Nagy Vásárcsarnok Budapest Budapest környéke turisztikai térség A Szabadság-híd pesti hídfőjénél egy Zsolnay-cserepekkel fedett tetejű, hatalmas épület hívja fel magára a figyelmet. A hivatalosan Központi Vásárcsarnok nevet viselő Nagyvásárcsarnok több mint egy évszázada várja minőségi élelmiszerekre és magyaros szuvenírekre vágyó vásárlóit, ám sokkal több egy egyszerű piacnál. A 19. század végén a Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest szinte ugrásszerűen vált valódi metropolisszá. Nagy Vásárcsarnok, Budapest - GOTRAVEL. A kereskedelem, különösen a piacok helyzete azonban kaotikus volt, a kofák spontán módon telepedtek le bizonyos helyeken, és sajnos sem a higiénia, sem az élelmiszerek minősége nem volt mindig kifogástalan. A város vezetése hamar rájött, hogy szükség van a Franciaországban bevált vásárcsarnokokra, ahol a városi emberek kulturált körülmények között szerezhették be az élelmiszereket. Európa legszebb piaca A Pecz Samu tervei szerint felépült grandiózus épület nem véletlenül került a mai Szabadság-híd pesti hídfőjéhez: itt állt ugyanis a fővámház, ahol a Dunán szállított áruk vámolása zajlott.
A Nagy Csarnok, vagyis ahogy hivatalosan nevezik: a Központi Vásárcsarnok. A Nagy Csarnok, vagyis ahogy hivatalosan nevezik: a Központi Vásárcsarnok. Ez Budapest legnagyobb piaca, ami a IX. kerületben, a Fővám téren található. Nagy vásárcsarnok budapest. Az épület a méltán híres Pecz Samu építész és egyetemi tanár tervei alapján készült el 1897 -ben. Az épület különlegességét a színes téglák variálásával kialakított vibráló homlokzati felületek és a vasszerkezetek ízléses bemutatása adja, melyek összhatását egy neogótikus bejárat koronázza. A tetőt színes a pécsi Zsolnay Porcelámanufaktúra által készített kerámia cserepek borítják, melyek színben a homlokzattal és a város számos más épületével is harmonizálnak. A Központi Vásárcsarnokot 1977 -ben műemlékké nyilvánították. Az idők során sajnos erősen megrongálódott, azonban 1994 -ben helyreállították és 1999 -ben elnyerte az egyik legnevesebb nemzetközi építészeti díjat a FIABCI prix d'Excellence –t. 2013-ban a CNN Travel a legjobb európai piacnak nevezte a Csarnokot.
Az első időkben saját vasúti rakodóvágánya is volt, és a felszín alatt folyosó kötötte össze a dunai rakparttal. Utóbbit később (egészen napjainkig) szemétszállításra használták. A Duna felőli, rácsos bejárati kapuján keresztül a 4-es metró megállójához kapcsolódóan, a 2-es villamos vágányainak lesüllyesztéséig jól látszott a vásárcsarnok felé vezető hosszú folyosó. 1965-ig vasúti kapcsolata volt a Budapest-Dunapart teherpályaudvarral. [1] A beruházás [ szerkesztés] A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak, az 1873-ban létrejött Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik, aki 1896 -as nyugalomba vonulása után a komplexum átadásán már egyszerű polgárként vett részt. Nagy vasarcsarnok budapest . Az épület [ szerkesztés] Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el, 1897 -ben. A magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik.
(Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 241. o. IX. kerület - Ferencváros | A Halas - Vámház körúti Vásárcsarnok. ISBN 963-9257-19-2 Révai Új Lexikona 18. kötete (Szekszárd, 2006) 546. ISBN 978-963-9556-41-6 Balázs Bálint: Vásárcsarnokok születése, Múlt-kor, 2009. december 15. Nagy Gergely: Budapesti vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig, F. Szelényi Ház, Veszprém, 2002, ISBN 963-9439-00-2 Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés]