Három-háromezer önkéntessel végzik a könnyű változatú oltóanyag klinikai próbáját. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Sinopharm-oltás: kelleni fog harmadik oltás, akiknél nincs védettség a szerbek szerint - Napi.hu. Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Moszkvában megkezdődött az új koronavírus okozta betegség, a Covid-19 elleni Szputnyik vakcina egykomponensű, "könnyű" változatának nemzetközi klinikai tesztelése – közölte blogjában hétfőn Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere. Szobjanyin szerint a "Szputnyik Light" alapvető célja kiküszöbölni a klasszikus Szputnyik V vakcina fő hiányosságát, vagyis azt, hogy két adagból áll, amelyek közül a másodikat több hét különbséggel kell beadni. A polgármester bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy a "könnyű" oltóanyag beinjekciózását követően egy héttel a védettség már kezd kialakulni, és négy hét után eléri a maximumát. A "light" vakcina tesztelésében 3-3 ezer ember vesz részt Oroszországban és az Egyesült Arab Emírségekben.
Sorra jelennek meg Magyarországon is laborvizsgálati eredmények, amelyek azt mutatják, hogy az oltott személynek nincs antitestválasza. Szputnyik: eddig tart a védelem a 2. oltás után. A legtöbben az IgG- és IgM-vizsgálatokat végeztetik el, főként a kínai Sinopharm-vakcina esetében, azonban bármennyire is drága volt egy vizsgálat, még korai aggódni. Itthon ugyan nem közölt még a Nemzeti Népegészségügyi Központ kutatási eredményeket, Szerbiában - ahol a Moderna kivételével minden oltóanyagot használnak, amit itthon is - rendszeres tájékoztatást ad a helyi szakhivatal. A probléma egyik forrása a tesztekkel, hogy nem egységesek, másrészt nem is feltétlenül pontosak - a patikákban kapható gyorsteszteket például kellő szkepticizmussal kell kezelni -, így a csalóka nevű szerb hatóság, az Atomenergia Alkalmazási Intézet (Instituta za primenu nuklearne energije, INEP) első körben saját ELISA-teszteket fejlesztett ki a SARS-CoV-2 vírus elleni IgG és IgM antitestek meghatározására. Bár a piacon nagyszámú teszt van forgalomban, amelyek elsősorban abban különböznek, hogy a vírus antitestek mely fehérjéit mutatják ki, és az eredményeket milyen formában fejezik ki.
Oroszországban az igazolt új fertőzöttek száma a szerdai hivatalos adatok szerint 21 571-gyel, 6 512 859-re emelkedett. A napi növekmény országos szinten 0, 33 százalék, az új esetek 8, 1 százaléka volt tünetmentes. A halálos áldozatok száma 799-cel 167 241-re, a felépülteké pedig 20 067-tel 5 808 777-re nőtt. Kásler Miklós részletesen beszélt a vakcinák hatékonyságáról - Blikk. Az aktív esetek száma 536 841. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 170, 1 millió, az elmúlt napon pedig 388 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 256 373 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt. Koronavírus A korán felismert koronavírus-fertőzésnél sem hatékony a szer. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
– Ennek alapján, öt hónap elteltével, egyértelműen ki lehet mondani azt, hogy a humorális és a sejtes immunitás többé-kevésbé paralel alakul, de nem teljes mértékben. Ez azt jelenti, hogy sem a celluláris immunitás, sem a humorális immunitás önmagában a szervezet védettségi állapotát nem jellemzi – jelentette ki az EMMI-t vezető miniszter. Tehát tessenek kedvesek befejezni azt az érvelést, hogy ha nincsen ellenanyagom, nem vagyok védett, ha alacsony az ellenanyagom, nem vagyok védett… Ez tételesen nem igaz – jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy mind az 5 vizsgált vakcina esetében a sejtes immunitás is és a humorális immunitás is jelentősen emelkedett. Az mRNS tartalmúaknál, tehát Moderna és Pfizer elsősorban a humorális immunitás emelkedett gyorsan. Az összes többinél, a vektorvakcináknál és a Sinopharm esetében az ellenanyag-termelődés folyamatosan nőtt, sőt, azt lehet mondani, hogy a Szputnyik esetében – az összes többihez viszonyítva végig – nagyon magas szinten maradt és alig csökkent.
– Általában mondom, hogy az mRNS alapú vakcinákra az ellenanyag-emelkedés jellemző, az összes többire pedig a celluláris immunitás kifejezettebb manifesztációja – fogalmazta meg. Az emberi erőforrás miniszter a Parlament népjóléti bizottsága előtt tartotta éves beszámolóját / Fotó: MTI/Balogh Zoltán Hozzátette: mivel a vektorvakcinák egy emberre nem fertőző vírus segítségével jutnak el az emberi sejtekhez, és a szervezet az adenovírus – tehát a vivővírus – ellen is termel ellenanyagot, ez pedig korlátozza az alkalmazhatóságukat és az újabb oltás lehetőségét, mert esetleg az adenovírus ellen termelődő ellenanyag "fogja az egész komplexumot, benne a tüskefehérjét is kirekeszteni a szervezetből". A miniszter szerint "ezen túlmenően egyetlenegy adat sincs arra nézve, hogy hol van a humorális immunitásnak az a határa, ami fölött a védettség biztos. Vagy hol van ez a határ sejtes immunitás esetében". "Ha ezt meg tudnánk határozni, még konkrétabban tudnánk erről beszélni. De nehézség abban is van, hogy a sejtes immunitás esetében és a másik fajta, humorális immunitásnál is a szervezet általános, csak az egyénre jellemző immunállapota más és más" – tette hozzá.