"Nagy ívű és lenyűgöző történet. Minden szereplője vibrálóan eleven emberként áll előttünk a maga tudásával, lelkiismeretével, elbizakodottságával vagy kétségeivel. " - San Francisco Chronicle Az atombomba története még ma, huszonöt évvel első megjelenése után is a legteljesebb forrásmunka, amely hallatlan részletességgel ismerteti az atomban... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 4 980 Ft 4 731 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 473 pont 5 990 Ft 5 690 Ft Törzsvásárlóként: 569 pont 3 500 Ft 3 325 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont 4 990 Ft 4 740 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 3 800 Ft 3 610 Ft Törzsvásárlóként: 361 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
A versenyfutás az első atombombáért - a történelem izgalmas és súlyos következményekkel terhes fejezete. Ezt a tudománytörténeti kalandot, a zsenialitás és az őrület találkozását meséli el Az atombomba története, benne olyan "szereplőkkel", mint Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Robert Oppenheimer és Albert Einstein... 1896-ban Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható! Megtették hát az első lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt ápoló és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek...
"Nagy ívű és lenyűgöző történet. Minden szereplője vibrálóan eleven emberként áll előttünk a maga tudásával, lelkiismeretével, elbizakodottságával vagy kétségeivel. " San Francisco Chronicle Az atombomba története még ma, huszonöt évvel első megjelenése után is a legteljesebb forrás? munka, amely hallatlan részletességgel ismerteti az atomban rejtőző roppant energiák mintegy száz évvel ezelőtti felfedezésétől az első atombombák Japán elleni bevetéséig vezető eseményeket. A történelem nagy felfedezései közül nem sok jutott el ilyen gyorsasággal a végső kibontakozásig, s olyan sem igen akad, amelyet ennyire félreértettek vagy félreismertek volna az emberek. Az atom? energia felszabadításával kapcsolatos első elméleti fejtegetéseket alig több mint huszonöt év vá? lasztja el az első kísérleti atombomba, a Trinity vakító felvillanásától. Ami kezdetben pusztán izgalmas elméleti fizikai problémának tűnt, káprázatos gyorsasággal öltött testet a Manhattan-tervben, majd hamarosan az atombombában.
A versenyfutás az első atombombáért - a történelem izgalmas és súlyos következményekkel terhes fejezete. Ezt a tudománytörténeti kalandot, a zsenialitás és az őrület találkozását meséli el Az atombomba története, benne olyan "szereplőkkel", mint Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Robert Oppenheimer és Albert Einstein... 1896-ban Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható! Megtették hát az első lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt ápoló és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek... "Hubert Maniának olyan a stílusa, amely egyesíti magában a tudományos alaposság, az írói elegancia és az olvasmányosság nehezen összeegyeztethető elemeit. "
Apropó? Nyolcvannégy éves korában elhunyt Charles W. Sweeney nyugalmazott amerikai tábornok. Az az élőlény, aki 25 éves korában a II. világháború utolsó napjaiban, 1945. augusztus 9-én B-29 bombázó repülőgépéről ledobta az atombombát Nagaszaki japán városra. Összesen 230 ezren estek áldozatul, 140 ezer közülük a robbanáskor. Tettét soha nem bánta meg… A felfedezés 1896-ban Becquerel francia fizikus az uránszurokércet tanulmányozta, amelyből rejtélyes sugárzás áradt, olyasmi, mint a Röntgen-sugár, amelyet Konrad Röntgen egy évvel korábban fedezett föl. Becquerelnek az volt a véleménye, hogy az uránszurokérc sugárzása, amely megfeketíti a fényérzékeny fotólemezt, a napsugarak gerjesztő hatására jön létre. Tudta, hogy ez nem azonos a Röntgen-sugárzással. Nagyon pedáns ember lévén sok kísérletet végzett, amelynek az volt a lényege, hogy az uránszurokérc darabkát egy papírba csomagolt fotólemezre tette, és az egészet az ablakba helyezte, hogy kitegye a napsugárzásnak. Amikor aztán a fotólemezt előhívta a vörös szobában, akkor az mindig meg is volt feketedve, kirajzolódott rajta az uránszurokérc darabka sziluettje.
Fekete lyuk, "munka" közben. Képes egy egész galaxis anyagát beszippantani Ma ismereteink alapján az Univerzum egy tűfejnyi pontba sűrített végtelen mennyiségű anyag és végtelen mennyiségű energia felrobbanásából (Nagy Bumm) keletkezett. A tágulással született meg a tér és az idő, majd az összes anyag (sötét anyag) és energia kitöltötte a teret és ellentétes hatásként fellépett a gravitáció. Minél nagyobb volt az adott tömeg, annál nagyobb volt a gravitáció, ezáltal egyes térszerkezetekben a tágulást zsugorodás váltotta fel. Az egyensúlyt a vonzás-taszítás alapján létrejövő kölcsönhatások teremtették meg. Ebben a struktúrában jöttek létre az anyaghalmazok, a gázok, majd a vonzás révén csillagok és végül a bolygók. E folyamatnak köszönhetően született meg a Naprendszer 5 milliárd éve és jött létre a ma ismert élet. Az Univerzum tágulása (felfúvódás) 14 milliárd éve tart. Hawking a tudományok törvényei alapján leírja, hogy a tágulás azért volt lehetséges, mer a Nagy Bumm után az anyag pont akkora sebességet ért el, amely meghaladta a gravitációt, vagyis az összehúzódást. "