Az oszmán hódítás 20. A középkori városok története 21. Az oszmán hódítás 22. A középkori kereskedelem 23. A középkori uradalmi gazdálkodás 24. Az iszlám vallás tanításai 25. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 26. A világvallások 27. A reneszánsz művészete 28. A középkori városok társadalma és kultúrája 29. A középkori eretnek mozgalmak 30. Az iszlám vallás 31. A középkor művészete 32. Az Oszmán Birodalom katonai szervezete 33. A középkori Európa gazdasága 34. A feudális gazdasági és társadalmi rend 35. A középkori kereskedelem 36. A világvallások civilizációformáló szerepe 37. A középkori egyház politikai szerepe 38. A középkori városok szerkezete Emelt szint 1. A középkori céhek 2. A kora középkor vallásai 3. Szent Tamás filozófiája 4. Az arab hódítások 5. A középkori kereskedelem 6. A 14. századi pestisjárvány 7. A humanizmus és a reneszánsz 8. Az angol rendiség 9. A reneszánsz művészete 10. A középkori város -. A Frank Birodalom története 11. A humanizmus és a reneszánsz 12. A középkori egyetemi oktatás 13.
Középkori város: jellemzők és részek - Tudomány Tartalom: Történelem célok jellemzők Szociális szervezet Alkatrészek Hivatkozások Az középkori városok Olyan városi struktúrából álltak, amelyet kereskedelmi és feudális célja jellemzett, amely a 11. század elején jelent meg, a mezőgazdaság fejlődéséből és mindenekelőtt a Római Birodalom megszűnése után. A barbár inváziók után a lakómagokat ismét gazdasági célú társadalom népesítette be. Ez a társadalom kihasználta e települések közelségét kikötőkkel és fontos kereskedelmi utakkal a helyi gazdaság fellendítése érdekében. Általában a parasztok ezekben a városokban járták el különféle ételeket, és kézművesek is jöttek gyártott termékeket kínálni. Tágulásuk során a középkori városok társadalmi struktúrát szereztek, utat engedtek a középkor tipikus feudális rendszerének megjelenésének, és építészeti modellek jellemezték őket, amelyek mérföldkőnek számítottak a civilizáció történetében. Történelem A városok növekedése Európában a Római Birodalom bukása után elhagyott bázisokból indult ki, olyan helyeken, amelyeket addig vallási központként használtak, de ezek apránként újra népesedni kezdtek.
Karl Brjullov: Pompeji utolsó napja (1830-1833) A császárkorban a közeli Misenumban a római hadiflottának épült egy bázisa, ami azért jut jelentős szerephez, mert idősebb Plinius volt a parancsnoka i. sz. 79-ben. A százéves háború elfeledett fejezete Kevésbé ismert a százéves háború azon időszaka, amikor két napra a hadszíntér a kontinentális Franciaország területéről áttevődött a szigetországba. 1360. március 15-én (a hosszú háború első szakaszát lezáró brétigny-i béke előtt két hónappal járunk, amikor az angol hadak a Francia Királyság már jelentékeny részét elfoglalták) egy Angliába áthajózó, portyázó francia csapat 48 órán át pusztított, rombolt, gyilkolt és erőszakolt a szigetország déli részén. III. Edvárd angol király a hírre megszakította hadműveleteit, hogy bosszút álljon a betörésért. III. Edward átkel a Somme-on Március idusa A nagy nap reggelén 6 óra magasságában indult el Petőfi a Pilvaxnak nevezett kávéházba, amely akkoriban üzemeltetője után a Fillinger-kávéház nevet viselte.