Naná, drágább lett, de azt se felejtsük el, hogy 1993-ban a bruttó átlagkereset 27 ezer forint volt, ma 367 ezer. 1993-ban egy Swift 848 ezerbe került, ma 3, 9 millióba, vagyis ami ma valamivel több mint 10 havi bruttó keresetünkbe kerül, akkor 31 haviba volt. Természetesen a pénzünk is kevesebbet ér, de ez nem von le abból, hogy ma egy közepesen felszerelt Swift űrhajó ahhoz képest, amit harminc éve adott ugyanaz az autó. De nézzünk meg például a 3-as BMW-t, szintén gyakori itthon. Az aktuális, G20-as 320i tágas, kényelmes, biztonságos, 7 másodperc alatt ugrik százra, csendben utazik 150-160 körül, mindezt megoldja vegyes használatban úgy 7-8 liter benzinből. Régen minden jobb volt 17. Oké, nincs benne sorhatos motor, cserébe könnyebb, és jobb a súlyelosztása. Ezzel szemben kár is felsorolni, mire volt képes egy E36-os a 20i motorral. Persze, jobb volt vezetni, de tényleg jobb volt, vagy csak a nosztalgia miatt emlékszünk rá úgy? Egyáltalán, mi a jó? Amikor utoljára gyári E36-ot vezettem, egy dülöngélő polgári szedán volt, nem különösebben erős motorral, nem túl penge futóművel, és egy olyan törésteszttel, hogy inkább kiszállok 90-nél, kisebb eséllyel halok meg, mintha megvárnám a csattanást.
Az 50. születésnap után szép korszak jön (Kép: Getty Images) 3. Elmélyítjük a kapcsolatokat A munka, család, barátok, hobbik és minden más összeegyeztetése nem egyszerű feladat, ezért is öröm, hogy 50 év felett lassabban történnek már a dolgok, nagyobb hangsúlyt tudunk fektetni az élet meghatározott részeire. Eddigre már ráébredünk, hogy a társas kapcsolataink nagyban meghatározzák az általános boldogságérzetet, és 50 felett lesz is időnk és energiánk arra, hogy ápoljuk, mélyítsük ezeket a kapcsolatokat. Legyen szó a gyerekekről, a családi barátokról vagy a szomszédokról az utca végén, ebben a korban van a legjobb alkalom arra, hogy még közelebb kerüljünk a belső körhöz tartozó emberekkel. 4. Régen minden jobb volt – 2016 retrospektív – FROSTSHOCK. Jobb a szex, mint valaha Számos tanulmány kimutatta, hogy az idősebb emberek jobb szexuális élményekkel gazdagodnak, mint azt feltételezik róluk. A 80-as éveikben járó nők szexuális aktivitását és elégedettségét vizsgáló tanulmány szerint a nők felének ebben az életkorban is mindig vagy legtöbbször volt orgazmusa szex közben.
