Polla reakciója a következő volt: "Ez a vers arról szól hogy az élet jó, és a kislány boldog, és én is az vagyok, mert ilyen jó anyukám van. " "Bálint végigmosolyogta a felolvasást, de anyukája szerint úgy nézett, mint aki egy kukkot se értett az egészből, nem is tudta megfogalmazni, hogy miről szól a vers. Öt vers a halálról Mario Meléndez; Vers köre. A Jó című verset a három éves Rózának is felolvastuk (bár kétségtelenül pici még ehhez), nagyon viccesnek találta, és azt mondta, ő is szereti, ha apa viszi óvodába, és hogy repülni is biztos nagyon mókás. " Kollár Árpád gyerekverseiben az az elképesztően érdekes, hogy a felnőtt, a szülő is el tud veszni bennünk. Ki tudja, hány anyuka nevetett fel az Apa szerint című versen, amelyben az apa meccset néz, és anyázza a bírót; ki tudja, hány anyukának szorult össze a szíve az Én apum című verset olvasva, amelyben az apa a mennyekben van, és a szekrényben felakasztott nagykabátjából már kipárolgott a szaga. Néhány versnél szinte el is felejtettem, hogy gyerekvers kötetet tartok a kezemben éppen.
A következőképpen interpretálta a verset egy ötéves kislány. Szó szerint idézem: "Ez a vers a halálról szól. Ha meghalunk, sírba tesznek minket, de a lelkünk a mennyországba kerül. " Polla anyukája elmondta, hogy a gyerekeket szerinte ebben a korban már erősen foglalkoztatja a halál gondolata. Kétség sem merült fel benne azzal kapcsolatban, hogy jó-e ilyen témájú verset hallania egy óvodás kislánynak, örömmel olvasta fel neki a verset. A másik tesztalanyom, Bálint anyukája másképpen vélekedett: "Szülőként azt gondolom, elég nyomasztó gondolatokat ébreszt ez a vers. Vers a halálról video. Szomorú, hogy nincs valami megnyugtató válasz-szerűség a végén. Egyébként is ebben az életkorban kezdi őket foglalkoztatni az elmúlás és halál gondolata, kezd kialakulni a hozzátartozók elvesztésétől való félelem. Ezt már Bálinton is észrevesszük. Úgy gondolom, hazudni nem kell, tudnia kell, hogy egyszer mindannyian elmegyünk. Nem szabad viszont hagyni azt sem, hogy ez a félelem eluralkodjon rajtuk. Ez a vers nem az érzelmi feszültség enyhítését, levezetését, sokkal inkább a serkentését segíti, s akinek nincsenek ilyen félelmei, annak talán pont ezzel fészkeli be magát a gondolataiba.
Jött a halál, hogy elsöpörjön minket A föld szinéről, jött a döghalál, Reánk lehelte rothadó lelkéből Azt sátándühhel a gonosz király. Tombolt a vész irtóztató erővel A végitélet végórájaként, És ím mi élünk még és nem halánk meg, Csak meghajoltunk, de el nem törénk! Él a magyar még, áll a hon, s hol egykor Olyan halotti volt a hosszu csend, Minő zajt üt most ott a harcoló kard! Minden csengése egy világra cseng! Oh népem, eddig önmagad se tudtad, Hogy létezel, s most tudja a világ: Utósó voltál, s íme a legelsők, Most még ők is bámulva néznek rád. Melyik magyar nem szégyenlé előbb hogy Sors átkából magyarnak született? Vers a halálról 4. S melyik nem büszke most reá, hogy isten Kegyelméből e nemzet tagja lett? Méltóbb vagy a legdrágább koszorúra, Mint bárki más, méltóbb vagy igazán; Oh hol keressek, hol lelek virágot, Dicső fejedre illőt, szent hazám? De béfejezve nincsen még a munka, Amelyet néked béfejezni kell. Csak félig van még a csomó elvágva, Mit szét kell vágnod kardod élivel. Majd akkor illet a koszorú téged, Ha e munkát végkép bevégezéd, S akkor nem én foglak megkoszorúzni, Hanem az egész nagy emberiség!
