Évszázadok múltán újra együtt látható Nagy Konstantin (I. Constantinus) római császár ( 272-337) híres szoborkolosszusának keze és mutatóujja a párizsi Louvre-ban a legnagyobb 19. századi magángyűjteményt újraegyesítő kiállításon. A Szent Konstantinként is emlegetett császár kolosszális bronzszobrának maradványait a római Capitoliumi Múzeumban őrzik, a töredékek az intézmény egyik fő attrakciói. A Louvre egyesítette Szent Konstantin kezét és mutatóujját - Librarius.hu. A Louvre-ban a közelmúltban fedezték fel, hogy már 1863 óta a gyűjteményükben található a hiányzó 38 centiméteres aranyozott mutatóujj. Az elveszett szobortöredékre Giampietro Campana (1808-1880) római bankár és műgyűjtő gyűjteményében bukkantak francia kutatók ókori bronzszobrok hegesztési technikáinak tanulmányozása közben. A Louvre III. Napóleon alatt jutott a 19. századi itáliai bankár valaha több mint 12 ezer darabot számláló gyűjteménye egy részének birtokába, amelyet most a római Capitoliumi Múzeumtól és szentpétervári Ermitázstól kölcsönkapott tárgyakkal együtt újraegyesítve mutatnak be az Egy itáliai álom: Campana márkijának gyűjteménye című, február 18-ig látogatható tárlaton a Napóleon-csarnokban.
Mindkét birodalomrészben egy augustus uralkodott, akit egy ceasar segített. Diocletianus lett a keleti rész augustusa, a Galerius volt a keleti rész ceasarja. Constantiust 293. március 1-jén nevezték ki a nyugati rész ceasarjának [6] a nyugati rész augustusa, Maximianus mellé. Constantius ekkor feleségül vette Theodorát, Maximianus fogadott lányát. Hat gyermekük született, de Constantiusnak már volt egy fia, I. Constantinus, az első feleségétől (vagy ágyasától) Helénától, aki valószínűleg a kisázsiai Nicomediából származott.. [7] Constantius ezután megkapta a Gallia és Britannia provinciák, illetve valószínűleg Hispania provincia feletti parancsnokságot is. 293 -ban Bononia közelében Constantius legyőzte Carausius erőit, aki Britanniában és Észak-Galliában saját magát császárnak deklarálta 286 -ban. Újraegyesülhet a római Nagy Konstantin szobor keze a mutatóujjával - NullaHatEgy. Carausiust megölte Allectus, aki a rationalis a volt és aki 296-ig átvette a Britannia feletti parancsnokságot, amikor is Constantius Asclepiodotust küldte oda a sziget elfoglalására. Asclepiodotus a pretoritáriánus gárda vezetője volt.
Constantius Chlorus Marcus Flavius Valerius Constantius A Római Birodalom augustusa Uralkodási ideje 305. május 1. – 306. július 25. (1 évig) (keleten: Galerius) Elődje Maximianus (keleten: Diocletianus) Utódja Severus (keleten: Galerius) Életrajzi adatok Uralkodóház Constantinus-dinasztia Született március 31., kb. 250 Dardania Elhunyt 306. (56 évesen) Eboracum, Britannia Édesapja Flavius Eutropius Édesanyja Claudia Crispina Házastársa Flavia Iulia Helena (? -293) Flavia Maximiana Theodora (293-306) Gyermekei I. Constantinus Flavius Dalmatius Iulius Constantius Hannibalianus Iulia Constantia Eutropia Anastasia A Wikimédia Commons tartalmaz Constantius Chlorus témájú médiaállományokat. I constantinus római császár dental. Flavius Valerius Constantius, [1] általánosan elterjedt néven I. Constantius császár ( Dardania, kb. 250. március 31. – Eboracum, 306. ) a Nyugatrómai Birodalom császára volt ( 305 – 306). Általában palei Chlorus ként [2] emlegetik a források, ezt az állandó jelzőt a bizánci történetíróktól kapta. Ő volt I. Constantinus császár apja és ezáltal a Constantinus-dinasztia valódi alapítója.
Ezek az intakt csoportok egyre kevésbé függtek a birodalom központjától, amely először Milánóba, majd a jobban védhető Ravennába költözött. A határvédelem összeomlott a barbárok támadásai alatt, 410-ben pedig Alarik gótjai kifosztották Rómát, amelyet külső ellenség nyolcszáz éve nem foglalt el. A gótok ezt követően Galliában és Hispániában telepedtek le. A vandálok sokkal nagyobb károkat okoztak: először elszakították a spanyolországi ezüstbányáktól a római államot, majd Geiserich vandál király flottát építtetett, és elfoglalta Észak-Afrikát, amely addig gabonával látta el Itáliát. 455-ben a vandálok magát Rómát is megtámadták és kifosztották. I constantinus római császár sütése. A birodalomnak ennek ellenére volt még ereje ahhoz, hogy 451-ben, a szövetséges germánokkal együtt, megállítsák a Hun Birodalom seregeit a catalaunumi csatában, de az Attila hun király halála utáni lélegzetvételnyi szünetet már nem tudta kihasználni. 476-ban Odoaker legyőzte a saját fiát császárrá tévő katonai parancsnokot, és ő maga úgy döntött, hogy nem veszi fel a császári címet, hanem helyette rex Italiae-nek, azaz Itália királyának nevezte magát, a császári jelvényeket pedig elküldette keletre.