Maga is írja, hogy nem szívesen mond mást, mint a valóságot – hallgasson erre az indíttatására. Aggódik, hogy a gyerek férfiminta nélkül nő fel. – Nem hiszem, hogy emiatt ne lenne erkölcsi tartása. Azt sem tudhatja most még biztosan, hogy tényleg férfiminta nélkül kell-e felnőnie, hiszen találhat még valakit, aki a gyerekének is apja helyett apja lehet. Semmiképpen ne találjon ki először egy mesét egy képzeletbeli apáról, ne halogassa az igazmondást. Nem csak ebben, minden más kérdésben is sokszor láttuk már kárát az igazmondás halogatásának, amikor a szülők vagy a nevelőszülők arra vártak, hogy "ha majd nagy lesz". Régen minden jobb volt. (A gyerek általában mindig "előbb" tudja meg a dolgokat és sokszor csak félig-meddig, rosszul, de ez elég arra, hogy a bizalma megrendüljön). A vér szerinti apa nevét pedig, ha ez felmerül, természetesen meg kell mondani a gyereknek és azt sem kell eltitkolni előtte, ha megtudnak róla valamit. Kamaszkorában vagy később lehet, hogy fel akarja majd keresni. Természetesen, ezt sem kell megakadályozni.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft április 6. Mai évfordulók
"Munkácsy élete, a szomorú árvaságtól a sanyarú inaséveken keresztül a huszonhat éves korára elért világhírig szinte kikövetelte a regényes feldolgozást. " Ismét megjelent az Ecce Homo, Harsányi Zsolt Munkácsy Mihályról írt életrajzi regénye. Munkácsy Mihály élete egy különösen izgalmas és érdekes regényhez hasonlítható, hiszen ki ne hatódna meg a szegény asztalosinas történetén, aki 26 éves korára nevet, rangot szerzett Párizsban, és tehetségét az egész világon elismerték. Munkácsy legnagyobb sikerei, világhíre idején is megmaradt magyarnak, így illő, hogy most a haza is ismét magasba emelje a festő nevét. Közel hetven év után ismét kezünkbe vehetjük szüleink, nagyszüleink sokat emlegetett, legendás Munkácsy-regényét, Harsányi Zsol t Ecce homó ját. Egy régi könyv új kiadása, ami azonban mégis az újdonság erejével hat. ECCE HOMO (JAVÍTOTT KIADÁS) - MUNKÁCSY MIHÁLY ÉLETÉNEK REGÉN. Képek, fotók teszik élményszerűbbé az egyébként is élvezetesen megírt regény olvasását. Az 1887. január 27-én született Harsányi Zsolt regénye 1934 és 1943 között négy kiadást is megélt, utána azonban nem jelenhetett meg egészen 2010-ig, míg Munkácsy Alapítvány és annak elnöke, Pákh Imre meg nem kereste az ötlettel az Alexandra Kiadót.
Munkácsy Mihály a 19. századi magyar festészet kivételes tehetségű és különleges sorsú egyénisége volt. Szülőhazája Magyarország, de képzőművészeti tanulmányai befejeztével Párizsba költözött. A művészetek fővárosában, gazdagon berendezett műtermében festette ismert szalonképeit, portréit és méltán híressé vált Krisztus-képeit. Index - Belföld - Helyrehozhatatlanul sérült Munkácsy egyik leghíresebb festménye. Jézus szenvedéstörténetét feldolgozó művek közül először a Krisztus Pilátus előtt, másodikként a Golgota, végül az Ecce Homo készült el. Munkácsy Mihály: Ecce Homo, 1896 A már súlyos betegségben szenvedő Munkácsy két nagy méretű műve - a Mozart halála kedvezőtlen fogadtatása és a Honfoglalás sikere - után már nem vállalkozott volna egy újabb monumentális festmény elkészítésére. A hazai közönség érdeklődése adott erőt számára a Jézus életét feldolgozó mű megfestéséhez. A Megváltó szenvedéstörténetének eseményei közül a Golgota után a Keresztlevétel, a Sírba tétel, a Feltámadás és a Mennybemenetel következhetett volna, Munkácsy mégis visszatért Jézus elítélésének eseményeihez.
Az elképesztő méretű, 36 négyzetméteres festményt mintegy fél méter átmérőjű hengerre tekerve szállították. A henger egy dobozban volt, és a problémát az okozta, hogy a henger egy része a doboz hiányosságai miatt leért a láda aljára, ahol a légpárnás fóliára és a hungarocell darabokra nyomódott. Ennek következtében a jegyzőkönyv szerint "a festmény a két szélső lemez élébe vágódott, ezáltal súlyosan maradandó károkat okozott a festmény hordozóvásznán, alapozásán és a csomagoló légpárnás fólia is benyomódott a lakkozott felületbe. Munkácsy ecce homo sapiens. " "A károkat megkíséreltük helyreállítani, a belső, kevésbé sérült részeket mérsékelt sikerrel, míg a közvetlen károsodott baloldali részeknél sikertelenül. " Vastag a festék, feltűnőek a sérülések Az egyik restaurátor, Csanda Jenő a jegyzőkönyvnek megfelelően elmondta, hogy a festményen a restaurálás után is látszik a károsodás. A problémát vasalással, feszítéssel igyekeztek orvosolni, de a végeredmény nem lehetett tökéletes. Ahogy megtudtuk, Munkácsy különösen vastag festékréteggel dolgozott, és az ebbe nyomódó tárgyak így hagyhatnak maguk után feltűnő sérüléseket.
Munkácsy élete, a szomorú árvaságtól a sanyarú inaséveken keresztül a huszonhat éves korára elért világhírig szinte kikövetelte a regényes feldolgozást. Ráadásul a művész élete kiválóan dokumentált életpálya: levelek, önéletrajzi visszaemlékezések, elemző tanulmányok, kortársainak memoárjai, a már a saját életében kultikussá emelkedett művészszemélyiséghez tapadó emlékek, anekdoták, tárgyi relikviák értékes alapanyagot nyújtottak egy életrajzi regényhez. Ecce homo! - Lépj közelebb a képhez! | Képmás Magazin. Harsányi pedig nagyon alaposan, pontosan, hitelesen dolgozza föl ezeket a forrásokat, s igazából saját fantáziájából épp csak a kötőanyagot adja hozzá a történeti alapanyaghoz. Nem kreál kitalált személyeket, nem hajtja hősét izgalmas kalandok felé, ugyanakkor senki olyant nem hagy említés nélkül, akinek a legcsekélyebb lehetősége is adódhatott arra, hogy élete egy pontja a Munkácsy életével érintkezhessen. A regényben fölvonulnak a késő 19. század nagy alakjai, Manet-tól Makartig, Than Mórtól Benczúrig, Liszt Ferenctől Jókai Mórig, Andrássy Gyulától Ferenc Józsefig.
Érdekes ugyanakkor, hogy a fentieket cáfolta a főrestaurátor, aki az idézett jegyzőkönyvet írta, és szignálta. Dr. Szentkirályi Miklós szerint a károkat sikerült helyrehozni, a képet felfeszítették, és ez eltüntette a benyomódásokat. Mikor a lap idézte saját, jegyzőkönyvben írt szakvéleményét, és kollégája szavait, Szentkirályi annyiban finomított: ha oldalról nézik a képet, valóban látszanak benyomódások, de ezek nem jelentősek. Munkácsy ecce homo 2013. A restaurátor ugyanakkor elmondta, hogy a kárt a szállítás hiányosságai okozták. A helyzetet súlyosbította, hogy a Debrecenbe visszaérkező képet két hónapig nem bontották ki ládájából. Így az nem tudható, hogy a sérülés az utazás, vagy a múzeumba történő darus beemelés során keletkezett. Az mindenesetre bizonyos, hogy a szállítás módjának hibái vezettek a súlyos sérüléshez. A szállító a Hungart volt. Az Index szerint elgondolkoztató, hogy a birtokába került konkurens árajánlatban már szerepel, hogy a Hungart alumíniumhenger helyett fahengerre tekerve tervezné szállítani a festményt.
A fahenger pedig érzékenyebb, vetemedésre, meghajlásra hajlamos. "A speciális, hengerelt szállításhoz fejlesztett fém rendszer kiküszöböli a fa hengerek meghajlásából fakadó "hasasodást", és az ezáltal keletkező sérüléseket" – szólt az árajánlat szövege még a szállítás előtti időből. A lap kíváncsi lett volna, hogy ilyen, később beigazolódó figyelmeztetés ismeretében, miért éppen ezt a szállítási módot választotta a Déri múzeum. Munkácsy ecce homo economicus. A múzeum igazgatójának szerződése időközben azonban lejárt, az új igazgató pedig egyelőre nem tudott tájékoztatást adni az esetről. A Hungart nem válaszolt megkeresésre. (Index nyomán)