Nettó ára: 13950 Ft horganyzott lemez + fényvisszavető fólia EG, 1200x240 mm Egyvágányú Vasúti Átjáró Kezdete (Álló) A nem fényvisszavető felületű műanyag tábla az iskolai KRESZ-park eleme. Horganyzott lemez+fényvisszavető fólia HI: Közutakon használható. Nettó ára: 7550 Ft horganyzott lemez + fényvisszavető fólia EG, 1200x360 mm Két- Vagy Többvágányú Vasúti Átjáró Kezdete (Álló) A nem fényvisszavető felületű műanyag tábla az iskolai KRESZ-park eleme. Horganyzott lemez+fényvisszavető fólia HI: Közutakon használható. Nettó ára: 11150 Ft horganyzott lemez + fényvisszavető fólia EG, 350x1000 mm Vasúti Átjáró Előjelző (3 Sávos, Bal) A nem fényvisszavető felületű műanyag tábla az iskolai KRESZ-park eleme. Horganyzott lemez+fényvisszavető fólia HI: Közutakon használható. Nettó ára: 13800 Ft horganyzott lemez + fényvisszavető fólia EG, 350x1000 mm Vasúti Átjáró Előjelző (3 Sávos, Jobb) A nem fényvisszavető felületű műanyag tábla az iskolai KRESZ-park eleme. Horganyzott lemez+fényvisszavető fólia HI: Közutakon használható.
(Ja, és nem a csíkos számít, hanem a - felette vagy önállóan álló - 3szög alakú előjelző tábla. ) Előzmény: nyuszy (10329) 10334 Én azt szeretem, mikor betartom a 30-at, majd andristól intenzív gyorsításba fogok (nem egy rakéta az SX, de kettesben 30-40-ről azért meglepetést okoz, ha nem számít rá a másik). Aztán a következő háromszegnél fék 30-ra, és kezdődik újra. És ezt mondjuk 1 km-en belül 6-szor. Előzmény: nyuszy (10331) 10333 Elvileg asszem, nem, gyakorlatilag mindenfélére (csak csíkos, csak andrás, csak előjelző, és ezek tetszőleges kombinációja) láttam már példát. Előzmény: lotht (10332) lotht 10332 Úgy látszik, a másik utcát is meg kellett volna térképeznem, mert valójában nem a Harmat, hanem a Mádi utcáról akartam írni. Olyan létezhet, hogy nincsenek előjelzők, csak az andráskereszt látható? 2009. 11 10331 Azt is elég nehezn értelmezik, ha vasúti átjáró előtt megyek 30/40-nel, majd a sínen már 50/90-re póbálok gyorsítani, az átjáró állapotától függetlenül:)) Előzmény: lotht (10314) 10330 Az nem számít.
Új!! : Útátjáró és Útátjáró · Többet látni » Átjáró (egyértelműsítő lap) * átjáró, hálózati csomópont. Új!! : Útátjáró és Átjáró (egyértelműsítő lap) · Többet látni » Halálsorompó A köznyelvben elterjedt halálsorompó kifejezés a Budapestre érkező vasúti fővonalak közúti átjáróit takarta nagyjából az 1970-es évek kezdetéig. Új!! : Útátjáró és Halálsorompó · Többet látni » Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonal | A 147-es számú Kiskunfélegyháza–Orosháza vasútvonal egy 79 km hosszú vasúti mellékvonal a Dél-Alföldön. Új!! : Útátjáró és Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonal · Többet látni » Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal | A Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonal a Magyar Államvasutak (MÁV) 84-es számú egy vágányú, nem villamosított, 55 km hosszú mellékvonala. Új!! : Útátjáró és Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal · Többet látni » Siófoki autóbusz-baleset (1980) Az 1980-as siófoki buszbaleset június 30-án, hétfőn este 8 óra 55 perckor történt a város Darnay téri, fénysorompóval biztosított vasúti átjárójában, ahol a Nagykanizsáról Székesfehérvárra gépmenetben közlekedő, MÁV M62 sorozatú dízelmozdony összeütközött a 13. sz.
Tá Pénztár / Kosár
Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Csak azt nem értettem, miért nem a pár méterrel arrébb lévő 50-et mérték. :-) Előzmény: Macika (10312) 10314 Fura ez a lakott terület vége helyzet. Hányszor fordul elő, hogy ha betartom az 50-et a tábláig, akkor elkezdenek előzni. 60-nal, 70-nel. Tábla után már mennék, de még tart az előzés. Ha gyorsítok, akkor akadályozom az előzést, tehát szabálytalan vagyok, mit tehetek, megyek tovább lassan. Ha befejeződött az előzés, akkor valószínűleg én fogom visszaelőzni az említett járművet, mert továbbra is 70-nel halad, pedig mehetne 90-nel is. Aztán a következő faluban megismétlődik ugyanez... Előzmény: Macika (10313) Macika 10313 Oké, csak miért kell a pusztába rakni a lakott terület vége táblát? Csak tippelek. Esetleg ott van a lakott terület vége? :) Előzmény: Buckey (10310) 10312 A hátsó ülésen ül a kezelő, a jobb 1 támlájára, a fejtámasz helyére van szerelve a Fama. A 70-es táblánál 87-re van állítva a kütyü. Akinek 70-nél nem elég a 86, az tényleg fizessen!!! Szerintem. Előzmény: atompyka (10304) 2009.
