1) Ki fedezte fel Amerikát? a) Kolumbusz Kristóf b) Fernão de Magalhães c) Bartolomeu Diaz d) Vasco da Gama e) Francisco Pizzaro f) Fernando Cortez 2) Mikor fedezték fel Amerikát? a) 1458 b) 1439 c) 1426 d) 1517 e) 1492 f) 1505 3) Kiről nevezték el Amerikát? a) Kolumbusz Kristóf b) Fernão de Magalhães c) Bartolomeu Diaz d) Francisco Pizzaro e) Vasco da Gama f) Amerigo Vespucci 4) Ki hajózta körbe a földet? a) Fernão de Magalhães b) Amerigo Vespucci c) Kolumbusz Kristóf d) Vasco da Gama e) Francisco Pizzaro f) Bartolomeu Diaz 5) Kik a portugál felfedezők? a) Bartolomeo Diaz b) Amerigo Vespucci c) Fernão de Magalhães d) Vasco da Gama e) Kolombusz Kristóf f) Fernando Cortez 6) Merre indultak a spanyolok? a) Észak b) Dél c) Kelet d) Nyugat 7) Hova szerettek volna eljutni a spanyol és portugál felfedezők? a) Európába b) Indiába c) Amerikába d) Afrikába 8) Miket hoztak létre a Portugáloknál? a) könyvtárakat b) múzeumokat c) tengerésziskolákat Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól.
2012-06-08 16:48:43 #7783 Tomi Válaszok 621 Köszönetek 2 Kiről nevezték el Amerikát? 2012-08-01 10:41:22 #12962 Monkeyhole Válaszok 429 Amerigo Vespucci, olasz térképész, aki szerint ott kontinensnek kell lennie. 2014-12-10 19:37:27 #241570 lhnl5xd Vagy Americo Vespucciról, vagy Richárd Amerykről. Én Vespuccit tanultam, de lehet, hogy a másik az, valamelyik a kettő közől. 2016-09-26 18:53:15 #244782 A pletykaszellem Amerigo Vespucci Írj választ, oszd meg a tudásod másokkal! Név Szöveg
18 Miért éppen Spanyolország? 19 Kolumbusz első útja (1492-93) 21 Átkelés az Atlanti-óceánon 24 Milyen kép fogadta "Indiában" Kolumbuszt és társait? 25 Kuba és Haiti felfedezése 25 Az Újvilág középső részének felfedezése 28 Kolumbusz visszatérése Európába 28 Kolumbusz második útja (1493-96) 29 A Kis-Antillák és Puerto Rico felfedezése 30 A spanyolok ismét Hispaniolán 31 A dél-kubai partok és Jamaica felfedezése 32 Hispaniola meghódítása 33 Kolumbusz harmadik útja (1498-1600) 33 Kolumbusz őrizetbe vétele és Spanyolországba szállítása 35 Kolumbusz negyedik útja (1502-04) 35 Kiről nevezték el Amerikát?
Dürr Béla: Amerika története és földrajza (Műszaki Könyvkiadó, 1993) - Szerkesztő Lektor Kiadó: Műszaki Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1993 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 124 oldal Sorozatcím: Olvasókönyv kontinensekről Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-16-0098-x Megjegyzés: Színes fotókkal, fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi száma: 59101. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Bevezető 7 Amerika évmilliókkal ezelőtt 9 Az élőlények megjelenése Amerikában 9 Az ember megjelenése a kettős kontinensen 10 Az őslakosság életmódja 11 Népek és kultúrák az európai hódítás előtt 13 A közép-amerikai civilizáció 13 A Maja Birodalom 14 Az Azték Birodalom 14 Az Inka Birodalom 15 Az indiánokról 15 A nagy földrajzi felfedezések kezdete 18 Segít a tudomány 18 Ki volt Kolumbusz? 18 Miért éppen Spanyolország? 19 Kolumbusz első útja (1492-93) 21 Átkelés az Atlanti-óceánon 24 Milyen kép fogadta "Indiában" Kolumbuszt és társait?
