2010 óta az Országgyűlés és a kormány elszánta magát a hungarikumok védelmére. Megfelelő indokok alapján szélesítjük a kört, nem címeket akarunk osztogatni, hanem értéket menteni, teremteni – hangsúlyozta az államtitkár. Ám a törvény, és több jogszabály sem elég önmagában ahhoz, hogy az őshonos állatfajták ne csak fennmaradjanak, hanem bővüljenek és erősítsék a magyar agráriumot, valamint az ország jó hírét – mondta. Az őshonos haszonállatfajtáink megőrzése állami feladat, de a szakemberek dolga a részletek kidolgozása. A szürkék, a rackák és a mangalicák fennmaradásához olyan együttműködésre van szükség kutató és gazda, tisztviselő és szakember között, amely csak a partnerségen alapulhat. A világ mára fölismerte a biodiverzitás szükségességét, döntött a veszélyeztetett fajták, génállományok megőrzése mellett, de azt is látni kell, hogy ez önmagában nem lehet nyereséges tevékenység. Olyan nemzeti értékről beszélünk, amelyre áldozni kell, különben eltűnik. Őshonos magyar haszonállatok tenyésztése: milyen fajtákkal érdemes foglalkozni, hogyan, miért? - Nektek8?. Bognár Lajos kiemelte: a hungarikumok védelmében számítunk a külföldi szakemberek tudására is.
Szerencsére egyéni kezdeményezések is megindultak az őshonos fajták tartására, így több egyéni vállalkozó is próbálkozik ezek tenyésztésével. A legtöbb ősi háziállatfajta jól tűri a ridegtartás körülményeit, így gazdaságosabb a tenyésztésük és a termékeik kedvezőbbek az egészséges táplálkozás számára. A Magyar Országgyűlés a régi magyar állatfajtákat 2003-ban nemzeti kinccsé nyilvánította az alábbi indokokra hivatkozva: A régi magyar állatfajták tenyésztését az állam felkarolja. A régi magyar tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil szervezetek és magánszemélyek összefogására buzdít. Riahús készételek – Készételek vadhúsból és őshonos állatokból. Őshonos állatok, mint pl: szürkemarha, mangalica, racka juh, valamint erdeink vadféleségeit használjuk alapanyagként.. A régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génvagyon gazdasági jelentőséggel bír.
A pulival ellentétben szinte lehetetlen megsérteni, és ha a puli bátor, a pumi egyenesen vakmerő. Munkavégzés közben nem csak hogy gazdája szemvillanásából ért, de kitalálja annak gondolatát, sőt, tereléskor gyakran felül is bírálja gazdája utasításait, és saját belátása szerint végzi munkáját. Mérete a közepesnél kisebb, megjelenésében le sem tagadhatná a terrier ősöket, hiszen háromszögletű, tipikus terrierkobakja akár egy foxié is lehetne. Jellegzetes a mindig éber figyelmet tanúsító felálló, de előrebicsakló "antenna" füle, ami megjelenését különösen bohókássá teszi. Szőr zete 4–7 cm hosszú, tincses, nem nemezesedik, de szükséges rendszeresen trimmelni, majd ollóval utánaigazítani. Hunyaddobrai Csaba: Őshonos magyar állatok (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) - antikvarium.hu. Színe fekete, fehér, szürke vagy maszkos fakó, más tarkaság, foltosság kizáró tényező. Rendkívül energikus és éber, véleményét minden körülmények között hosszasan kifejti, mozgásigénye nagy, ezért remek sportkutya. Gyorsan tanul, semmit nem kell neki kétszer megmutatni, és imád szerepelni, a figyelem középpontjában lenni, amit – ha másért nem, de - bohókás pamacs füleinek köszönhetően mindig el is ér.
