A háborúra készülődő magyar királyi Honvédség az 1930-as évek végén újabb jelentős változtatásokat hajtott végre egyenruházat és felszerelés területén, majd az új világháború felgyorsította és részben felülírta ezeket a fejlesztéseket. 1939-ben a legénységi zubbony állógallérját lehajtott gallérra cserélték - ez sokkal inkább megfelelt a harctéri követelményeknek. A változtatást 1940-ben a tisztikarra is kiterjesztették. 1940-ben a tisztek és altisztek számára köpeny váll-lapokat vezettek be, mert az új zubbonyok rendfokozati jelzéseit köpeny viselése esetén nem lehetett látni. A váll-lapok azonban kényelmetlennek és túl feltűnőnek bizonyultak, így alig egy év múlva megszüntették a viselésüket és helyettük a köpeny ujjvégeire varrt paszománysávos rendfokozati jelzéseket rendszeresítettek. Egyben – német példa alapján - eltörölték a vállszíj viselését, mert úgy gondolták, hogy a fronton túlságosan feltűnően jelzi a tiszteket. Ugyancsak megszüntették a feltűnő (tölgy- és babérlombos) tábornoki köpenyhajtókákat is, azonban ezeket a tábornoki kar nemsokára "visszaszerezte", feltűnés, életveszély ide vagy oda, nem tudták elviselni, hogy a tisztekével megegyező hajtókát viseljenek.
A nagy kiállítótérhez közelebb eső kis helyiségben I. világháborús relikviákat lehet megcsodálni, részben a Smidt Múzeum, részben pedig Kelemen Csaba jóvoltából. - A katonák rengeteg használati eszközt vittek magukkal a csatatéren, többek között a rendszeresített haditechnikai eszközöket és mellettük a személyes ápolási és egyéb felszerelési tárgyakat. Itt a vitrinben zömében használati tárgyak láthatóak. Egy katona alapfelszereléséhez tartozott a puska, - amihez társult egy tölténytáska benne a töltényekkel - a szurony, a kenyértarisznya, dögcédulák, övcsatok - az uralkodó névjegyeivel ellátva -, valamint a lövészárkokban használatos eszközök, mint például a buzogány - ismertette a vitrin tartalmát Kelemen Csaba műgyűjtő. A nagyterem tárlata alapvetően nem változott a korábbiakhoz képest: az orosz egyenruha helyére került a korábban említett II. világháborús Magyar Királyi Honvédség uniformisa, a nagy magyar zászló helyére pedig az '50-es évek orvos egyenruhája. A kiállításnak nincs állandó látogatási időpontja, mivel önkéntesek működtetik.
A hiányt pótolni kellett és megszólítottuk az eddig is velünk együttműködő partnereket, akik különböző katonai tárgyak, relikviák, egyenruhák és eszközök büszke tulajdonosai. Örömmel voltak a segítségünkre, aminek köszönhetően a Katonatörténeti Kiállítás üresen maradt virtinjeit meg tudtuk tölteni - mondta el lapunk érdeklődésére Jagadics Péter nyugalmazott alezredes. A szombathelyi katonatörténeti intézmény legnagyobb kiállítótermével szemközt helyezkedik el két másik kisebb helyiség, amelyek közül a belsőt ifj. Pajor István hagyományőrző műgyűjtőnek köszönhetően rendezték be, aki szívesen ajánlotta fel a birtokában lévő II. világháborús és Magyar Királyi Honvédségi egyenruha gyűjteményét, valamint a családi relikviáit. A szobában helyet kapott két fotel és egy asztal is, ezek együttesen szimbolizálják és bemutatják azt a környezetet, ahogy anno egy tiszti szalon, egy iroda kinézett. Az egyenruhák pedig, amelyek a vitrinekben láthatóak, a Magyar Királyi Honvédség különböző fegyvernemeinek és kimenő öltözeteinek eredeti egyenruhái a kitüntetésekkel és a díszítésekkel együtt.
