A Zsolnay-műhelyben készült kandalló párkányát Szent István mellszobra díszítette, amit Strobl Alajos formázott. A századforduló Budavári Palotájának egyik legjelentősebb helyisége 2021. augusztus 20-án újra megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. Az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját elnyerő terem berendezéseit és díszítő elemeit a kor legnagyszerűbb magyar iparművészei készítették. A Hauszmann Alajos tervei alapján megvalósult díszes szoba nemcsak a korabeli közvélemény, de még Ferenc József őszinte csodálatát és elismerését is kiérdemelte. A felújítás folyamatáról a Szent István terem a Budavári Palotában oldalon lehet tájékozódni, ennek híradása nyomán mutatjuk be olvasóinknak néhány látványos fotóval a felújított elemeket, arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a Szent István-terem és a hozzá kapcsolódó installáció az augusztus 20-iki megnyitást követő első napokban ingyenesen lesz látogatható! A Budavári Palotában nemcsak a Szent István-terem, de a díszes történelmi szobának helyet adó épületrész is századfordulós fényében születik újjá, úgy, ahogyan Hauszmann Alajos megálmodta.
Augusztus 20-ától lesz látogatható a Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi tere, a Szent István-terem – közölte a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közleményben. A helyiség egyik fő látványossága az a Zsolnay kerámiakandalló lesz, amely a második világháborúban a teremmel együtt megsemmisült. A Várkapitányság szakemberei az elmúlt hetekben megkezdték a Zsolnay-gyárban rekonstruált kandalló beépítését az újjászülető terembe. A Budavári Palota egyik ékszerdoboza a Szent István királyról elnevezett terem, ami a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nemzetközi sikert aratott, kialakításában a kor olyan kiváló művészei és iparosai vettek részt, mint Thék Endre, Kissling Rudolf, Jungfer Gyula vagy Strobl Alajos. A csodálatos helyiség a II. világháborúban teljesen megsemmisült, de most a Nemzeti Hauszmann-program keretében az eredeti tervek szerint alkotják újra. Fotó: Várkapitányság A helyiség létrehozásában nagy szerepet játszott Zsolnay Vilmos, akinek pécsi gyárában készült a terem egyik legmeghatározóbb eleme, a pirogránit kandalló, és a főpárkányon lévő Szent István-mellszobor.
Augusztus 20-án nyitja meg kapuit a Budavári Palota újjászületett Szent István-terme, amely az első napokban a kapcsolódó kiállítással együtt ingyenesen lesz látogatható. A teljes történeti hűséggel rekonstruált Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út. A Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén található teremsor bevezetést nyújt a látogató számára, amíg az a csodálatos terembe ér - közölte az MTI-vel pénteken a Várkapitányság. Tájékoztatásuk szerint a Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából válik igazán fontossá. A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. A Várkapitányság közleménye kiemeli Aba-Novák Vilmos festményét is, amelynek létezéséről a művészettörténet ugyan tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható.
Egykor Ferenc József csodálta, majd a háborúban elpusztult – hogy sok évtizeddel később, ezekben a hónapokban szülessen újjá a Szent István-terem a budai királyi palotában, annak első, egy teremnyi felújításaként. Rövid közlemény jelent meg 1897 októberében lapokban: "Őfelsége a király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be". Ez volt az a pillanat, amikor eldőlt: elkészülhet az a pompás terem, amelynek berendezéseit 1900-ban a párizsi világkiállítás közönsége is megcsodálhatta, ahol a terem elnyerte a nagydíjat. A terem megtervezésével Hauszmann Alajost, a budavári Palota tervezőjét bízta meg Ferenc József – egy újabb izgalmas történet a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról. A helyiség méretei miatt Hauszmann egy igazi ékszerdobozt álmodott. "A teremnek aránylag csekély méretei intim kiképzést tettek szükségessé, melynél a részlet finomsága és a szín harmóniája kellően érvényesülhet" – indokolta a híres tervező, aki a kor legprímább művészeit és iparosait kérte fel a berendezés elkészítésére.