Nem, nem Colombus, de annyi biztos, hogy ő fedezte fel. Könnyített kérdés, hiszen benne van a megoldás a nevében! 🙂 Ne feledjétek, bárhol és bármikor lecsaphatunk, és ennél nehezebb kérdésekkel bombázunk majd titeket. 🙂 Helyes válasz: Amerigo Vespucci Hogy miért Amerigóról nevezték el Amerikát? A válasz egyszerű. Ő volt az első olyan utazó, aki kimondta, az újonnan felfedezett területek egy egészet alkotnak (1502), Kolumbusz Kristóf úgy halt meg (1506), hogy végig azt hitte, Indiába jutott el a nyugati irányban… 1504-ben ki is adták az Újvilágról szóló jegyzeteit Terra Nova, vagyis Új föld címen). A már említett német térképészek után 1507-ben immár hivatalosan is Amerikaként szerepeltették az újonnan felfedezett földrész nevét az Universalis Cosmographia címmel illetett világtérképen. Kolumbusznak "be kellett érnie" egy országnévvel, Kolumbiáéval. Riport, vágás: Zelei Violetta Anna forrás:
Genovából települt át Londonba 1484-ben, és VII. Henrik király hatalmazta fel arra, hogy ismeretlen földeket kutasson fel nyugaton. Cabot 1497 májusában érte el Labradort kis hajójával, a Matthew-val, ezáltal ő lett az első jegyzett európai, aki amerikai földre tette a lábát. Két évvel előzte meg Vespuccit. Cabot feltérképezte az észak-amerikai partvonalat Új-Skóciától Új-Fundlandig. Az út fő támogatójaként Richard Ameryk elvárta, hogy a felfedezett területet róla nevezzék el. Abban az évben megjelent egy jegyzet a bristoli kalendáriumban: "Keresztelő Szent János napján rátalált Amerika földjére egy bristoli kereskedő. Egy bristoli hajón, a Matthew-n jutott el oda. " Ebből világosan látszik, hogy mi történt. Melyik évben ért véget a II. világháború? 1990-ben. Annak ellenére, hogy a valós hadiállapot 1945 szeptemberében véget ért, kényszerítő körülmények hatására a hidegháborúval folytatódott. A szövetségesek 1950 márciusában békeszerződést írtak alá Olaszországgal, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával és Finnországgal, 1951-ben - a Szovjetunió kivételével - aláírták a szerződést Japánnal, és 1955-ben helyreállították Ausztria szuverenitását.
Leginkább pedig az tűnt fel, az alkotók szerint egy dal van mind felett. A Bohemian rhapsody akkordjai csendülnek fel a legváratlanabb pillanatokban, és a vele kapcsolatos történetek hangoznak el unos-untalan. Mintha ez a film nem is egy zenekarról, hanem egy dalról szólna. (Kellemetlen furcsa fintor, vagy talán inkább tudatos cameo, hogy éppen az a Mike Myers játssza a dalt elutasító zenei producert, akinek egyik legikonikusabb jelenete a Wayne világa headbangje a mire is? Ja persze, a Bohemian rhapsodyra. ) Mondhatnám sarkosan, mintha nem egy rendezője lenne a filmnek. Persze a produkciót már készültekor megtépázták a botrányok, Bryan Singert a forgatás közepén állította fel a stúdió, az IMDb adatlapon mégis az ő neve szerepel, nem az őt váltó Dexter Fletcheré. ECHO | A nemzet hangja. (Pedig az Eddie, a sas mint remekül megfogott igaz történet, jót tett volna, valószínűleg addigra már eldőlt a film iránya. ) De most akkor ki rendezte ezt a filmet? Pedig a Bohém Rapszódia soha vissza nem térő lehetőség lett volna.
Sacha Baron Cohen fogalmazott így egy rádióinterjúban, aki az eredetileg kiszemelt színész volt Freddie szerepére, amikor 2010-ben bejelentették a Bohém Rapszódia előkészítését. Cohen elmondása szerint olyan művet akart, ami nem finomkodik, Mayék viszont családbarát irányt szabtak a filmnek, így Cohen kiszállt. És még pár poszton voltak változások; Cohen szerint David Fincher és Tom Hooper neve is felmerült rendezőként, aztán az Eddie a sas t rendező Dexter Fletchert választották, majd őt is lecserélték, ahogy az első forgatókönyvíró Peter Morgant is. Filmvilág2 - FILMEK (2018-AS) - Bohém rapszódia /Bohemian Rhapsody/. A végső rendező-forgatókönyvíró páros kielégítette May és Taylor igényeit. A Közönséges bűnözők kel és az X-Men ekkel nevet szerző Bryan Singer a hollywoodi zaklatási botrányok érintettjeként valószínűleg örült, hogy egyáltalán rendezhetett (így is volt vele egy balhé: miután családi okok miatt hetekig nem jelent meg a forgatáson, kirúgták, és Dexter Fletcher fejezte be a munkát). Anthony McCarten nevét pedig megjegyzem, mert mostantól nekem ő figyelmeztető jelzés egy biopic stáblistáján.
