A sümegi Püspöki Palota turisztikai fejlesztésének alapköve. Fotó: MTI/Varga György Virág Zsolt művészettörténész elmondta, hogy a sümegi palotában 1500 négyzetméternyi belső terület újul meg, rendezvények, családi programok és kiállítások kaphatnak majd helyet a kastélyban. A beruházás másfél milliárd forint uniós és mintegy 320 millió forint hazai forrásból valósul meg. Mint megjegyezte, fizikai és szellemi megújulás is történik a palotában: megújítják az első emeleti termeket, a fogadóteret és Tágra nyílt szemmel új kiállítást is létrehoznak, amely Padányi Biró Márton püspök és Franz Anton Maulbertsch festő "sümegi kalandjait" mutatja be. A palotában megtekinthető lesz a Nyolcak gyűjteménye című állandó kiállítás is, amely a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport tagjainak alkotásait mutatja be, a belső udvaron pedig rendszeres esti épületvetítési programok várják majd az érdeklődőket. Végh László, Sümeg polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott, hogy a fejlesztés révén a várral együtt a palota az idegenforgalom fellegvárává teheti Sümeget.
Újabb látnivalóval gazdagodott Sümeg. A felújított Sümegi Püspöki Palota gyönyörű tereinek bejárása önmagában is élmény, de a látogatókat egy interaktív kiállítással is várják, amely minden korosztály számára tartogat érdekességeket. 2 / 11 Fotó: NÖF Sümeg a török hódoltság korában vált jelentős egyházi várossá, amikor a veszprémi püspök ide tette át székhelyét. A várhegy déli lejtőjén álló barokk Püspöki Palotát Padányi Biró Márton építtette a többszáz éves régi püspöki kúria alapjaira. Az eredeti épület fala ma is fellelhető az épületen belül. A most lezárult fejlesztés keretében a palota jelentős része újra bejárhatóvá vált, sor került többek között az emelten található gazdagon díszített könyvtárszoba restaurálására is. A fejlesztés során a palota kétszintes épületének közel kétharmadán belső átalakítási, felújítási, állagmegóvási és restaurálási munkálatok készültek el. Az épület a kiállítás minden termében önmaga is mint műtárgy mutatkozik be. A palotában 18. századi rokokó, 19. századi klasszicista és 20. századi neobarokk fal- és mennyezetfestések is láthatók.
A palota és annak lakóinak történetét bemutató kiállítás létrejöttét az egykori püspöki enteriőrök részleges rekonstrukciója tette lehetővé. A projekt fő célja a palota turisztikai hasznosítása volt, amelynek keretében a meglévő gyűjtemény és ismeretanyag innovatív, interaktív elemekkel és eszközökkel került feldolgozásra és kialakításra. Navracsics Tibor az Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa az átadó ünnepségen Forrás: Arcolat 2021/David Mankovics//Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. A fejlesztés során megtörtént a palota külső környezetének részleges felújítása, amelyben sor került többek közt a belső udvar térszervezésére és a zöldfelület rekonstruálására. A palota kétszintes épületének közel kétharmadán (1. 600m²) belső átalakítási, felújítási, állagmegóvási és restaurálási munkálatok készültek el, amelynek során kiépült a modern épületgépészet: a fűtés- és a teljesen új elektromos rendszer.
Bibliográfia) Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7 További információk [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon Kortárs magyar írók Szerzői adatlapja a Molyon Színházi adattár. Garai Gábor – Wikipédia. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 24645458 OSZK: 000000002410 NEKTÁR: 36 PIM: PIM55433 LCCN: n50016347 ISNI: 0000 0001 1046 4624 GND: 1145760163 SUDOC: 030432200 NKCS: jx20050623003 BNF: cb121847574
Versek és hátrahagyott versek, 1983–1987; Szépirodalmi, Bp., 1989 Váci Mihály–Simon István–Garai Gábor: Valami nincs sehol. Válogatott versek; vál., szerk. Vasvári terézia wikipédia fr. Baranyi Ferenc; Papirusz Book, Bp., 2003 Műfordításai [ szerkesztés] Emberi szertartás. Műfordítások; Magvető, Bp., 1960 Vítězslav Nezval: Az éjszaka költeményei (versek, Eörsi Istvánnal, 1966) Szabad-kikötő. Válogatott versfordítások; Magvető, Bp., 1966 Andrej Andrejevics Voznyeszenszkij: Oza (versek, 1967) Hans Magnus Enzensberger: Vallatás éjfélkor (versek, 1968) Andrej Andrejevics Voznyeszenszkij: Tükör-világok (versek, Rab Zsuzsával, 1970) Napkeltenyugta.
