Ez a szócikk a cipőmárkáról szól. Hasonló címmel lásd még: Tisza. Tisza Cipő Zrt. Típus Zrt. Alapítva 1942 (Cikta Rt. ) 1949 (Tisza Cipőgyár N. V. ) Székhely 5435 Martfű, Gesztenye sor 1. Termékek sportcipők, utcai cipők, munkacipők, sportruházat Magyar cégjegyzékszám 16-10-001335 A Tisza Cipő Zrt. weboldala Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! A Tisza Magyarország egyik legismertebb cipő- és kelmemárkája. Napjainkra a Tisza az old school -vonalat képviselő, meghatározó szereplővé nőtte ki magát. A gyár termékei nemcsak a magyar vásárlók körében népszerűek, hanem külföldön is. Története [ szerkesztés] Thomas Bata az 1930-as években kívánt cipőgyárat létesíteni valahol Magyarországon. A helyszínt illetően a választása Martfűre esett, ahol vízi, közúti és vasúti csomópont található.
Ám, szembesítették a szemtanúkkal, sőt sógora is ellene vallott. Mivel úgy gondolta, hogy elmezavarra hivatkozva elkerülheti a kötelet, még két gyilkosságot bevallott. A nyomozás tovább folytatódott, míg végül fényderült a négy gyilkosságra és a két sikertelen kísérletre is. Tisza szálló Tisza cipo gyar 2017 Influenza terhesség korai szakaszában Martfű, a magyar cipő fellegváraként híresült el, mégis a cseh származású Jan Antonin Baťa volt az, aki először fantáziát látott a Tisza menti falucskában. A cipőgyár területét 1939-ben vásárolta meg, majd három évvel később Cikta Rt. néven a termelés is megkezdődött. Az államosítás után a hangzatos Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat elnevezést kapta, a többi már történelem. A sors iróniája, hogy Martfű a cipőgyár mellett egy sorozatgyilkos rémtetteivel írta be magát a történelembe. Ezen a héten Martfűre utazunk. A Baťa testvérek cipőbirodalma magyar földön A Baťa testvérek 1894-ben Zlinben alapították azt a cipőgyárukat, amely pár év múlva a Monarchia leghíresebb üzemévé vált.
A márkatulajdonos így kitapasztalhatta, milyen fogadtatásra számítson, milyen közönség felé nyisson. Azt gondolhatná bárki, hogy erre a gerillamarketinges kezdeményezésére nem kapta fel senki a fejét, titokban maradt, ám tévednének, akik arra fogadnának, hogy a régi-új Tiszák nem tűntek fel. Nagy valószínűséggel ez adta az apropóját annak is, hogy a frissen megalapított lakásszövetkezetet róla nevezzék el, amelyet azóta is így hívnak. A cipőgyár a legnagyobb, legösszetettebb termelést biztosító gyár volt hazánkban, ahol a munkaerő-utánpótlásra is nagy hangsúlyt fektettek, a már korábban is létezett szakmunkásképzés, nemcsak az ott végzők számára, de a gyár számára is biztosítékot jelentett a jól képzett munkaerőre és a folyamatos minőségi munkára. Az irigyelt cipőgyári munkásnők életét azonban beárnyékolta a martfűi rém, Kovács Péter tevékenysége. 1957-től kezdve négy nőt gyilkolt meg bestiális módon. Az utolsó áldozata meggyilkolása után, azonban gyanússá vált. A kihallgatáson még határozottan tagadta, hogy ismerte volna áldozatát.