Angol Magyar project [ project ed, project ed, project ing, project s] verb [UK: prə. ˈdʒekt] [US: prə. ˈdʒekt] tervez ◼◼◻ ige vet ◼◼◻ ige vetít ◼◼◻ ige kivetít ◼◼◻ ige elképzel ◼◻◻ ige vázol ◼◻◻ ige kigondol ◼◻◻ ige átél ◼◻◻ ige levetít ◼◻◻ ige elgondol ige tervezget ige kilök ige kiugrik ige kitervez ige project [ project s] noun [UK: prə. ˈdʒekt] projekt ◼◼◼ főnév program ◼◼◻ főnév terv ◼◼◻ főnév beruházás ◼◼◻ főnév feladat ◼◼◻ főnév javaslat ◼◼◻ főnév tervezet ◼◼◻ főnév tervrajz ◼◻◻ főnév kiszögell főnév project [UK: prə. ˈdʒekt] tervet készít ◼◻◻ terveket készít ◼◻◻ terveket sző tervbe vesz project [UK: prə. Kick Off Jelentése - Kick-Off Jelentése Magyarul. ˈdʒekt] business projektum, létesítmény kick [ kick ed, kick ed, kick ing, kick s] verb [UK: ˈkɪk] [US: ˈkɪk] rúg ◼◼◼ ige belerúg ◼◼◻ ige megrúg ◼◼◻ ige elrúg ◼◼◻ ige rúgkapál ◼◼◻ ige visszarúg (puska) (átv) ◼◻◻ ige rugdalódzik ◼◻◻ ige kritizál ◼◻◻ ige US kick [ kick s] noun [UK: ˈkɪk] [US: ˈkɪk] rúgás ◼◼◼ főnév rúgás (fegyveré) ◼◼◼ főnév ütés ◼◼◻ főnév erő ◼◼◻ főnév
Catering A catering angol kifejezés, elsődleges jelentés tömeg-ellátás, közétkeztetés, tömeg-élelmezés. A gyakorlatban a rendezvényszervezésben és a vendéglátásban a catering egy rendezvény étel- és italkínálatának biztosítását jelenti. Egyre több az angol szó az irodai nyelvben. A legtöbb esetben a catering szolgáltatás jelentésébe bele tartozik, hogy a rendezvény egy külső helyszínen kerül megrendezésre, a catering szolgáltató pedig oda kiszállítja ételeit és italait, és ott a szervezők kívánsága szerint bármely módon (állófogadás, svédasztal, koktél party, figner food stb…) felszolgálja az általa készített ételsort. A catering szolgáltatás tehát lehetővé teszi, hogy egy-egy rendezvény (akár céges, akár privát rendezvény vagy éppen esküvő) megszervezésekor ne csak éttermek választásakor legyen biztosított az étkeztetés, hanem gyakorlatilag bármely helyszínen, amely alkalmas azok lebonyolítására. Sok cateringes cél kínál ennél összetettebb szolgáltatást, és akár a helyszín megválasztásában, berendezésében is segítséget nyújt. Amennyiben catering szolgáltatásra keres vállalkozót Budapesten, IDE kattintva tájékozódhat az általunk kínált lehetőségekről, vagy IDE kattintva a form kitöltésével veheti fel a kapcsolatot kollégáinkkal!
Consumer list Az ügyfelekkel kapcsolatban lévő cégeknél gyakran hallani a consumer list kifejezést. Ez egy lista, amelyen az adott vállalat termékeinek, szolgáltatásainak vevői szerepelnek. Helyet kapnak benne a legfontosabb információk a vásárlókról: telefonszám, email-cím, és gyakran feltüntetik azt is, hogy mikor vásárolt utoljára, illetve milyen mennyiségben a cég vagy a személy. Sales target Az értékesítést folytató vállalatoknál legalább hetente szóba kerül a sales target. A target magyarul célt jelent, a gyakorlatban viszont általában azt az összeget jelöli, amit az értékesítőknek ki kell termelni az eladások segítségével a hónap vagy a negyedév végéig. Persze a targetet meghatározhatják egyéb egységekben is, célként kijelölhetik például az eladandó termékek darabszámát. Cafeteria Már álláskeresőként jó ismerni ezt a szót, ugyanis a cafeteria az állásinterjúkon és a munkahelyen is elég gyakran használt szó, ami az utóbbi két-három évben épült be a magyar nyelvbe. Magyarországon ugyanis egyre több cég alkalmazza béren kívüli juttatási rendszerként, s a szó valójában ezt jelenti.