Verses hangjáték Petőfi Sándor elbeszélő költeménye nyomán; Szépirodalmi, Bp., 1974 A lebegő Atlasz. Színmű; Szépirodalmi, Bp., 1975 Ölelkezők. Moszkva és Budapest versekben és képekben; vers Garai Gábor, fotó Gink Károly, Mihail Trahman; Kozmosz, Bp., 1975 Visszfény; Szépirodalmi, Bp., 1976 Bizalom. Válogatott versek; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1977 ( 30 év) Szélcsönd és újra szél; Szépirodalmi, Bp., 1978 A kék sziget; ill. Vasvári terézia wikipedia 2011. Szántó Piroska; Békés megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1979 A viszályokon át; Szépirodalmi, Bp., 1979 Jégkorszak után; Szépirodalmi, Bp., 1980 Meghitt beszélgetések; Kozmosz Könyvek, Bp., 1980 Simon István válogatott versei (válogatta, szerkesztette, 1980) Végtelen meg egy. Válogatott versek; Zrínyi, Bp., 1981 Indián nyár; Szépirodalmi, Bp., 1981 Delfin és medúza; Szépirodalmi, Bp., 1982 Legszűkebb hazám; Szépirodalmi, Bp., 1984 Kelet-nyugati kerevet. Útinapló versekkel; Szépirodalmi, Bp., 1984 A megtartó költészet – prózában; Magvető, Bp., 1985 A lady lovagja; Lapkiadó, Bp., 1986 A tiszta zengés; Szépirodalmi, Bp., 1986 Doktor Valaki tévelygései; Magvető, Bp., 1988 Zápor és aszály.
[ szerkesztés] Lábjegyzet ^ Magyarország története, 1526-1686 2. kötet, 1139. old. ^ R. Várkonyi ? Vasvári terézia wikipédia. gnes: Megújulások kora, 64. old. [ szerkesztés] Külső hivatkozások Szilágyi: A Magyar Nemzet története – A szent-gotthárdi csata, A vasvári béke R. Várkonyi ? gnes: Megújulások kora, Magyar Könyvklub, Budapest 2001. ISBN 9635484712 Csorba Csaba – Estók János – Salamon Konrád: Magyarország Képes Története, Magyar Könyvklub, Budapest 1998. ISBN 9635489617
A Mediterrán ősz ben (1962) a szintézis útját kereste a történelem tanulságai meg a technikai haladás korszerű eredményivel kapcsolatos szellemi és erkölcsi következtetések között ( Tűzre várok, Asztronauták). Az Elégiák évadával (1974) olyan szakasz kezdődött pályáján, amelyben a valóság tárgyias rajzát a harmónia utáni vágyakozás motívuma tette személyesebbé; a szocializmusnak elkötelezett költészetében az erkölcsi elemek jutottak növekvő szerephez. A folyamatosan olvasva lírai naplóként ható verseskötetekben az 1976-os Visszfény től az 1984-es Legszűkebb hazám ig és Kelet-nyugati kerevet ig mindig jelen van az elmúlással, az idővel való szembenézés motívuma. Vasvári járás – Wikipédia. A Tiszta zengés ben (1986) azokkal vitatkozik, "akik mostanság a mai magyar lírát termelik"; e kötet tartalmazza A reformátor (1985) című drámát és a belőle kimaradt "melléktermékeket" (Luther-monológok cikluscímmel). Posztumusz kötetében, a Doktor Valaki tévelygései ben (1988) olyan alteregót szólaltat meg, akinek körülményei hasonlítanak az övéihez, de "gyöngéd iróniával és öniróniával reagál" megpróbáltatásaira.
Engedélyt kapott, de pénzt nem, sőt, amikor ennek ellenére a tanulmányai mellett döntött, akkor férje megtiltotta, hogy magával vigye a fiát. Így aztán Hugonnai Vilma egyedül indult Svájcba, ahol az egyetem alatt dolgozott, hogy legyen miből fizetnie a tanulmányait. Diplomavédése után a zürichi sebészeten dolgozott orvosként, de a svájci karrierjét hátrahagyva visszatért Magyarországra 1880-ban, mert nagyon hiányzott neki a kisfia. Megijedtek tőle Itthon azonban nem dolgozhatott, mert a diplomáját nem akarták elfogadni, nehogy véletlenül ezt a fura asszonyt még több nő kövesse. Fájl:Bindenschild Privilegium maius 1512.svg – Wikipédia. A sok kifogás között elhangzott az is, hogy a grófnőnek nincs érettségije, ezért Vilma 34 éves leérettségizett, második nőként Magyarországon. Trefort Ágoston akkori közoktatási minisztertől hiába két többször időpontot az orvosnő, nem akarta fogadni és rettentően félt attól, hogy ez a kivételes nő felforgatja az itthoni bevett életet. Neki lett igaza, mert Vilma nem tett le a céljáról, egyre hangosabb szószólója lett a női egyenjogúságnak.
A magyar nők szépek, okosak, harcosak, jól értenek a szakmájukhoz. Az utat azonban valakinek ki kellett taposnia, hogy ide eljuthassunk. Ezek a méltánytalanul elfelejtett asszonyok következnek most… Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma kiharcolta, hogy egy nőnek is lehessen diplomája. Teleki Blanka az egyenjogúság úttörője volt, Brunszvik Teréznek az óvodákat köszönhetjük, Simon Böske pedig az első európai szépségkirálynő. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő Egy szegény grófi család ötödik gyermekeként született, 16 éves korára pedig elvégezte az összes iskolát, amely akkoriban egy lánynak egyáltalán lehetséges volt. Nagyon érdekelték a természettudományok, ezért szeretett volna továbbtanulni, de ez akkoriban lehetetlen volt. 18 évesen férjhez ment, teherbe esett, és az első szülése után a nőgyógyászat és az orvostudományok felé fordult az érdeklődése. 25 évesen megtudta, hogy Svájcban már járhatnak egyetemre a nők, és ezért engedélyt kért a férjétől, hogy beiratkozhasson az ottani egyetemre.