Forrás: Gyulai Iván – Fenntartható fejlődés (2012) Patócs Virág – Marketingkommunikáció szerepe a társadalmi környezettudatosság kialakításában (2013)
Szárazföldünk 30%-át borítja erdő, ami kb. 4 milliárd hektár területet jelent. A mezőgazdaság kezdete óta (11 ezer év) 40%-kal csökkent az erdős területek nagysága, melynek háromnegyede az utóbbi két évszázadban következett be. 1947-ig 15-16 millió km 2 területet fedtek trópusi erdők, azóta ennek felét pusztítottuk el. Várhatóan 2030-ra elveszítjük a 80%-át, a maradék húsz százalékból tíz pedig degradált állapotban lesz. Ötven évvel ezelőtt a világ felszínének 14%-át borította esőerdő, ezzel szemben ma csupán csak 5-7 százalékát. Biológiai sokféleség szempontjából nagy jelentősége van ezen területeknek, hiszen a szárazföldön lévő fajok 70%-a az erdőben él. Kinek a felelőssége a környezetvédelem? – Új Egyenlőség. Csaknem 30 ezer fajt veszítünk el évente, pedig egy faj képződéséhez kb. 10 ezer év szükséges. Átlagosan 46 műanyag tárgy lebeg az óceánok minden négyzetméterén. A világ legnagyobb méretű úszó szigetét ennek ellenére még ma is folyamatosan építik az emberek. A vízfelszínen úszó műanyag dolgokat ételnek hiszik az állatok, melynek következtében évente 1 millió madár és 100 ezer emlős pusztul el.
Próbáljunk meg minél kevesebb szemetet termelni, kevesebb áramot fogyasztani! Ha úgy adódik, autó helyett közlekedjünk busszal és egyéb közlekedési eszközökkel. Esetleg biciklivel, vagy gyalog. A testmozgás sosem árt. Ebben a tudatban élek én is, és igyekszem az életemet úgy alakítani, hogy minél környezettudatosabb legyek!
Egy magyar ember átlagosan 12 ilyen tényezőt tud felsorolni. A legismertebb ezek közül a levegőszennyezés, a túlzott erdőirtás, az étel-, víz-, energia- és ruhapazarlás, a klímaváltozás és a globális felmelegedés, tehát azok a jelenségek, melyeket saját bőrünkön is nap mint nap tapasztalhatunk. Budapest portál | Klíma- és környezetvédelem. Az életkor és a lakhely nagyban befolyásolja, hogy ezek közül mennyit észlelünk: a budapestiek például kiemelten sokszor említették a műanyagszennyezést, míg vidéken kevesebben szembesülnek élelmiszer- és energiapazarlással. A felelősség tekintetében megoszlik a társadalom véleménye. A magyarok 19 százaléka elsősorban a vállalatoktól, az országoktól és a globális szervezetektől vár érdemi lépéseket, a többiek pedig a kollektív felelősségvállalásban hisznek. Tízből kilencen határozottan állították, hogy maguk is tesznek a környezeti problémák ellen, elsősorban szelektív hulladékgyűjtéssel, a pazarlás elkerülésével, valamint a vásárlás visszafogásával. Környezeti szempontból a társadalom fele elégedett a magyar vállalatok erőfeszítéseivel, a többiek azonban még többet várnának tőlük.