– A kereszt felállítása sok ember munkájának, tehetségének, jóakaratának gyümölcse, eredménye. Ez a példátlan összefogás élményt jelentett a falu közösségének és engem is magával ragadott. A gondviselés azóta is sok-sok jóakaratú emberrel hozott össze, tudósok, művészek, vagy éppen fizikai munkát végző emberek "építik" a Medesi Kört. Kovács Gyula részéről az ősi hagyományok ápolása nem merül ki ennyiben. A természettől elszakadva, a boltok polcairól levett gyümölcsöket fogyasztva nem is gondolnánk, hogy térségünk, Göcsej, Hetés és az Őrség milyen "gyümölcsös" kincseket rejt. Ma már szinte ismeretlennek tűnik a berkenye, a naspolyával talán többen találkoztunk, ám vannak még, egykor bő termést hozó alma, körte, szilva fajták, melyek mára eltűntek a gyümölcsösökből és csak szüleink, nagyszüleink emlékeznek rájuk. Fekete (magyar) tányéralma - CSODAKERTÉSZ - KERTÉSZET ÉS FAISKOLA HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL. Ennek a negatív folyamatnak szeretné Kovács Gyula elejét venni és megmenteni a kihalóban lévő fajtákat a jövő számára. A nyolcvanas évek elején a göcseji tanyák többsége még lakott volt.
Akkortájt minden községi iskola mellett faiskolát létesítettek, s az oltás és metszés fortélyait a tanítók adták tovább a gyerekeknek. Egy kis zalai faluból mentik meg a régi magyar gyümölcsfafajtákat | Forbes.hu. - Akkor már több tízezer községi faiskola volt Magyarországon, és el lehet képzelni, ennek milyen tájformáló ereje volt, hiszen innen milliószámra hordták szét az oltványokat Magyarországon - eleveníti fel a múltat Illés Péter, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága osztályvezetője. - Mi is abban bízunk, hogy a Múzeumfalu a jövőben tovább gazdagodik. A Múzeumfaluban ugyanis a tervek szerint a faiskolához tartozó iskolát is megépítik majd Harasztifalu 18. századi, mára eltűnt iskolájának mintájára.
Talált olyan körtét, ami mínusz 10 fokon is eláll télen, áprilisra pedig megpuhul. A házi berkenye, Göcsej jellegzetes gyümölcse a 18. században a népi gyógyászat kikerülhetetlen eleme volt, mára viszont alig találni belőle példányokat. A Nemzeti Színház művésze, Szarvas József Tündérkertje is a saját birtokán, Viszákon található, több mint 80 őshonos gyümölcsfával. Ettél már vérkörtét? Ősi magyar gyümölcs, a többség mégsem ismeri - Lélekprojekt | Femina. Számuk mindig annyival nő, ahány gyermek az előző évben a faluban született. A kezdeményezés követendő példa lehetne sok település számára. Fotó:
Ekkor még gondozták, becsben tartották a gyümölcsfákat. Itt voltam erdész, ezeken a tanyákon olyan fajtákat találtam, amik máshonnan már eltűntek. Valószínű, hogy korábban máshol is léteztek ezek, de kivágták őket és újat telepítettek a helyükre, vagy elhagyták a területet, és a gazda nélkül maradt gyümölcsösök kipusztultak – tárta fel az okokat Kovács Gyula. Őseink a fajták szelektálásánál először a termésbiztonságot tekintették a legfontosabb választási szempontnak. Éhínség vagy háború idején, ha a termés elpusztult, az állatokat elhajtotta az ellenség, a gyümölcs még akkor is biztos táplálékot nyújtott. Később bizonyos célra szelektáltak. A lekvárnak, ecetnek, aszalásra, gyümölcslének, pálinkának mind- mind megvoltak a saját gyümölcsfajtái. Egykor minden községnek megvoltak az egyedi, régi fajtái, és megvannak most is, csak fogyóban. Ezeket kell összegyűjteni. Génbankot lehetne létrehozni a régi gyümölcsfafajtákból és így fennmaradnának, a települések pedig továbbvihetnék őseik hagyományait – fűzte hozzá.