Sokkal később fogják beadni a második adagot a két gyártó oltószeréből. Az ATV birtokába került Müller Cecília országos tisztifőorvos szombati keltezésű körlevele, mely az oltási terv változásáról értesíti a háziorvosokat. Eszerint a második Pfizer-vakcina beadási ideje az elsőt követő 3 hét helyett 35 napra módosul, az AstraZeneca oltóanyagánál pedig az első és a második részoltás közötti időintervallum 4-ről 12 hétre módosul. Müller Cecília már a pénteki operatív törzs sajtótájékoztatón megszellőztette, hogy ez lesz. Módosul az oltási terv, javítsa át a naptárát, ha Pfizer vagy AstraZeneca vakcinát kapott! - Privátbankár.hu. A változtatás mögött az áll, hogy fel akarják pörgetni az oltásokat: minél rövidebb idő alatt minél több oltásra regisztrált kapja meg az első adagot, a második valamennyire ráér, mert már látszik, hogy az első adag 40-50 százalékos védettséget ad, mindenképpen lassítja a vírus terjedését és enyhíti a betegség lefolyását, nagyobb az esély a sikeres védekezésre. ( ATV)
A Moderna és a vektoralapú vakcinák is hatékonyabbaknak bizonyultak a Pfizernél hosszabb távon. 2021. 08. 19 | Szerző: Kovácsfi Réka Az elmúlt hónapokban a beoltottak között is nőtt azok aránya, akik megfertőződtek a koronavírussal, ami megkérdőjelezi a jóváhagyott koronavírus elleni vakcinák hatékonyságát. A legújabb nemzetközi tanulmányok szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy idővel csökken az oltások által a koronavírussal szemben biztosított védelem. Pfizer vakcina hatásosság: meddig tart a védettség? - EgészségKalauz. A kutatások arra is felhívták a figyelmet, hogy a leghatékonyabbnak tartott vakcina, a Pfizer hosszú távon nem nyújt magasabb védelmet, mint a Moderna vagy a vektoralapú vakcinák — számolt be a Financial Times. Fotó: Angela Weiss / AFP Míg a korábbi kutatások az alfa- és béta-variánsokra vonatkoztatva vizsgálták a vakcinák által biztosított védelmet, újabb kutatásokra volt szükség, hogy megvizsgálják milyen hatásfokúak a delta-mutánssal szemben. Az oxfordi kutatók vizsgálatai alapján a vakcinák hatékonysága csökkent, mióta a delta-variáns vált meghatározóvá az Egyesült Királyságban.
Milyen a védettség a második oltás után a Pfizer-BioNTech és Moderna vakcinák esetében? Az oltás első és második adagját követő immunitásra is van adat e két vakcina esetében. Mikortól véd a Pfizer-BioNTech? A Pfizer-BioNTech vakcina esetében kutatók az első és a második adag beadása közötti időszakban (ez 21 nap) 52 százalékos hatékonyságról számoltak be. Az oltás hatékonysága azonban az első adag után valójában magasabb lehet ennél - írja a Brit tudósok elemzése szerint ugyanis az oltás hatékonysága az első vakcina beadása után 15 nappal már megközelítette a 89–91 százalékot. Pfizer második oltás idée cadeau homme. Ezenkívül egy 2021-es tanulmány, amely az izraeli oltási kampány adatait foglalja össze arról ír, hogy a Pfizer-BioNTech vakcina első adagját követően az új fertőzéses esetek jelentős csökkenését figyelték meg. Az amerikai Élelmiszer-, és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) decemberben közzétett dokumentumában az áll, hogy a Pfizer és a BioNTech által készített koronavírus-vakcina az első adag beadásától számított 10 napon belül már erős védelmet nyújt a Covid-19 ellen.
Meddig véd a Pfizer vakcina, mennyire hatásos a mutánsok ellen és kell-e vajon harmadik dózis? A Covid-19 elleni vakcinák között elsőként engedélyezett, és 2020. decembere óta Magyarországon is használt Pfizer vakcina (Comirnaty ®) hatékonysága klinikai vizsgálatokban igazolt. A vakcina hatékonysága 16 év fölötti személyeknél – a Covid-19 megbetegedés kivédésére vonatkozóan - hivatalos adatok alapján 94, 6%. További jó hír, hogy a 70 év fölötti korosztálynál is hatásos védelmet kínál a Pfizer vakcina, ez esetben a hatékonyság 92%-nak adódik. Ismét módosul a Pfizer második oltásának ideje - Napi.hu. A Pfizer krónikus betegeknél és időseknél is véd Cukorbetegeknél, vesebetegeknél vagy szívbetegeknél is hatásosan védi ki a Covid-19 megbetegedést a Pfizer oltóanyaga, noha annak a hatékonysága kissé elmarad az egészséges populáción tapasztalt értéktől: szívbetegeknél és krónikus vesebetegeknél 80% 2-es típusú cukorbetegeknél 86% agyi kerengési zavarokkal küzdőknél 75% immunhiányos betegeknél 84% túlsúlyos személyeknél 96% elhízottaknál 93% magas vérnyomásos személyeknél 90%.