A szőlőoltványok elterjedése az 1800-as évek végi filoxéravész óta ugrott meg, hiszen rezisztens alannyal kivédhető a kártevő, ami annak idején a magyar szőlőültetvények több mint felét pusztította el. Bizonyos esetekben lehet azonban létjogosultsága a szőlők dugvánnyal történő szaporításának, még napjainkban is. Oltás, dugványozás, bujtás A szőlőt ivarosan és ivartalanul (természetes körülmények között valamilyen rügyes szárrésszel) szaporíthatjuk. Szőlőszaporítások - Ezermester 2020/9. Az ivaros (generatív) szaporítással nyert utódok tulajdonságai nagy változatosságot mutatnak, és az utód tulajdonságai csak a szaporítás után több év múlva ismerhetők meg, ezért szőlőt magról csak nemesítési, és új fajták előállítása céljából szaporítanak. A termesztés céljainak megfelelő, ismert tulajdonságok hordozója a fajta. A fajta egyedeinek a megsokszorozása úgy, hogy az utódok tulajdonságai a kiinduló egyedével azonosak maradjanak az ivartalan (vegetatív) szaporítás különböző módjaival valósítható meg. Ilyen a dugványozás, oltás, bujtás, döntés.
Pfalczgráf Imréné Gyümölcs 2012. január 30. 18:34 Kiemelt Megoldott Arra lennék kíváncsi, hogy a szőlőt hogy lehet magról szaporítani. · dr. Némethy Zsuzsanna 2012. február 01. szerda Vissza a tetejére Biztosan kikelnek a magjai, de ezt a szaporítási módot nem alkalmazzák a gyakorlatban. A szőlőt évezredek óta dugványozással szaporítják: félfás vagy fás vessző gyökereztetésével. Kozma Pál: A szőlő és termesztése II. (Akadémiai Kiadó, 1993) - antikvarium.hu. A dugványkészítés egyszerű, gyors módszer, nagy tömegben előállíthatók új növények, és ami a legfontosabb ezek az utódok az anyanövény minden tulajdonságát hordozzák. Míg a magokból kikelt növények nem biztos, hogy hasonlítanak az anyjukra, ahány egyed, annyiféle. Ha van lehetősége, akkor a szőlőtőke legalább 1 cm átmérőjű vesszőiből készítsen 3-4 rügyes dugványokat, azokat májusban ültesse talajba árnyékos helyre, őszre készek a gyökeres dugványok. A dugványok talaját ne engedje kiszáradni. Növénydoktor The reply is currently minimized Megmutat todi2 A mag elvetésével! Hogy mi kel ki, az másik kérdés..? De ez már örökléstan olvass, a szakirodalom leírja!
A különböző talajok higroszkópos, vagyis a növény által felvehetetlen víztartalma (Hy) a következő: Az öntözés idejének, gyakoriságának és mennyiségének a meghatározása homoktalajok 0-2%, vályogtalajok 2-4%, agyagtalajok 4-6%. A szükséges öntözővíz m3-ben vagy mm-ben kifejezett mennyiségét a talaj fizikai-mechanikai és hidrológiai jellemzői, nedvességtartalma, vízgazdálkodása, a meteorológiai viszonyok alakulása, az adott öntözőrendszer, az öntözés hatékonyságának a mutatója és a vízhasznosulás koefficiensének az értéke, a termesztett fajták vízigénye, a telepítési és termesztési rendszer és a termés felhasználási célja határozza meg. A talaj egyes tulajdonságai közül a víznyelő képességét és a talaj vízkapacitását kell ismernünk az ültetvények öntözésének a tervezésénél (az időegység alatt adható és az összes vízmennyiség meghatározásánál). A talaj víznyelő képessége. A különböző talajtípusok egységnyi idő alatt eltérő mennyiségű vizet képesek elnyelni. Hazai szőlőtalajaink víznyelő képessége: laza homoktalajok 30 mm/óra felett, középkötött talajok 16-30 mm/óra, kötött talajok 8-16 mm/óra, erősen kötött talajok 5-8 mm/óra.
Újabban az egyszerű és a kettősfüggöny (GDC) művelésmódra alakítottak át más művelési rendszerre telepített ültetvényeket. Az ültetvény átalakításának a módját befolyásolja az, hogy milyen talajon - immúnis homok- vagy kötött talajon - van az ültetvény, milyen szélesek a sorközök és milyen művelésűek a tőkék. Az egyszerűbb részleges átalakítás esetén csak a tőkék művelésmódját és támrendszerét változtatjuk meg. Pl. nálunk a Moser-művelésű tőkét javított (magasított) Moser-művelésre, egyes- és kettősfüggöny, ernyő vagy Sylvoz-művelésre alakították, alakítják át sikerrel a huzalos támrendszernek a tőkeműveléshez megfelelő módosításával; a Bakacsi-féle magasan rögzített szálvesszós művelésmód (Kecel, Szőlőfürt Szakszövetkezet) bevezetése az alföldi homoki, magasművelésű ültetvényekben a téli fagyok elleni védelem céljából. Az összetett, teljes átalakításnál a sorköz és tőketávolság, a tőkeművelésmód és támrendszer teljes megváltoztatására kerül sor. Az ültetvényszerkezetnek ez a radikális átalakítása mind az immúnis homoktalajon, mind a kötött talajon lehetséges.
A teljes átalakítás csak a viszonylag fiatal, legfeljebb 5-12 éves, erős, egészséges, jó állagú ültetvényekben lehet gazdaságos. Az idős, legyengült ültetvény átalakítása kevésbé eredményes. Az 1-1, 5 m sorközökből 3 m sorközök kialakíthatók, ha egy-egy tőkesor meghagyása után 2-2, illetve 1- 1 tőkesort kivágunk. Az 1, 20 m széles sorközök 3, 60 m sorközre átalakíthatok egy-egy tőkesor után 2- 2 sor kivágásával. Komplikáltabb a feladat, ha 2, 40 sorközű ültetvényben 3, 60 m-es sorközt akarunk kialakítani. Ebben az esetben csak immúnis homoktalajon és sajátgyökerű ültetvényben oldható meg a feladat, a kötött talajú oltványszőlőkben nem. Ebben az esetben az alábbi megoldás lehetséges: az 1. tőkesor helyben marad, a 2. tőkesort átdöntjük a 2. és 3. sor közé az elsőtől 1, 20 m (tehát félsorköz) távolságra, a 3. tőkesor teljes hosszában kivágásra kerül, 357. ábra A szőlőtőkék döntéssel történő megfiatalítása 361 Next