Nem értek rögtön oda, ugyanis az egyik szalonban Ferenc József megpillantott egy szépséges alumínium zongorát. Megcsodálta, majd Thék Endréhez fordult: "zongorákat is gyárt? " "Igen, fenséges uram" – válaszolta Thék, aki mindenre gondolt, ugyanis ott állt Szendy Árpád zongoraművész is, hogy ha a királynak olyan kedve van, meg is hallgathassa a hangszert. Erre nem került sor, mivel Ferenc Józsefnek sietnie kellett. Aztán a király belépett a telepen felépített Szent István-terembe. Egy ideig csak állt és nézte, majd megszólalt: "Igazán remek! Nagyon szép, igazán meg vagyok elégedve" – mondta Ferenc József, aki részletesen megszemlélte a helyiség berendezéseit. Végül Ferenc József még leült egy asztalhoz, ahol belekanyarította a nevét a vendégkönyvbe. A Pesti Hírlap a látogatás után dicshimnuszt írt a terem berendezéséről. "Fa, majolika és ékköves drága szőnyegek: ebből a három anyagból komponálta Hauszmann Alajos a királyi termet. Minden forma az ősi román stílus nyelvén beszél: ősi egy nyelv, bizonyos tekintetben összeforrt az Árpád-házzal… Körülbelül száz négyszögméter terület, ezt kellett a falhoz simuló fa alakzatokkal úgy beborítani, hogy a négy fal és a mennyezet minden ízében csöndes pompát, fenséges díszt, ősi magyar komolyságot sugározzon. "
Az emlékeztető oltásokat így lehet kombinálni: AstraZeneca (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, AstraZeneca Janssen (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, Janssen Moderna (mRNS): Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, Moderna Pfizer (mRNS): Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, Pfizer Sinopharm (inaktivált): Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Sinopharm Szputnyik V (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, Szputnyik Az Index információ szerint vannak olyan állampolgárok, akiket Szputnyikkal oltottak, ám akik – a szakmai ajánlások ellenére – Janssent adattak be harmadik oltásként. 2 pfizer után modern warfare 2. A lap felkereste Falus András immunológust, aki elmondta, nagyon nem érdemes ezt a két vakcinát keverni. Mind a Szputnyik, mind a Janssen vektorvakcina, ráadásul mindkettő ugyanazt az adenovírust tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a két adag orosz oltóanyag által keletkezett immunválasz semlegesíti a harmadikként beadott Janssent, vagyis ez a kombináció kifejezetten hátráltatja a védelem kialakulását. Semmiképp sem ajánlom, komoly gondokhoz vezethet – mondta Falus András.
A legfontosabb jelenleg is:... Moderna mint ráerősítő vakcina:... A Moderna szakemberei úgy tapasztalják, hogy a ráerősítő oltás 6 hónappal annak beadása után már csökkent mértékben fejti ki védő hatását az... Vakcinált terhes, védett magzat A terhesen felvett védőoltás elősegíti, hogy ellenanyag kerüljön át a magzatba - igazolják a kutatások. Emellett az elmúlt két évben... Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Más kérdés, hogy a két Sinopharm után harmadik oltást kérők közül sokan az egydózisú Janssen vakcinát igénylik (a táblázat szerint ez is hatékonyan alkalmazható), mert az egyúttal megalapozza a nyugati utazáshoz szükséges védettségi igazolványt is – nem úgy, mint a kétadagos vakcinák egyetlen dózisa. A jelek szerint itthon a harmadik oltásra jelentkezők többsége nem a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca vagy a Szputnyik után szeretné megerősíteni a védettségét. Már látszik, hogy gyengül a Pfizer és a Moderna emlékeztető oltások hatékonysága - Napi.hu. Ha ez később szükségessé válik, akkor még mindig lehet rá alkalom. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
A Pfizer és a BioNTech azt közölte, hogy a vakcinával elérhető 95 százalékos védettséget a második oltás után két héttel éri el a szervezet. A klinikai kutatásoknál a Pfizer második oltás beadása után 7 nappal már 95%-os hatékonyságot mértek. Mikortól véd a Moderna? Az FDA-hoz benyújtott dokumentumok a Moderna vakcina első adagjának beadása utáni hatékonyságát részletezi. Ebben az esetben a kutatók azt találták, hogy a vakcina hatékonysága az első oltás után 14 nappal 50, 8 százalékos volt, ezen az időszakon túl viszont 92, 1 százalékos védettséget mértek. Tech: Ki kérje a harmadik oltást? Mit mond ma a tudomány? | hvg.hu. A korai tesztelések alapján a kutatók mindkét vakcina (Pfizer és Moderna) esetében azt találták, hogy az első oltás után még gyenge védettség tapasztalható. Viszont a második oltás után már sokkal erősebb immunválaszt figyeltek meg. Elmondható, hogy az első vakcina elkezdi felépíteni a védelmet, míg a második dózis megerősíti ezt a védelmet. Az Egészségkalauz cikke arra is kitér, meddig tart a védettség a Pfizer és a Moderna esetében >>> Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Van olyan oltástípus-korcsoport kombináció, amelynél mindenképpen javasolt a harmadik oltás felvétele, de a legtöbb esetben a tudomány is csak gondolkodik rajta, hogy kiknek és mikor javasolja az újabb kört. Közelednek a napok, amikortól már tömegeknek jöhet szóba itthon a harmadik dózis – összegyűjtöttük, most éppen mit lehet tudni, mit érdemes mérlegelni előtte. Az idős sinopharmosoknak (ez is hungarikum, aligha létezik ez a kifejezés más országban) nyilván érdemes megfontolniuk a harmadik oltást, most, hogy regisztrációs nehézségekkel ugyan, de hozzáférhetővé vált. Egyre inkább látszik ugyanis, hogy 60 év fölött a kínai vakcina nem mindenkinél hatékony. 2 pfizer után moderna 3. Idehaza több százezren lehetnek azok, akiknek két adag Sinopharm után ajánlatos másfajta oltással (például Pfizerrel vagy Modernával) megerősíteniük, illetve egyáltalán megszerezniük a védelmet a koronavírus ellen. De mennyire siessenek a többiek, akik az EU-ban általánosan engedélyezett vakcinát kaptak? Ha a világ egyik legtekintélyesebb tudományos hetilapjára, a Nature -re hallgatunk, nem leszünk sokkal okosabbak.
Egyrészt. Másrészt a Nature olyan szakértőt is idéz, aki szerint az enyhe fertőzések a védettség csökkenésének előjelei lehetnek. De hogy így van-e, azt nem tudják még a kutatók. Naftali Bennett, izraeli miniszterelnök beszélget egy hölggyel, aki éppen oltást kap az Atid al-Najah Tudományos Gimnáziumban, az észak-izraeli Taibeh városában, 2021. augusztus 19-én A bizonytalanság közepette érdemesebb lehet óvatosnak lenni. Nyilván ez indokolja, hogy az említett – eléggé különböző helyzetű – országokban megkezdik vagy tervezik az emlékeztető oltásokat. Ilyen reakciókat is okozhat a Pfizer- és a Moderna-vakcina - HáziPatika. Az USA-ban például szeptember 20-tól kérheti a harmadik oltást az, aki több mint nyolc hónapja a kapta meg a másodikat. Idehaza továbbra is érvényes az az ajánlás, amelyet orvosok és kutatók (Rékassy Balázs és kollégái) tettek közzé három hete: azonnal kellene újraoltani azokat, akik Sinopharm vakcinát kaptak és 60 év felettiek vagy más okból – például immunrendszerük gyengébb állapota miatt – nagy náluk a fertőzés kockázata. Szakértői döntést igényel, hogy mindegyiküket újra kell-e oltani, vagy csak azokat, akiknél megfelelő teszt jelzi, hogy nincs meg a védettségük.