Ezzel a tematikával átlépjük azt a korlátot, hogy csak egy szűk kutatói és szakembergárda érdeklődését keltse fel a könyv. Bizonyosak vagyunk abban, hogy egy viszonylag széles olvasóközönségnek - nem utolsósorban a fiatalságnak, de azoknak is, akik valaha ezeket az egyenruhákat viselték, s egyre fogyó számban bár, de ma is köztünk vannak - ki tudunk nyitni egy olyan ajtót, amely egyenesen a történelembe vezet. A Magyar Királyi Honvédség egyenruhái 1926-1945 című monográfia igazi szakkönyv, a maga műfajában úttörő, az első összefoglaló viselettörténeti munka a két világháború közötti magyar fegyveres erők egyenruházatáról. Látványos és reprezentatív kiállítása mindenben megfelel a XXI. század igényeinek, bátran felveheti a versenyt a hasonló jellegű külföldi szakmunkákkal is. A korszak iránt érdeklődők számos új, eddig nem ismert információra lelhetnek benne, de haszonnal forgathatják a gyűjtők, a szakemberek, a divat- és egyenruha-tervezők is. A könyv szerkesztője DR. TÓTH LÁSZLÓ több mint húsz éve kutatja és gyűjti a Magyar Királyi Honvédség egyenruházati anyagait, gyűjteménye nem egy olyan tárggyal rendelkezik, amelyek közgyűjteményekben sem találhatók meg.
Könyvesbolt Ön itt áll: Kezdőlap / Könyvesbolt / Reprint könyvek / Történelem / Magyar Királyi Honvédség egyenruhái 3. 000 Ft Az ár az Áfá-t tartalmazza Reprint A 20 oldalas kiadvány eredetileg kétoldalas poszterként volt forgalomban. 60 x 88 cm méretű, egyoldalas plakát formájában jelenleg is megvásárolható nálunk. Eredeti kiadás: 1942 Magyar Királyi Honvédség egyenruhái mennyiség Kategóriák: Reprint könyvek, Történelem További információk További információk Méret 180 x 297 mm Terjedelem 20 oldal Kapcsolódó termékek Falk Miksa: Széchenyi István gróf és kora félbőr kötésben 8. 500 Ft Az ár az Áfá-t tartalmazza Kosárba teszem Részletek mutatása Dr. Timon Ákos: A Szent Korona elmélete 2. 000 Ft Az ár az Áfá-t tartalmazza Kosárba teszem Részletek mutatása Magyar Történeti Életrajzok kötetenként 3. 800 Ft – 527. 600 Ft Az ár az Áfá-t tartalmazza Opciók választása A Magyar Huszár 18. 000 Ft Az ár az Áfá-t tartalmazza Kosárba teszem Részletek mutatása PYTHEAS KÖNYVMANUFAKTÚRA ÉS KÖNYVESBOLT H-1221 Budapest, Ady Endre út 71.
sd • 2020. augusztus 12., szerda • • A műgyűjtemény mintegy harmadát nemrégiben visszavette a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ám a helyi lelkes gyűjtők jóvoltából szinte azonnal sikerült betölteni az elszállított emléktárgyak után keletkezett űrt. A múzeumi törvények megváltozása nyomán eddig minden évben műtárgykölcsönzési szerződést kellett kötni a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kihelyezett műtárgyaira azzal a szervezettel, aki befogadta a relikviákat. Szombathelyen a Katonatörténeti Kiállítás esetében ezt a szerepet a Magyar Honvédség töltötte be, ám a jogszabályok értelmében - és mivel nem volt meg a kellő akarat a további együttműködésre - a Hadtörténeti Intézet és Múzeum műtárgykölcsönzési szerződés hiányában eszközeit nem tudta tovább itt tartani és elszállították a korabeli eszközöket. - Valójában nem is baj, hogy elszállították, mert ezeken már erősen megmutatkozott az idő vasfoga, esztétikailag sem nyújtottak már maradandó élményt. Több kiállított eszköztől is meg kellett válnia ily módon a szombathelyi Katonatörténeti Kiállításnak, aminek eredményeként a tárlat 30 százaléka visszakerült Budapestre.
