Navigálni Kezdőlap Hírek Határon innen Határon túl Tudósítás In memoriam Szerkesztői üzenetek Vadgazdálkodás Terítéken Vadászati gyakorlat Fegyver, optika Kutya Kultúra Galéria Képgaléria Videók Előfizetés Nyomtatott újság Digitális újság Webáruház Kapcsolat 0 Bevásárlókosár Ön itt van: Főoldal » Bejegyzések a következő címkével: "Cseh István Lőtér" Napi archívum: Cseh István Lőtér Határon innen 2016. 10. 17. 0 Korongvadász Magyar Kupa – eredmények Október 16-án, a csongrádi Cseh István Lőtéren került sor a Korongvadász Magyar Kupa zárófordulójára. Az…
Nyitva tartás, bejelentkezés: A lőtér gyakorlatilag folyamatosan nyitva tart bármilyen időjárás esetén, természetesen előzetes bejelentkezés szükséges. Kedden és csütörtökön edzésnapok vannak. A bejelentkezés történhet telefonon a +36 30 398 8649-es telefonszámon. A lőtér igénybevétele egyénileg illetve csoportosan is lehetséges. Lehetséges a lövészklubba is belépni, mely természetesen kedvezményekkel jár az egyszeri belépési díj - 20. 000 Ft -, valamint az éves tagdíj - 12. 000. -Ft - megfizetése után. A lőtéren gyakorlati vadászvizsgára történő felkészítés és sportlövészet oktatás is folyik. A lőteret a '80 - as években alapította a lőtér mai névadója CSEH ISTVÁN vadász, vadászoktató, sportlövő. A kezdetben csak egyetlen skeet pálya, trap gödör, és 25 m magas toronykakas pálya köré napjainkra mintegy 14 ha-os lőtér alakult ki. Állandóan üzemel 6 korongvadász pálya mintegy 60 korongdobó gép segítségével, gyakorlatilag minden korongtípust meg lehet találni, illetve gyakorolni. A lőtéren 2014 év óta lehetséges pisztollyal és karabéllyal különféle szituációs lövészeti módokat is gyakorolni, illetve 50-75, valamint 100 m-es kis és nagy-golyós pálya is várja az érdeklődőket.
Eltűnne a hatvanas évek egyik legjobban sikerült csarnoképülete. A MOME egyetemi docense, a XX. századi hazai és nemzetközi építészet szakértőjeként több könyvet is jegyző Haba Péter szerda délelőtt rövid Facebook-posztban tette közzé a tervek szerint néhány év múlva autómentessé váló Városmajort tóval, tanösvénnyel, illetve új sportlétesítményekkel megtöltő, a parkolók betonját megszüntető projekttel kapcsolatos véleményét. A terv – aminek részleteit korábban hosszú cikkben mutattuk be – magában foglalta a száz éves múltra visszatekintő, 1922-ben szabadtéri moziként született Városmajori Színpad épületeinek, illetve a park felújítására a hatvanas évek derekán kiírt pályázat eredményeként 1965-1967 között megvalósult, Menyhárd István és munkatársai, Füzy Jenő és Sziklay Tibor által tervezett héjszerkezetes teniszcsarnok eltűnését. A változás Haba szerint jelentős építészettörténeti érték, egy izgalmas formavilágú mérnöki kuriózum elvesztését jelentené, aminek tervezői saját koruk építészeti szcénájának is kiemelkedő tagjai voltak.
Korábban több ország - köztük Bahrein - is adott "vészhelyzeti engedélyt" a Sinopharm vakcina használatára, Marokkó pedig már nagy tételben rendelt belőle. Míg a Sinopharm vakcinája az emberi sejtekben szaporodni képtelen, inaktív vírust tartalmaz, amely a szervezet saját immunreakcióját váltja ki, a vezető nyugati oltóanyaggyártók - például a Pfizer és a BioNTech - egy újfajta, eddig sosem használt, úgynevezett mRNS-alapú vakcinát kínálnak, amely a vírus tüskeproteinjének örökítőanyagát hordozó ribonukleinsav (RNS) segítségével alakít ki védettséget az emberi szervezetben. MTI
A Sinopharmról Kásler azt mondta, a kínai vakcina nemcsak a tüskefehérje ellen termel ellenanyagokat és biztosít sejtes védelmet, hanem mivel az egész vírus, az összes fehérjekomponens az elölt vírusban benne van, " a védettség sokkal, de sokkal több víruskomponens ellen fejlődik ki". A súlyos Covidtól a kínai vakcina is megvéd - Privátbankár.hu. Kásler Miklós " értelemszerűnek" nevezte, hogy " ezeket az adatokat nem tudták akkor, amikor elrendelték vagy döntöttek arról, hogy milyen vakcinákat alkalmazzanak". De – mint fogalmazott – "volt annyi orvosi judiciumuk az addigi ismeretek alapján és elméleti megfontolások alapján, ami nem a jósok, a celebek és mások véleményén alapult, hanem az ide tartozó országos intézetek, szakmai kollégiumok és azok a dedikált tudósok, virológia ismereteken". Vagy ha a virológus éppen biológus és nem látott beteget, akkor az ő ismereteit az a klinikus egészítette ki, aki tudta, mi az a citokinvihar. Összességében azt mondta: mindegyik vakcina megemeli a védettséget, " majd a védettség csökken", ezért mindegyik életkorcsoportban át kell oltani az embereket és kezdeményezni kell 3-4 hónap után a harmadik oltást.
