Később a gyerekekre való tekintettel férje kelletlenül visszafogadta. A sors iróniája, hogy Laura tragédiájában Ibsennek is szerepe volt, mivel Laura regényét Ibsen javaslatára utasította el a kiadó, és ekkor maga Ibsen tanácsolta Laurának, hogy mindent mondjon el a férjének (ugyanezt a tanácsot adja Lindéné Nórának). Ibsen volt az is, aki korai leveleiben "pacsirtának", "énekes madárnak" szólította Laurát (akárcsak Helmer Nórát). A dráma írásakor Ibsen saját szerepét sem hallgatta el, kíméletlen őszinteséggel beleírta saját érzéseit is. Laura Kielernek mindazonáltal nem tetszett a Babaház, mert saját életének torzképét látta benne. Helye a szerző munkásságában: a Babaház fordulópontot jelent. Ezzel a művel zárul Ibsen romantikus korszaka, és indul a nagy társadalmi drámák és a szophoklészi elv időszaka (egy polgári színmű előzi meg, A társadalom támaszai, 1877). Ibsen a vadkacsa elemzés. Műfaj: új típusú polgári drámának tekinthetjük. A polgárság, közelebbről a család válsága Ibsen ekkori műveinek tárgya. 1879-től keletkezett munkáit társadalmi színműveknek és szimbolista drámának is nevezi a szakirodalom.
Tehát karácsony van, ami a hagyomány szerint családi ünnep, a béke és a szeretet ünnepe. A karácsonyi időpontnak kitüntetett szerepe van. Különösen a dráma vége felől nézve válik jelképessé, hogy Nóra pont a szeretet ünnepén lép ki a házasságból és hagyja el a családját. Cselekmény: Nóra évekkel korábban odahamisította haldokló édesapja aláírását egy adóslevélre, mert csak így tudott pénzt szerezni nagybeteg férje, Torvald Helmer olaszországi gyógyíttatására. Az adósságot apránként fizette vissza a háztartásra kapott pénzből. Férje előtt az egészet titokban tartja. Amikor Nóra férjét bankigazgatónak nevezik ki, el akarja bocsátani egyik alkalmazottját, Krogstadot annak erkölcsi züllöttsége miatt. Krogstad viszont éppen Nóra hitelezője, és megzsarolja Nórát, hogy feljelenti a váltóhamisítás miatt, ha nem győzi meg a férjét, hogy ne rúgja ki az állásából. A konfliktust az robbantja ki, hogy Krogstad leveléből a férj megtudja felesége törvénysértő tettét, amelyet képtelen elfogadni, annak ellenére, hogy aggodalomból, féltésből és szeretetből fakadt.
Retteg attól, hogy az ügy nyilvánosságra kerül és botrány lesz belőle. Felháborodásában képmutatónak, hazugnak, bűnözőnek nevezi Nórát és eltiltja három kicsi gyermekük nevelésétől. Aztán amikor Krogstad váratlanul visszaküldi az adóslevelet, és már nem kell félni a botránytól, teátrálisan mindent megbocsát Nórának. Nóra azonban nem fogadja el ezt a megalázó helyzetet. Tudatosodik benne, hogy férje értéktelen, kicsinyes, hitvány ember. Úgy dönt, hogy elhagyja gyermekeit, otthonát és kilép a házasságból. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Típus: analitikus dráma. Téma: a darab középpontjában egy házasság áll, valamint a férj és a feleség által játszott családi szerepek, a házaspár egymáshoz való viszonya. A 19. század drámáiban újszerűnek számított az ilyen intimitások megjelenítése. Korstílus: szimbolizmus, realizmus. Stílusjegyek: szimbolista jegy az egy jelkép (babaház) szervezőereje és a nyelv. A korrajz erősen realista vonásokat mutat. Cím: az eredeti cím ( Et dukkehjem) jelentése: A babaház vagy A babaszoba. Magyar fordításban azonban többször is Nóra címen jelent meg a mű (német nyelvterületen ezen a címen terjedt el, és ezek a fordítások németből készültek). A norvégból fordító Puskás Endre a Babaotthon, Hajdu Henrik a Babaszoba, Kúnos László a Babaház címet adta fordításának. A színházak azonban a művet a rendszerváltás előtt (és azóta is gyakran) kizárólag Nóra címen játszották hazánkban, ami feminista iránydrámává redukálja a darabot. Ez a színmű Ibsen első szimbolista drámája, a cím megváltoztatása radikálisan torzítja a szöveg jelentését.
Az alkotók mindkét előadás után beszélgetésre várják a nézőket Kádár Annamária pszichológus vezetésével. A helyek száma korlátozott, ezért előzetes helyfoglalás szükséges a 0747-942-181-es telefonszámon (sms-ben is) vagy az e-mail-címen. További előadások az Ariel színházban Április 8-án, pénteken 14 órától és 11-én, hétfőn 15 órától a Viszlek magammal című, 14 éves kortól ajánlott interaktív diákelőadás tekinthető meg az Ariel színházban. Rendező, drámapedagógus: Tóth Zoltán. 13-án, szerdán 11. 30-tól és 18 órától a Gabi és a repülő nagypapa című, 4 éven felüli nézőknek ajánlott mesejáték van műsoron Vidovszky György rendezésében. A mesejátékra a 0740-566-454-es, a diákelőadásra a a 0747-942-181-es telefonszámon (sms-ben is) vagy az e-mail-címen lehet helyet foglalni. A Stúdió színház és a Stúdió 2 műsora A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Köteles Sámuel utcai Stúdió színházában április 9-én, szombaton 18 órától az Aranyszívű Juliska című előadás látható Sramó Gábor rendezésében. 13-án, szerdán a Levél utcai Stúdió 2-ben Az összecsukható nagymama című bábjátékot adják elő, rendező: Máthé Rozália.