A Fellini-film kora egyik jellemző alkotásának számított az olasz fővárosban és a hatvanas évek elején a nyugati világban zajló tündöklő, mégis hanyatló 'dolce vita' pillanatairól. Az új rendező és a főszereplők neve még nem ismert, de Federico Fellini örököse engedélyezte, hogy az 1960-as La dolce vita című filmből új változatot forgassanak. Francesca Fellini, az 1993-ban elhunyt olasz rendező unokahúga jelentette be, hogy Az édes életből új, modern verzió készül. Fellini jogörököse az utóbbi években számos kérést kapott a La dolce vita újraforgatására, de eddig mindig nemet mondott. Az Ambi Group olasz-amerikai produkciós irodával azonban most kivételt tett, talán azért, mivel a film utolsó, még élő főszereplője, Anita Ekberg idén januárban elhunyt, a férfi főszereplő, Marcello Mastroianni pedig már 1996-ban meghalt. Azt még nem közölték, hogy ki fogja átvenni Marcello Mastroianni és Anita Ekberg szerepét a több mint ötven évvel ezelőtt készült mozi új változatában. Azt sem tudni, hogy az alkotás modern változatát Róma mely helyszínein akarják feleleveníteni.
Federico Fellini 1920. január 20-án született Olaszországban, Riminiben. A gyermek Fellini hétéves korában járt először cirkuszban. Az élmény nagy hatással volt rá, noha a bohócokat ijesztőnek, nem pedig mulatságosnak találta. Nem sokkal később megszökött egy vándortársulattal, ám a család egyik barátja fülön csípte és hazavitte. A kissé magának való Federico szeretett rajzolgatni, és rajongott a képregényekért. Tizenegy éves volt, amikor álnéven elküldte rajzait és képregényeit néhány firenzei és római lapnak. Évek múlva, amikor már nem is számított rá, megérkezett az első honorárium. Az akkor már tizenhét éves Federico Firenzébe ment, ahol mintegy fél évig gyakornokként dolgozott a 420 nevű vicclapnál, majd 1938 elején Rómába utazott. Szüleinek azt ígérte, hogy ott beiratkozik az egyetem jogi karára, ám az előadásokat végül nem látogatta. Rómában Fellini ismét újságírással próbálkozott. A Popolo di Roma rendőrségi rovatánál dolgozott, majd a Marc? Aurelio nevű vicclaphoz került, emellett pedig a Cinemagazzino nevű, kis példányszámú lapot is ellátta színes hírekkel, interjúkkal.
A díszletek furcsaak és egzotikusak, a jelmezek kidolgozottak, és a film számos jelenete a filmtörténelem leghíresebbjei közé tartozik, például a szőke, zaftig Anita Ekberg a Trevi- kútban mulatozik. A La Dolce Vita nevéhez fűződik a szó közreműködése paparazzi az angol nyelvre (a film fotósának Paparazzo nevéből származik), és a "Felliniesque" jelzővel egészíti ki, részben utalva a rendező szürreális ölelésére, a filmkritikus lexikonjára. Termelési jegyzetek és kreditek Stúdió: Astor Pictures Corporation Rendező: Federico Fellini Író: Federico Fellini, Ennio Flaiano, Tullio Pinelli és Brunello Rondi Futási idő: 174 perc Öntvény Marcello Mastroianni (Marcello Rubino) Anita Ekberg (Sylvia) Annibale Ninchi (Marcello apja) Walter Santesso (Paparazzo) Oscar-jelölések (* a győzelmet jelöli) Legjobb rendező Írás Jelmezterv (fekete-fehér) * Művészeti irány (fekete-fehér)
A film, aminek legismertebb jelenete a római Trevi-kútnál játszódik, az 1960-as cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma díjat és a jelmezeiért Oscar-díjat is nyert. Meghalt az Édes élet legendás színésznője, Anita Ekberg Elhunyt Anita Ekberg világhírű svéd színésznő olasz sajtójelentések szerint. Az egykori sztárt életének 84. évében érte a halál egy Róma környéki klinikán. Olvasd el a cikkét!
A La dolce vita egyik legismertebb jelenete a római Trevi-kútnál játszódik. Az 1960-as cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma díjat és a jelmezeiért Oscar-díjat is nyert Fellini-film kora egyik jellemző alkotásának számított az olasz fővárosban és a hatvanas évek elején a nyugati világban zajló tündöklő, mégis hanyatló "dolce vita" pillanatairól.
Fellini eleget tett a kérésnek, majd részt vett Rossellini következő filmje, a Pais? elkészítésében is. Ekkor állt először rendezőként a kamera mögött, amikor egy rövid snittet forgatott le Rossellini távollétében. Színészként is kipróbálta magát, ám megmaradt a forgatókönyvírásnál, majd szaporodó szakmai tapasztalatainak köszönhetően hamarosan társrendezői feladatokat is kapott előbb Rossellini Ferenc, Isten lantosa című művében, majd Alberto Lattuada A varieté fényei című alkotásában. Fellini első filmje, A fehér sejk sajnálatos módon megbukott, és úgy tűnt, az épphogy elindult filmrendezői pályafutásnak máris befellegzett, A bikaborjak című alkotás azonban megmentette a fiatal alkotót. A kisvárosi, polgári származású aranyifjakról szóló művet meghívták az 1953-as velencei filmfesztiválra, ahol elnyerte az Ezüst Oroszlánt. A bikaborjak Fellini a siker után egy szkeccsfilmet készített, majd egy nagyjátékfilmmel is megbízták, ám annyira aggódott évek óta kallódó filmterve, az Országúton miatt, hogy semmit nem volt hajlandó megrendezni addig, amíg azt el nem készítheti.