Mint mondta, a kínai vakcinánál a második dózis után akár hat-hét hétre van szükség, hogy megfelelő immunválasz alakuljon ki. A legtöbb problémát a 70 év körülieknél és főleg a férfiaknál figyelték meg. Radan Stojanovic, az orvosegyetem professzora szerint ahhoz, hogy átfogó képet alkossanak, országos tanulmányt kellene készíteni. Ehhez pedig minden egyes esetet a legtöbb adatot rögzítve kell dokumentálni, így például azt, hogy az illető milyen gyógyszereket szedett. Az érintetteket aztán a későbbiekben tovább kell vizsgálni. Marija Gnjatovic, is elismerte, rendkívül fontos lenne egy ilyen tanulmány, s mint mondta, az INEP el is készítene egy ilyet. Mirsad Djerlek államtitkár szerint az állam is tervez ilyen kimutatást, de hogy mikor, arra nincs válasz. Kína egyébként 2020. Kiderült, mennyire akadályozzák meg a Covid általi elhalálozást Magyarországon az oltások: felmérték a hatékonyságot - Egészség | Femina. december 31-én engedélyezte a Sinopharm vakcináját. Egy pekingi intézet 79, 34 százalékos hatékonyságot állapított meg nála, igaz, az intézmény egyéb fontos részleteket nem árult el. A The Lancet tudományos magazinban a kínai gyártó azt közölte, hogy a maximális antitest koncentráció 42 nappal a második dózis után jelentkezik.
Mindenesetre megpróbáljuk, elektronikusan vagy postai úton küldünk levelet az érintetteknek, akiktől választ várunk. Amennyiben továbbra sem szeretnék beoltatni magukat, mi ezt elfogadjuk, döntésüket tiszteletben tartjuk " – mondta a háziorvos. Hazánkban már több mint 5, 6 millióan vették fel az első oltást, közel ugyanennyien a másodikat is megkapták. A Pulzus Kutató és a közös, reprezentatív felméréséből ugyanakkor nemrég kiderült, hogy a magyarok 31 százaléka továbbra sem szeretné beoltatni magát. A megkérdezettek 19-20 százaléka viszont, amint lehet, vagy még az idén a harmadik oltást is felvenné. A gyerekeknek két oltás után is hihetetlenül jó az immunitása Több szülő is érdeklődött lapunknál azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek miért nem kaphatnak harmadik védőoltást. Bense Tamás gyermekgyógyász, háziorvos kérdésünkre elmondta, hogy a 12–18 éveseknek most első körben az a legfontosabb, hogy az első két oltást megkapják, számukra ezen túl újabb oltás nem indokolt. A gyerekeknek már az első dózisok után hihetetlenül jó az immunitása, esetükben elég lesz a gyártói előírásra hagyatkozni.
Amit pedig tudunk róluk, az sem ad egységes képet, legalábbis első blikkre. Tisztábban látunk azonban, ha megnézzük, hogy pontosan mivel szemben védenek a vakcinák – az enyhe, a közepesen súlyos vagy a súlyos Covid-betegséggel szemben. Január elején a brazil Butantan Intézet kutatói helyi klinikai vizsgálatok alapján azt közölték, hogy a kínai Sinovac oltóanyagának, a CoronaVacnak a hatékonysága 78 százalék az enyhe és súlyos lefolyású megbetegedéseket figyelembe véve. Egy héttel később azonban hozzátették, hogy ez a számítás nem vette figyelembe azt a beoltott csoportot, amelynél csak nagyon enyhe, kórházi segítséget nem igénylő fertőzést diagnosztizáltak. Azt is beszámítva a CoronaVac hatékonysága 50, 4 százalék – azaz csak hajszállal van a minimálisan elvárt (és a jóváhagyáshoz szükséges) 50 százalékos szint felett. Összegezve: az 50, 4 százalék minden fertőzésre, a 78 százalék az enyhe, de kezelést igénylő fertőzésre, a 100 százalékos védelem pedig a mérsékelt-súlyos megbetegedésekre vonatkozik – állítja a brazil kutatóintézet.
A szakértő szerint a legnagyobb probléma, hogy nem tudni, milyen módszertannal végezték a vizsgálatokat, az összesítés pedig számos kulcsfontosságú tényezőt figyelmen kívül hagy. Többek között nem derül ki belőle például a beoltottak életkori különbsége, az esetleges alapbetegségeik, a beoltásuk óta eltelt pontos időtáv vagy a megbetegedésükkor fennálló járványhelyzet súlyossága. Emellett nem szerepelnek az adatok mellett az oltatlan lakosok megbetegedései sem, vagyis nincs mihez viszonyítani, mennyire hatékonyak az egyes vakcinák. Ahogy az oltóanyagok klinikai hatásosságainak vizsgálatánál, úgy az életbeli hatékonyság elemzésekor is több különbség jelenik meg az oltottak és az oltatlanok között, ezeket különféle statisztikai módszerekkel kell kezelni, hogy ne kapjunk torz eredményt. A kormányzati táblázatban feltüntetett információk alapján azonban nem zárható ki egyértelműen az adattorzulás. Az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcina második adagjának üres ampullái a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján.