Arlói-tó A mintegy 10 hektáros tó a környék horgászparadicsoma, a a tó felett magasodó hegy természetjárók kedvelt célpontja, ahonnan, a tó körüli táj szépségében gyönyörködhetünk. Csodás hegyek veszik körül, északról az Aggteleki-, délről a Bükki Nemzeti Park közelében, egy lépésnyire a Gyepes-völgy vadregényes hajlataitól. Bemutatkozik Észak-Magyarország kilenc festői szépségű tava | Sokszínű vidék. Széleskő-bányató Fotó: Bódi Katalin A Mátra déli lábánál, a festői szépségű Zagyva folyó völgyében terül el az alig háromezer lelket számláló Árpád-kori falu, Apc, melynek északi szegletében bújik meg a helyiek által Széleskőnek nevezett kristálytiszta vizű Széleskő-bányató. Az apci tengerszem a körülette lévő 25 méter erdősávval együtt 1995 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület. Kiemelt kép: Szinok Gábor
Apci tengerszem Heves megyében, a Mátra hegyvonulat dél felé elnyúló lábánál, a festői szépségű Zagyva folyó völgyében található az alig háromezer lelket számláló Árpád-kori falu, Apc, melynek északi szegletében bújik meg a kristálytiszta, égkéken csillogó vizű Széleskő-bányató, vagy ahogy a helyiek nevezik Széleskő. Ez az egykori andezitbányában kialakult, kb. 20 m mély, 10-15 m magas sziklafalak közé zárt tavacska felejthetetlen élményt nyújt az ide látogatóknak. A gyönyörű erdőséggel övezett gyöngyszem, tökéletes helyszínéül szolgálhat egy hétvégi kirándulásnak, vagy egy meghitt piknikezésnek. Az apró bányatavat a 21-es út felől lehet megközelíteni. Mivel nem tartozik a leglátogatottabb tavak közé, sosem kell zsúfoltságra számítani. GPS koordináták: 47° 48′ 45. Apci tengerszem kereszt? - Apci tengerszem kereszt?. 69" N 19° 42′ 48. 16" E
A köznyelv költőien tengerszemnek hívja az Apc határában megbújó bányatavat, de nem érdemtelenül: a meredek sziklafalak között csillogó kristálytiszta vizű tó egyre népesebb rajongótábort vonz a környező vidékről és a fővárosból is. A Mátra délnyugati nyúlványának két jellegzetes vulkáni kúpja, az apci Somlyó és a Nagy-hársas közötti zugban bújik meg hazánk egyik legkülönlegesebb tava. Az erdő övezte katlan a Széles-kői bányát és a benne keletkezett bányatavat rejti. A bányászatot a terület birtokosai kezdték a 19. század közepén, építőkő kinyerése céljából. Megyei Lapok. Az akkori kézi fejtési technikának köszönhetően szépen elváló, függőleges bányafalakban jövesztették az építőanyagnak szánt andezitet. A falak valódi méreteit nem is látjuk, mivel a bánya alja 5-10 méterrel a tó vízszintje alatt van. A látvány így is impozáns, a bánya északi és délkeleti oldala 15-20 méter magas falakkal emelkedik a tó smaragdzöldtől ezüstös fehérig pompázó felülete fölé. A csapadék által feltöltött víz semmilyen hordalékot nem tartalmaz, csak a vegetációtól sötétedik be nyár végére.
N 47° 48, 569' E 19° 41, 734' 2009. 10. 24 13:55 Csoki Apc után Jobbágyi felé, az út mellett Jézusom irgalmazz 1893-1994 M. né Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.
Koordináták DD 47. 812717, 19. 713895 DMS 47°48'45. 8"N 19°42'50. 0"E UTM 34T 403716 5296285 w3w ///mindjázsgák. habzsol Navigáció Google Térképpel Környékbeli ajánlatok ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva Hossz 10, 9 km Időtartam 3:35 óra Szintemelkedés 535 m Szintcsökkenés 540 m Messze a hegység belsejébe igyekvő turistatömegtől, mégis közel az Alföld szélén futó, fő közlekedési útvonalakhoz a Mátra egy különös hangulatú... Szerző: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség nehéz 19, 5 km 5:50 óra 817 m 781 m Pompás kilátópontokat felfűző túránkon végig a hegyvidék és a sík terület találkozásánál haladunk a Mátraalja nyugati részén harántolva. Szerző: Kisida András, 17, 8 km 5:45 óra 880 m Fárasztó, de igen látványos csúcshódító körtúra a Mátra-bérc nyugati ágán, át a Muzsla-gerincen, a Hét vezér koporsója felett, majd ereszkedés a... 16, 2 km 3:05 óra 778 m Komoly szintemelkedéssel bíró útvonal, ahol igazán elmélyülve futhatunk a természetben. Útközben sem településsel, sem szinte semmilyen épített... Szerző: Németh Ádám, 833 m A Mátraalja szőlőitől kapaszkodunk fel a Gyöngyöstarján feletti gerincekre körtúránkon.