Kapcsolat MORRISON'S 2 1055 Budapest, Szent István krt. 11. info(kukac) Adószám. : 12253913-2-41
Szent István krt. Teréz krt. Erzsébet krt. József krt. Ferenc krt.
Kérdése van? Az alábbi űrlap kitöltésével vegye fel velünk a kapcsolatot! Budapest Cím 1137 Budapest, Szent István krt. 2. 1/2 Telefon 06-1-239-0831 Mobil 06-20-924-2622 E-mail info [kukac] multijob [pont] hu Nyitvatartás Hétfőtől-péntekig: 9:00-17:00 (Regisztráció: 9:00-16:00) Székesfehérvár Cím 8000 Székesfehérvár, Távirda utca 2/a. Telefon +36 20 595-5279 E-mail nyugat [kukac] multijob [pont] hu Nyitvatartás Hétfőtől-Péntekig: 9:00-17:00 Nyíregyháza Cím 4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 4. Telefon +36 42 596-532 Mobil +36 20 421-9124 +36 20 240-5992 E-mail nyiregyhaza [kukac] multijob [pont] hu Nyitvatartás Hétfőtől-csütörtökig: 12:30-15:30
Budapest 13. kerületi közjegyzők listája. A közjegyző jogügyleteket hitelesítő okiratok kiállításával foglalkozik, melyek a jogügyletben szereplő felek közötti megállapodásokat hitelesítik. A hatáskörébe tartozik többek között közjegyzői okiratok szerkesztése, tanúsítványok kiállítása, hagyatéki eljárások lefolytatása, letétek kezelése. Hiányzik innen valamelyik 13. kerületben működő közjegyző? Ha tud ilyen helyet, vagy egyéb hibát talált, akkor kérjük, jelezze az oldal tetején található beküldőlinken.
Főoldal Rólunk Bemutatkozás Történetünk A CALENDULA-módszer A Panchakarma Specialisták Kérdések és válaszok Gyógyítás Kezelünk Gyógyprogram Expressz diagnosztika Módszerek Ayurvédikus terápiák Növényi készítmények saját előállítása Étterem Szállás Szálloda Szabadidő Blog Ayurvéda Árak WebShop Kapcsolat HU EN RU HU DE +36 84 330 754 Home Kapcsolat Üzenetküldés Hozzájárulok, hogy adataimmal rendelkezzenek és azokat tárolják.
Kilencven éve, 1922. március 25-én halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja. Hugonnay Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben egy grófi család ötödik gyermekeként. A szeretet hiányát korán megtapasztalta, mert tüdőbeteg édesanyja gyermekeit – a fertőzés veszélyétől tartva – naponta csak néhány percig láthatta. Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Vilma rögvest beadta jelentkezését, tanulmányainak költségét – mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott – ékszerei eladásából teremtette elő.
Így Vilma ismét beadta orvosi diplomája honosításának kérelmét, amelyre tizennyolc esztendei várakozás után, ötvenedik évéhez közeledve végre kedvező választ kapott. 1897. május 14-én pedig a pesti egyetem – elsőként a nők közül – gróf Hugonnai Vilmát ünnepélyesen orvosdoktorrá fogadta. A siker utáni évek Példáját ezek után már egyre többen követték, sorra iratkoztak be ifjú hölgyek az orvosi fakultásra. A 20. század elején már csaknem százra emelkedett a diplomás, praktizáló nők száma ebben a különösen szép, nehéz hivatásban. A siker után Vilma újult erővel vetette bele magát az elméleti és a gyakorlati munkába. Most is a nők egészségügyi képzése, az ápolónő- és bábaképzés területe, az egészségügyi felvilágosítás, az egészség megőrzésének természetes útja érdekelte, de az 1900-as években is ismételten szót emelt a nők egyenjogúsága érdekében. Pedig magánéletében történtek tragédiák; lánya fiatalon meghalt, majd pedig társát, Wartha professzort is elvesztette. Energiái azonban nem fogyatkoztak.
1887-ben összeházasodtak, a következő évben megszületett közös gyermekük: Vilma. Férje kérésére a grófnő felhagyott a szülésznői tevékenységgel. Ezt követően egy ideig csupán elméleti kérdésekkel foglalkozott, majd 1891-ben a kormány azt javasolta neki, hogy legyen a boszniai mohamedán nők országos orvosa, Vilma azonban nem vállalta el a megbízatást. 1890-ben a magyar nőnevelés élharcosa, Veres Pálné kérte fel, hogy egészségtant tanítson az Országos Nőképző Egyesület iskolájában. 1894-ben a Szabad Lyceum Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökévé választották. Franciáról magyarra fordította Délacrouix Az ó- és újkori bábák című művét. Számos nőknek szóló felvilágosító műveket írt. A nők munkaköre című művében egy nők számára is kedvező iskolareform mellett állt ki. A nőmozgalom Magyarországon címmel jelent meg tanulmánya. 1899-ben több hónapos sajtóvitát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel a nők szellemi pályákon való részvételéről. 1907-ben átdolgozta Fischer–Dückelmann A nő, mint háziorvos című könyvét.
A kitüntetéssel a női orvosok-kutatók munkásságát ismeri el az egyetem.