Tehát karácsony van, ami a hagyomány szerint családi ünnep, a béke és a szeretet ünnepe. A karácsonyi időpontnak kitüntetett szerepe van. Különösen a dráma vége felől nézve válik jelképessé, hogy Nóra pont a szeretet ünnepén lép ki a házasságból és hagyja el a családját. Ibsen vadkacsa elemzés. Cselekmény: Nóra évekkel korábban odahamisította haldokló édesapja aláírását egy adóslevélre, mert csak így tudott pénzt szerezni nagybeteg férje, Torvald Helmer olaszországi gyógyíttatására. Az adósságot apránként fizette vissza a háztartásra kapott pénzből. Férje előtt az egészet titokban tartja. Amikor Nóra férjét bankigazgatónak nevezik ki, el akarja bocsátani egyik alkalmazottját, Krogstadot annak erkölcsi züllöttsége miatt. Krogstad viszont éppen Nóra hitelezője, és megzsarolja Nórát, hogy feljelenti a váltóhamisítás miatt, ha nem győzi meg a férjét, hogy ne rúgja ki az állásából. A konfliktust az robbantja ki, hogy Krogstad leveléből a férj megtudja felesége törvénysértő tettét, amelyet képtelen elfogadni, annak ellenére, hogy aggodalomból, féltésből és szeretetből fakadt.
Az általuk létrehozott gazdag gyűjteményt már többfelé bemutatták. A mostani marosvásárhelyi csoportos kiállításon közel félszáz művész munkája kerül közönség elé. A megnyitón Wehner Tibor művészettörténész és Gheorghe Mureșan szobrászművész ajánlja a rendezvényt a nézők figyelmébe. Diénes Attila és Diénes Kinga kiállítása Április 8-án, pénteken 18. 30-kor a marosvásárhelyi Bernády Házban is új tárlat nyílik. Vásárhely szülötte, az 1988-tól Magyarországon élő Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész és felesége, Diénes Kinga bőrművész közös kiállításon mutat be válogatást az eltelt években készült alkotásaiból. A művészeket és műveiket Csabai Tibor képzőművész és Nagy Miklós Kund művészeti író méltatja a megnyitón. A Vírusnapló a B5 Stúdióban Marosvásárhelyen, a Bolyai tér 5. szám alatti B5 Stúdióban április 8-án, pénteken 18 órakor megnyílik a Virus Diary (Vírusnapló) című vizuális művészeti projekt. A megnyitón Bartha József képzőművész Alina Andrei kurátorral beszélget a kezdeményezésről, amelyhez számos országból több mint 50 művész csatlakozott.
Harmadik korszakában (1879-től) a szerző mindig valamely központi jelkép köré szervezi darabját, ebben a műben ez jelkép a babaház vagy babaszoba. Nóra egyik megszólalása világítja meg a legjobban a szimbólum értelmét: " De az otthonunk lényegében nem más, mint egy gyerekszoba. Én itt a te babafeleséged vagyok, mint ahogy odahaza a papa babagyereke voltam. A gyerekeink pedig az én babáim. " Ez az idézet mutatja, hogy a szöveg feminista értelmezése természetesen jogos, ugyanakkor nem az egyetlen értelmezés. A főszerep a darabban (és az eztán következőkben, A vadkacsa és a Solness építőmester c. művekben) az élethazugság eszméjéé. Bár Nóra felveti a babahasonlatot a III. felvonás végén, a babaház (dukkehjem) kifejezés nem hangzik el a darabban. Helyszín: csak egy helyszín van, a Helmer család polgári otthona, azon belül is a lakás nappalija. Tehát mindig zárt térben zajlanak az események. Idő: a történet december 24-én kora délután kezdődik és december 26-án éjszaka zárul (teljes időtartama 3 nap).