A megújult állatpark célja, hogy a gyerekek és a családok testközelből ismerjék meg a bemutatott őshonos állatokat. A gyenesdiási Festetics Imre Állatpark és a közeli Természet Háza új néven, Festetics Imre Élményközpontként várja az idei évtől a látogatókat. A március közepén nyitó létesítmény komplexebb élményeket igyekszik nyújtani a vendégeinek, írja a. A márciusi hosszú hétvégén nyitó állatpark célja az, hogy a vendégek olyan programokat kapjanak, hogy egy egész napot is szívesen töltsenek a park területén. Ehhez számos új programmal készülnek tavasszal és nyáron. Az áprilisi nyitásra felfrissül, több interaktív elemmel gazdagszik a főépületben levő kiállítás is. A tavaszi időszakban kiválóan megfigyelhetők a parkban élő őshonos állatok. A magaslesekről és a sétányokról is jól átlátható az egész park. Birkák, szarvasok, tehenek, juhok, vaddisznók, mangalicák, dám és gímszarvasok sokasága várja az érkezőket. Őshonos magyar állatok. Festetics Imre Állatpark/Facebook Többfajta juh él a területen, van cikta, cigája, magyar racka, magyar merinó.
A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar kutya, amit a pásztorok leginkább "német puli" vagy egyszerűen csak "hajtókutya" néven ismernek. Ritkasága miatt számos jó tulajdonsága is homályban marad és nem is igazán kereset t. A pumi mellett a puli másik természetes táj fajtája, szőrzetjellege azonban inkább a kuvaszéhoz hasonló. Őshonos magyar állatfajták. Ám amíg a puli ázsiai kvintesszencia, a pumi pedig magyar terrier, a mudi inkább a spiccfélékkel rokonítható. Mivel nincs túltenyésztve és főként munkavégzésre szakosodott, olyan észbeli képességekkel rendelkezik, amilyenekkel magyar fajták közül csak a pumi. Képzéseken könnyedén utasítja maga mögé a "szokásos" munkakutyákat, és élénk vér mérséklete ellenére is nagyon szófogadó, sőt, még lakásban is könnyedén tartható, nem csak mérete miatt. Terepen azonban könnyedén elbánik a borzokkal, a rókával, a legfittebb vadnyulakat is levadássza, pedig az már az agarak hatásköre. Talán nem is vált volna külön fajtává, ha a XIX-XX. század fordulóján Fényes Dezső, a balassagyarmati múzeum igazgatója és polihisztora nem fedezi fel, hogy a pásztorok által használt kis rókaorrú, göndörszőrű kutyák olyannyira egységes küllem et mutatnak, hogy akár egy fajtának is lennének nevezhetők.
Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. Budapest és Debrecen felől érkező látogatóinknak a 4-es sz. főútról a Kisújszállási elágazásnál kell letérni, majd továbbhaladni Dévaványa irányába. A Réhelyi Látogatóközpont múzeumi épületének emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét, az európai túzokot, a túzokvédelmi tevékenységet, valamint a Nagy-Sárrét hajdani és jelenlegi élővilágát, illetve külön szobát kapott a Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életét és munkásságát bemutató kiállítás. A Nemzeti Park e részterülete mai élőhelyi adottságai mellett kiváló feltételeket biztosít a világszinten veszélyeztetett túzoknak (Otis tarda). A magyarországi állomány egyharmadát adó, Dévaványa térségében élő populáció a védelmi tevékenységnek köszönhetően enyhe növekedést mutatott az elmúlt tíz év során és jelenleg több, mint 500 egyedet számlál.
Az ilyen kutyák nagy része már városi körülmények között él, de máig fontos szerepük van a mezőgazdaságban is – tette hozzá. Azt is elmondta, a pásztorkutyák a nemzeti hagyományok és az ősi magyar kultúra számos részét képezik, így kiemelten fontos a megőrzésük. Mivel kissé szűkül a populáció, arra törekednek, hogy az egyedszám megmaradjon. Hangsúlyozta, ehhez a feladathoz az elmúlt években jelentős segítséget kaptak a magyar államtól is. A Magyar Pásztorkutyák Világszövetsége a Magyar Ebtenyésztők Szövetségével karöltve olyan iskolaprogramot dolgozott ki, amelynek köszönhetően több tízezer diák ismerheti meg a magyar kutyafajtákat. /