A passzív alanynak konkrét, jogszabályban meghatározott feladata van, amelynek a végrehajtását az elkövető magatartása gátolja, megnehezíti, lehetetlenné teszi. A magatartás olyannak tekinthető, amelynek az a célja, hogy ezt a hatást elérje. Az akadályozásnál lényeges körülmény, hogy az elkövető magatartásának agresszívnak kell lennie. Súlyosabban minősülő esetek hivatalos személy elleni erőszak esetén: Csoportosan követik el a hivatalos személy elleni erőszakot, ha annak megvalósításában legalább három személy vesz részt. Ez akkor is megállapítható, ha valamelyik elkövető büntethetősége – például életkora miatt – kizárt. A csoport szervezője vagy vezetője fokozottan felel cselekményéért. Felfegyverkezve követi el a cselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében bármilyen, az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Nem szükséges, hogy azt ténylegesen alkalmazza, sem az, hogy e tényről a hivatalos személynek tudomása legyen. Fegyveresen követi el a hivatalos személy elleni erőszakot, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy robbanóanyag és robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál.
A fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a bűncselekményt a felsoroltak utánzatával követik el. A hivatalos személy elleni erőszak az elkövetési magatartások tanúsításával befejezett, de intézkedésre kényszerítés esetén feltétel, hogy a sértett megkezdje a kikényszerített intézkedés foganatosítását. A törvény bünteti a hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet is. A hivatalos személy támogatója elleni erőszak: A hivatalos személy elleni erőszakra irányadó rendelkezések szerint büntetendő, ha a bűncselekményt a hivatalos, külföldi hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követik el. A hivatalos, külföldi hivatalos és a közfeladatot ellátó személyek jogszerű eljárását támogató személyek nem minősülnek sem hivatalos, sem közfeladatot ellátó személynek. Fokozott büntetőjogi védelmük a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek jogszerű eljárásához kapcsolódó körben és mértékben érvényesül.
310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el. (3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétség miatt két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmaz, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy vagy nem külföldi hivatalos személy.
A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak a Btk. -ban: 311. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszakkal gyanúsítják vagy vádolják, minél előbb vegye fel a kapcsolatot dr. Király Enikő ügyvéddel, hogy eljárási helyzetével, jogaival, kötelezettségeivel, valamint a terhére rótt bűncselekménnyel kapcsolatban a szükséges információkat megkapja, és a védekezését együttesen minél hatékonyabban felépíthessék! A bűncselekmény vonatkozásban támogatónak az a személy minősül, aki a hivatalos, külföldi hivatalos, illetőleg közfeladatot ellátó személy eljárásában segítőként működik közre, a megtámadott személy oldalán lép fel. A hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak szabályozása a Btk. -ban: 312. §A 310.
Az egyenes és az eshetőleges szándék elkülönítéséhez lenne szükségem egy kis segítségre. Közvetlen üzenetet ér küldeni, ha nem akarod, hogy redditorok megtudják a jogász kaszt tagja vagy. :-) A problémám, hogy hogyan különítik el a két esetet (akarta vagy csak beletörődött), ha nem lehetséges az elkövetőn gondolatolvasást végrehajtani:-) Már pár napja küzdök ezzel (google-fu) és eddig ez a legjobb anyag amit találtam: "Eshetőleges szándék: Tudati oldala megegyezik az egyenes szándékéval, azzal, hogy a következmények előrelátásának mértéke tekintetében itt az elkerülhetetlenség tudata nem szerepel: aki a cselekménye következményeit elkerülhetetlennek tartja, az már egyenes szándékkal cselekszik. " Sajnos, ahol ezt találtam nem igazán tudományos elemzés, szóval hivatalos célra nem igazán használható. Ugyanezt, vagy ezzel azonos tartalmú szöveget keresek, vagy Btk tankönyvből vagy Btk kommentárból. Előre is köszönök minden segítséget!