Csak olvastak egymás után. Egyikük arcán legördült egy könnycsepp, miközben a verset olvasta. Nem volt véletlen, hogy ezeket a verseket választották, nem volt véletlen, hogy a halál-versek kerültek elő, hogy a legnagyobb tisztelettel olvasták fel őket, hiszen nem sokkal azelőtt egy barátot veszítettek el. Így sikerült a tragédiáról a versek nyelvén beszélni, miközben patakokban hullott szememből a könny. Megtapasztalni a diákokkal együtt, mekkora hatalma van a költészetnek, nagyon felemelő érzés volt. Megmutatni emberi mivoltunk – decemberben – őszinte volt. Petőfi Sándor: JÖTT A HALÁL | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Megosztani a félelmet, bátorság volt. Felajánlani a segítséget, ha szükségük van rá, részemről nem csupán kötelesség volt. A legutolsó vers ezen az órán a Karácsony című volt, ezzel vigasztaltak. Engem. És szívből jövő öleléssel, és uzsonnás dobozból előkerülő mézeskaláccsal. Bebizonyították, mekkora hatalma van a költészetnek. Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock Depresszió – gyermekkorban is lehetséges!
Őszintén megmondom, én kicsit félnék a reakciótól. " Egy vidámabb, könnyebben értelmezhető verssel is próbáltam enyhíteni a vers okozta feszültséget, így megkértem a szülőket, olvassák fel a gyerekeknek a Jó című verset is.
Ha belepillantasz Kollár Árpád Milyen madár című gyerekvers kötetébe, bizony nem a gügyögős-gagyogós, süt a nap és dalolnak a cinkék-típusú rímes, dallamos kántálnivalót találod majd meg. Kollár Árpád gyerekversei nem nézik hülyének a kölyköket. Amikor először a kezembe fogtam Kollár Árpád Milyen madár című gyerekvers kötetét azt gondoltam: nem sok ennél szebb könyvet láttam életemben. Nagy Norbert egyedi és a versekre abszolút rímelő illusztrációi még az olvasás előtt behúznak a kötet sajátos világába. Az első gyönyöröm tehát vizuális volt. Vers a halálról youtube. Csak fogtam ezt a kis könyvecskét, paplanba bugyoláltam magam, és elképzeltem, hogy ott ül mellettem a paplanban egy kislány, a kislányom, akinek hangosan felolvasom a verseket. Már az első pár versnél éreztem, hogy a képzeletbeli kislány mellettem már nem ovis, inkább kisiskolás, és az életkora a kötetben előrehaladva elképesztően gyorsan nő. nincs ceruzám, megrágta a kutyám, / nincsen kutyám, elvitte a troli, /nincs városom, belepte a korom, / nincsen fogam, kihúzta a kilincs, / nincs virágom, megette a nyár, / nincsen mamám, bevitte a mentő Megtorpanok.
Arra gondoltam, hasznosabb lenne igazi gyerekeken tesztelni ezeket a verseket, hiszen ezek a versek nem nekem, nem a felnőtteknek szólnak. Felolvasnál-e komor, halálról szóló verset a gyermekednek? – Csimota Gyerekkönyvkiadó – Új utakon járunk!. Hiába kezdeném el elemezgetni a képeket, a vissza-visszatérő motívumokat, vagy azt, hogy hogyan szólal meg a versek beszélője az egyes szövegekben. Kit érdekel? Megkértem a nagynémémet, olvasson fel két verset a cserfes, hiperaktív keresztlányomnak, az öt éves Pollának, figyelje a reakciókat, és kérdezze meg, mit gondol, mennyire tetszik neki a két szöveg. Az egyik teszt-vers, a Mi lesz a hóval című volt: Mi lesz a hóval anya, mi lesz a macimmal, hogyha meghalok, velem jöhet vagy egy másik kislánnyal alszik, és a biciklim majd nélkülem gurul tovább, és zöld lesz vagy átfestik, ha már nem kell nekem, és öreg leszek, mint a tata vagy még gyerek, és mi lesz a hóval, az is hullik tovább, és kik hógolyóznak az utcán, ha én nem leszek, és tényleg nem leszek, vagy leszek valahol, és hol lesz az a valahol, ahol nem leszek, és miért halok meg, ha olyan jó játszani veletek.