Kővári Gábor Mihály és Iván Róbert dokumentumfilmje, a Mérgezett Föld érthetően és világosan mutatja be azt a folyamatot, ahogyan a nagyipari módszereket alkalmazó mezőgazdaság a természetben okozott károkat is további ipari eszközökkel igyekszik kijavítani, amik aztán további károkat okoznak, és ez a körforgás egészen addig folytatódik, amíg a termőföld teljesen terméketlenné nem válik. Ha a természetrombolásról van szó, általában a felszín feletti károk ugranak be mindenkinek, ahogyan mindent beterít a szemét, stadionnyi területekről irtják ki az erdőket vagy a levegőt szennyezik, miközben a rombolás a talajban is zajlik: a világ termőföldkészletének egyre nagyobb része válik használhatatlanná. A filmben megszólaló rendszerökológus, Borsos Béla azt is vitatja, hogy az intenzív nagyipari gazdálkodást a túlnépesedés tenné szükségessé, mert szerinte biológiai oka nincs annak, hogy ne tudnánk 10 millió embert eltartani. És nem csak a vegyszerezés, a műtrágyázás és a nemesített, hibrid növények teszik tönkre a szántókat, de a filmben még azt is felvetik, hogy egyáltalán szükség van-e szántásra, amitől csak elvékonyodik a talaj termőrétege és egyre élettelenebbé válik a föld.
A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat. Ha gazdaságában szeretné valaki a talajpusztító technológiákat meghaladni, a Talajmegújító Mezőgazdaság keretrendszerével bebiztosíthatja, hogy a talaj védelme mellett már a 2021-től kezdődő támogatási rendszer követelményeinek is megfeleljen. forrás: Beküldte Antal Miklós
Az intenzív gazdálkodás, különösen a talajmunkák teljesen elpusztítják a föld termőrétegét – ez a fő állítása a "Mérgezett Föld" című új magyar dokumentumfilmnek, amelynek bemutató vetítésén járt az Euronews. A sokkoló helyzetjelentés mellett a film a nagyüzemi gazdálkodásban és a kertészetben is mutat biztató alternatívákat. Bár a film határozottan állást foglal, Kővári Mihály Gábor rendező kerüli a direkt politikát, a leginkább érintett, földközelben élő embereknek szánta a filmjét. "Ha ők másként gondolkodnak, a vidéki emberek, hogy van más út, hogy élelmiszert lehet előállítani a mostaninál egészségesebben, hatékonyabban, úgy művelni a földet, hogy a környezetnek kevésbé okozzunk károkat, vagy ne adj isten, ne okozzunk károkat, akkor mindenképpen őket kell megszólítani. " A film egyik főszereplője dr. Gyulai Iván ökológus, aki Észak-Magyarországon tizenhét éve kísérletezik vegyszerek és talajmunkák nélküli kertészkedéssel. Azt mondja, az átálláshoz mindössze négy évig kell beletörődni a termésátlagok csökkenésébe.
A film egyik legérdekesebb része, amikor egy francia talajkutató összehasonlít egy intenzív gazdálkodással művelt földet és egy olyan szomszédos földterületet, ahol 8 éve nem szántanak és műtrágya helyett érlelt szerves trágyát használnak. A két kutatóárokban már első pillantásra is látható az elképesztő különbség. A Föld termőtalajait túlhasználtuk, ahhoz, hogy ilyen körülmények között elegendő mennyiségű haszonnövényt tudjunk termeszteni, még több és több vegyszert és műtrágyát használunk. Világos, hogy ez az állapot nem fenntartható. Meg kellene végre próbálnunk hinni a természetben, odafigyelni rá, megérteni, és hagyni, hogy azt tegye, amiben sokkal jobb, mint mi. Forrás:
A válaszadók többsége az igen, nem, részben lehetőségek közül a részben lehetőséget választotta. Ön melyik alternatív megoldásra nyitott? A legtöbb válasz a talajtakarás volt. A felmérést követően a szakértők által lehetett megismerni a filmet pódium beszélgetés keretén belül. A közönségnek lehetősége volt feltenni a felmerült kérdéseket. A megoldások ugyan különbözőek voltak, de abban mindenki egyetértett, hogy a téma aktuális és egyre sürgetőbb, melyet a nagyszámú megjelenés is bizonyít.
egyértelműen rombolja a talajt és a talajéletet. Erről szól a film egy része is. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az ártalmas lenne, mondjuk, egy boronával vagy sekély tarlóhántással 10–15 cm mély talajművelés, amelyben és fölötte azért ott maradnak a korábbi szántóföldi növények maradványai a felületen, amik takarják télen a talajt és táplálékot biztosítanak a talajlakó élőlényeknek is. Még az öko-termelők között is vannak olyanok, akik azt mondják, hogy a legjobb gyomirtás a szántás, nyilván nem a mélyszántásra gondolnak. Az a szélsőséges másik álláspont, amely szerint a teljes talajművelés, szántás nélkül, közvetlenül a talajra vetve és vegyszeres glifozátos gyomirtással kezelve a talajt, jobb lenne az élővilág szempontjából vagy a talaj szempontjából – szintén nem igaz. Sőt, nagyon veszélyes a gyakorlat terjesztése. Emögött a tudatlanság és a vegyipari lobby húzódik meg. Mert a glifozát rákkeltő anyag, bejutott már mindenhova, pusztít az élővizeinkben, a szervezetünkben és rendkívül veszélyes az egész élővilágra.