Rendfokozati ugyanakkor nem viselhettek. 1942-től a gallér-jelvény helyett 9. 5 cm széles karszalagokat adtak ki, piros-fehér-zöld, fehér, illetve sárga színben, melyet a zubbony és a köpeny bal felkarján kellett viselni. A sárga karszalagot a zsidó vallásúak, a fehéret a nem zsidó vallásúak, de személyükben a zsidótörvények hatálya alá esők, nemzetiszínű karszalagot pedig az összes többiek kaptak. Az elsőként frontra induló munkásszázadokat tábori sapkával többé-kevésbé még ellátták, de egyenruha már nem jutott, mindenkinek saját civil ruhájában kellett szolgálatot teljesítetnie. Az 1944. október 15-i nyilaskeresztes hatalomátvétel során és után egy rövid ideig a hadsereg állományának egy része a nyilaskeresztes mozgalom karszalagját viselte, azonban az új rezsim megszilárdulása után ezt a katonákkal levetették - nem kívánván élezni az ellentétet a politikailag kevésbé elkötelezett állománnyal. A személyi felszerelési rendszeren a háború során érdemben nem változtattak, egyes elemeit modernizálták – így pl.
A hüvelyfolyás egészen addig természetes jelenség, míg állaga meg nem változik, vagy kellemetlen szaga nem lesz. Ha azonban a megszokottól eltérő minőségű és mennyiségű váladék hagy nyomot a fehérneműn, érdemes orvoshoz fordulni. A normális hüvelyváladék fehér színű, szagtalan és savas, állandóan jelen van, és a hüvelybe bejutó mikroorganizmusok elszaporodását gátolja. Nagyobb mennyiség termelődik belőle nemi izgalom hatására, tüszőrepedéskor és terhesség idején is. A váladék képződése azonban akkor is fokozódik, ha valamilyen fertőzés alakul ki - az irritált nyálkahártya ilyenkor "betolakodót" jelez. Fehéres-szürkés, szagos A pesszárium, a gumióvszer és a síkosító is allergizálhat, ilyenkor híg, áttetsző váladékozás léphet fel. Olvassa el erről szóló korábbi cikkünket is! A hüvelyfertőzések egyik leggyakoribb oka, hogy a hüvelyben élő Lactobacilusok helyett kórokozó baktériumok szaporodnak el. Ezt a folyamatot egy egyszerű antibiotikumos kezelés, a menstruáció, vagy a közösülés során a hüvelybe kerülő ondó is elősegítheti, és gyakrabban fordul elő azoknál is, akik sűrűn váltogatják szexuális partnerüket, vagy valamilyen méhen belüli fogamzásgátló eszközt használnak.
A rendellenes hüvelyfolyás csak tünet, mely leggyakrabban hüvelygyulladás következménye, de okozhatja hüvelygomba is. Egészséges nők hüvelyében normálisan legalább 6-8 féle baktérium fordul elő, alacsony csíraszámban. Ezek nem okoznak panaszokat, és nem is szabad kipusztításukra törekedni. A hüvelyfolyás jellege jellemző lehet a kórokozóra. Gomba esetén sűrű, szívósan tapadó, szemcsés-túrós, sárgás vagy fehér folyás a jellemző. A hüvely vegyhatása ilyenkor normális, a folyásnak jellemző szaga nincs. Trichomonas fertőzésnél a folyás zöldes, habos, édeskés szagú (pl. Trichomoniasis). Chlamydia esetén híg, fehér, jellegtelen, ami mellett a hüvelyhám törékeny, vérzékeny. Bakteriális gyulladás, amely gennykeltő baktériumok által okozott sárgás, zöldes, esetleg kellemetlen szagú váladék. Gardnerella vaginalis és az anaerobok szimbiózisából fakadó "nem specifikus vaginózis" esetén a folyás híg, szürkés, gennyes, rossz szagú. Hüvelygyulladás A hüvelygyulladás (vaginitis, kolpitis) gombás, vagy bakteriális fertőzés során alakul ki, mely hatására a hüvelyben található baktériumok egyensúlya és a hüvely természetes PH értéke felborul.