Milyen biztos jelek utalnak arra, hogy ősz van? Sötétben kell hazamenni, nem lehet úgy öltözködni, hogy a fagyhalál vagy a hőguta egyikével se kelljen megküzdenünk a nap folyamán, valamint elkezdenek megjelenni a mozik műsorain azok a filmek, amiket a készítőik annyira komolyan gondolnak, hogy mindenképpen díjakra akarják jelöltetni őket. Ez főleg a történelmi és/vagy életrajzi ihletésű alkotások esetében van így; e halmaz legújabb, Neil Armstrongot követő darabja a Queen énekesének, Freddie Mercury-nak történetét feldolgozó Bohém rapszódia. Az nem probléma, ha egy film őszintén szórakoztatni kíván, az empátiámat és a csodálatomat próbálja felébreszteni a tárgya iránt, de mindig sajnálom, ha ezért azt az árat kell megfizetnie, hogy ne legyen egy kicsit más, kicsit merész és eredeti. Bohém rapszódia film szereplők. Úgy érzem, a Bohém rapszódia is inkább a működő, de ezzel együtt kiszámítható lépéseken megy végig, már ami a forgatókönyvet illeti. Nem mondom, hogy ettől unalmas vagy elhibázott lesz, de e téren elbírt volna valamivel nagyobb bátorságot, így m ost csak biztonságos döntések egész sorozatát nézhetjük végig.
Nagyszerű teljesítmény nyújt: belehelyezkedett Freddie minden korszakába, képes volt karizmával és súllyal megtölteni a szerepet, amennyire csak lehet, közel hozni. Az egész szereplőgárdát dicséret illeti, különösen a zenekar tagjait játszó színészeket. Pedig a forgatás nem volt zökkenőmentes; állítólag a rendező, Brian Singer körül keletkezett némi feszültség, de ha ez így is volt, nem látszik a végeredményen. Ránézésre azt mondanám, ezt a projektet biztosan mindenki nagyon szerette, ha meg nem, hát legalább profin álltak hozzá, mert a sminkestől a hangmérnökökig mindenki nagyot ment benne. A koncertjelenetek alatt próbálkoztak némi vagány kameramozgással, ami vélemény szerint nem adott túl sokat az élményhez, inkább csak nagyon kidomborította, hogy valami számítógépes trükk is lehet a dologban – ezt szükségtelennek érzem, ha egyszer ilyen alakításaink és ilyen zenei alapanyagunk van. Bohém rapszódia film magyarul indonesia. Tehát hiába a checklist-szerű történetvezetés, nagy odaadással és energiával összerakott film ez. Túl hollywoodi?
GK Films | Regency Enterprises | Queen Films | Zenei | Dráma | Történelmi | 8 IMDb Teljes film tartalma Freddie Mercury fittyet hányt a sztereotípiákra és ellenszegült a konvencióknak, így vált belőle a világ egyik legkedveltebb zenésze. Tanúi lehetünk a zenekar üstökösszerű felemelkedésének meghatározó dalaik és forradalmi hangzásuk révén, Mercury féktelen életvitelének a bandára gyakorolt hatásainak, és dicső visszatérésüknek a Live Aiden, ahol a már súlyos betegséggel küzdő Mercuryvel az élen a rocktörténelem egyik legnagyszerűbb koncertjét adják. A Queen nem csupán zenekar, hanem egy család is volt, s máig megihletik a kívülállókat, az álmodozókat és a zene szerelmeseit.
Ugyan nem hibátlan és kissé futószalag ízű, mégis magával ragad, hiszen egy legendés bandáról és annak méltán ikonikus énekesének történetét meséli el nagy vonalakban, ahogyan azt el is vártuk tőle, mindezt egy igazán megnyerő szereposztással és a zenekar dalainak legjavával. Nekem kissé egyszerű volt a tálalás, kb. semmi sem különbözteti meg a hasonló jellegű daraboktól, ami nem feltétlen gond, a Queen egyediségéhez mégsem igazán méltó, de ennek ellenére is kellően szórakoztató és drámai. Többnyire megvan benne az egyensúly, megismerhetjük az életük komoly és lazább oldalát is, az ötletelésektől kezdve, a turnékon, bulikon, kiadói és belső ellentéteken át, egészen Freddie bonyodalmas magánéletéig (Ha nem is túl pontosan). Egy nagyobb bajom volt végül a felosztással, ami pedig az utolsó pont, ugyanis szívesebben láttam volna többet a családdá kovácsoló/dott bandából, mint a lelki szenvedésekből, de ez persze csak az én véleményem. Míg az ő nyűglődését ugyanis bőven kifejtették, addig pl.