalumtól, annál többet jelentenek nekem azok a dalok, amelyeket a Lakatos Mónika és a Cigány Hangok vagy a Romengo formációiban lemezre vettek. Egy lemezbemutató friss élményével érkeztek a stúdióba, és ahogyan azt a legelején megígérték, csakis őszintén volt szabad kérdeznem – ők pedig ugyanígy feleltek. Mindenre. Például, hogy mi tartotta őket Magyarországon, miért nem Torontóból jelentkeznek Skype-on. Rostas mihaly mazi magyar. Vagy hogy milyen megélni, amikor Mónikára rendőrt hívnak bármiféle ok nélkül. Hogy miért olyan különleges a roma kultúrában a hallgató, hogyan él ez a különös, balladisztikus műfaj a XXI. században, és mit jelent, hogy valakiről nem tudjuk, tud-e énekelni, amíg nem hallottuk, hogyan énekel hallgatót. Szó esik arról, mit jelent, hogy a roma hagyományok szerint a férfi a fej, a nő a nyak, és arról is, hogyan tud emellett alkotópárosként működni huszonöt éve Mónika és Mazsi.
Mazsi, Guszti és Tibi szülőfaluja Nagyecsed, Móni és Misi szülővárosa Budapest; ez a két hely határozza meg a zenei világunkat. Mindkettő igazi multikulturális központ; Ecseden, a szatmári muzsika fellegvárában, szüleink, nagyszüleink együtt mulattak a magyar parasztemberekkel. Második lemezünkön elsősorban az itteni letisztult oláh-cigány zenét mutatjuk be, hagyományos és saját dalokon keresztül. Ezek némelyikében magyar versszakok is felcsendülnek, hogy minden hallgatónk értse, ne csak érezze, miről szólnak az énekek. Lakatos Mónika, Romengo: Kétháné - Kaláka Zenebolt. Budapesten találkozik végtelen gazdagságú kultúránk minden része egymással és a nyugati zenével. Itt ismertük meg a vonós magyar népzenét, más hazai műfajok legszebb dallamait, és innen kerülhettünk kapcsolatba ez európai cigányság olyan képviselőivel is, mint a spanyol flamenco gitáros Juan de Lerida. A Gyöngyvirágos a türei nagytemplom kezdetű kalotaszegi hajnalit pedig ugyanúgy sajátunknak érezzük, mint bármely honfitársunk. Nagy öröm számunkra, hogy Bognár András, Dresch Mihály, Lukács Miklós és Soós András barátaink is velünk muzsikálnak az albumon.
Következetesen hangsúlyozod, hogy az ő stílusuk adja az új formációtok alapját, ami egész pontosan katalán rumba. Amiben a flamenco jegyei is fölfedezhetők, mivel a Gipsy Kings a flamencot ötvözte a rumbával. A múlt században a spanyol cigányok Barcelonából Dél-Franciaország felé vándoroltak és vitték magukkal a zenéjüket, amire nagy hatással volt a kubai zene. Ezt az ötvözetet ismerjük a Gipsy Kingstől. Ebbe szerettünk bele igazán gyerekkorunkban Balogh Gusztival, és ez is motivált engem arra, hogy gitározni tanuljak. Rostas mihaly mazi az. De valójában nem a flamencot, hanem inkább magunkat, a saját zeneiségünket ötvözzük a Gipsy Kings által ismert katalán rumbával. Spanyolul, magyarul és lovári nyelven adtok elő szerzeményeket. Hol találkozik a katalán rumba és a saját, eddig ismert zeneiségetek? A Gipsy Kingstől átvett dalok spanyol nyelven szólalnak meg, a lovári a második anyanyelvünk a magyar után, de tervezzük, hogy angolul is földolgozunk majd olyan világslágereket, amelyek még beleférnek ebbe a stílusba, de semmiképpen sem hígítják föl ezt a fajta zenét.
Neves reklámgrafikus lett. Az 1938-ban elfogadott zsidótörvény miatt családját féltve az ország elhagyása mellett döntött. Mivel felesége amerikai állampolgár volt, ennek nem volt különösebb akadálya. 1940-ben családjával kivándorolt Chicagóba, ahol 1965-ig, nyugdíjazásáig a Container Corporation csomagolástechnikai vállalat tervező laboratóriumának vezetője volt. 1961. augusztus 21-én hunyt el. Február 21. - Anyanyelvek világnapja Az UNESCO 1999-ben február 21-ét Nemzetközi Anyanyelvi Nappá nyilvánította. A határozat célja a nyelvi változatosság, a kulturális sokrétűség megőrzése. A világ kulturális hagyományainak ápolásához a különböző nyelvek járulnak hozzá leginkább. Február 2 medve se. Ezért nagyon fontos a nyelv védelme, megőrzése, különösen a kisebbségben élő népcsoportok esetében. Anyanyelvnek azt a nyelvet nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul. Gyakran mondják azt is, hogy anyanyelv az, melyen az adott személy saját gondolatait megfogalmazza. Február 22.
A néphagyomány szerint ha február 2-án a barlangjából előbújik a medve, és meglátja az árnyékát, visszabújik téli álmot aludni, mert hossszú lesz a tél, de ha felhők takarják az eget, a medve nem ijed meg az árnyékától, kinn marad, mert közeleg a tavasz. Az ország több állatkertjében is tartottak medvelest, mutatjuk az eredményt. A legelterjedtebb néphagyomány szerint ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától és visszabújik vackára, mert a korai, csalóka napfény azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát, a zord idők java hátravan. De ha borús felhők takarják az eget, az a medvének azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek. Február 2 medve 2018. A debreceni állatkertben élő 29 éves, örvös medve valószínűleg a reggelre leesett pár centis hónak köszönhetően az orrát sem dugta ki még ma odujából. Szombaton és vasárnap is mackónapot tartanak az állatkertben, ahol a látogatók nemcsak az időjósló hiedelemmel ismerkedhetnek meg Dönci, az örvös medve közreműködésével, hanem zoopedagógiai foglalkozás keretében a medvefélék teljes családjával is.
Február másodikához, Gyertyaszentelő napjához több szokás is tartozik. Ezen a napon szentelik meg a szentmiséken az erre szánt gyertyákat. A néphagyomány szerint, ha február 2-án a medve előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát (azaz napsütéses idő van), akkor visszabújik még téli álmot aludni, mert még hideg jöhet. De ha borús felhők takarják az eget, az a maci számára azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek. Ehhez a naphoz a fenti keresztény ünnep mellett számos néphiedelem is kötődik: Ekkor osztották a papok a "Balázs-áldást", mely minden torokbetegségtől megvédte az áldást kérőt – írta a Magyar Tudományos Akadémia honlapja. Meglátta a medve az árnyékát a fővárosi állatkertben, hosszú lesz a tél - ilyen arányban jött be eddig a jóslat - Blikk. Úgy vélték, hogyha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ahogy a mondás is tartja: "Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a Nap süssön". A másik, legismertebb néphagyomány szerint, ha február 2-án a medve előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát (azaz napsütéses idő van), akkor visszabújik még téli álmot aludni, mert még hideg jöhet.
Felébred zavarásra is, ezért alvó medvével sem ajánlott szelfizni, mert ha nem vagyunk elég óvatosak, könnyen kaphatunk pár pofont. A kalóriákról és a "fűtésről" mindvégig a bőr alatti tartalékok gondoskodnak, a medvék kétféle zsírszövettel is rendelkeznek. Az úgynevezett barna zsír nagyon könnyen hasznosulva látja el energiával, a fehér (amilyet a szalonnán is látunk) hasznosításához azonban mozgásra van szükség: az ehhez szükséges izomrángások miatt az alvó medve sokszor tűnik úgy, mintha csuklana. Maci-nap. Álmodik is, ezt agyhullámok vizsgálatával sikerült kimutatni. Olivier Gutfreund / Biosphoto / Biosphoto via AFP Álmában szoptat Az igazán lélegzetelállító bravúrt azonban a vemhes nőstények hajtják végre. A párzás késő tavasszal, kora nyáron megtörténik (május-június), de a megtermékenyített petesejt csak hónapokkal később ágyazódik be, amikor az anya álomra vonul. Az apró, csupasz bocsok télen születnek a nyugalmi időszak vége felé, de még bőven a torpor időszakában. "Ebben a lecsökkent állapotban nincs teljesen magánál az ellés alatt, és amint teljesítette anyai kötelességeit, vissza is alszik.
Mivel Budapesten egész nap felhős, borús idő volt jellemző, ezért a medve nem látta meg az árnyékát, és ha lehet hinni a népi jóslatoknak, ez nagyon jó hír, hiszen ezek alapján nemsokára érkezik a tavasz. Szegeden is előbújtak A Szegedi Vadasparkban is csak online volt követhető, ahogy Mici és Ursula elhagyták a medveházat, és falatozni kezdtek a kifutóban elhelyezett, mézzel bekent péksüteményekből. Bár Szeged az ország egyik legnaposabb települése, most ott is elbújtak a sugarak a felhők mögé, így egyik medve sem ijedt meg az árnyékától. Veprik Róbert, az állatkert igazgatója az MTI-nek elmondta, az elmúlt években Erdélyben és Szlovákiában is emelkedett a barna medvék száma, és egyre gyakrabban feltűntek Magyarországon is kóborló példányok. A medvék nyugalmi időszaka március közepén ér véget, az állatok újra aktívvá válnak, így megjelenésükre lehet számítani az észak-magyarországi nemzeti parkok területén. Február 2 medvet. A cikk az ajánló után folytatódik A világ sok kultúrájára volt jellemző a múltban, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az eljövendő időjárásra következtetni.