BUDAVÁRI PALOTA A Budavári Palota története Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király idejéig nyúlik vissza, amikor a vár Európa egyik fényes királyi lakhelyének számított. Az épület 1541-től a török hódoltság alatt, majd 1686-ban, Buda visszavételekor súlyosan megrongálódott. Újjáépítése 1749-ben, Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött, az akkor divatos barokk stílusban. A várpalotát a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint újabb épületrészekkel bővítették, majd neobarokk elemekkel egészítették ki. A II. világháborúban az épület egy része kiégett és megsemmisült. A romos állapotú palota felújítása sokáig váratott magára, a munkálatok csak az 1960-as években kezdődtek meg. A Magyar Nemzeti Galéria 1975-ben költözött a palota múzeumi célokra átalakított épületegyüttesébe. MÚZEUMTÖRTÉNET A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Gyűjtőköre az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortárs művészetig terjed.
A déli palotában az I. világháborús kiállítás, a Testőrpalotában az Iparművészeti Múzeum ideiglenes tárlata várja az érdeklődőket Reneszánsz kert, Szent István torony A déli kertek a Budavári Palota rejtett kincsei. A reneszánsz stílusú kert felől közelíthető meg a Szent István torony, ahonnan a Gellért-hegy páratlan látványa tárul elénk. Oroszlános udvar Az Oroszlános udvar területén a világosabb térburkolati kövek segítségével rajzolódik ki az Anjou-kori nyugati palotaszárny és az ahhoz csatlakozó hatalmas, ún. Csonkatorony alaprajza. A Vármúzeum legalsó szintjein a II. világháború után feltárt középkori épületrészeket is megtekinthetjük. Savoyai terasz A Várnegyed legszebb panorámája tárul elénk Pest és a Gellért-hegy felé. A terasz hátsó falát is adó Magyar Nemzeti Galéria homlokzata előtt Savoyai Jenő lovasszobra emlékeztet Buda törököktől való visszafoglalására. Halászbástya A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely az I. kerületben található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik.
Az 1956-os forradalom után fogalmazódott meg a magyar kultúrpolitikában egy teljesen önálló magyar képzőművészeti múzeum megalapításának gondolata, s született meg végül 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria. Az 1957-ben megalapított Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és érem-, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezte. Ebben az időben a kollekció mintegy 6000 festményből, 2100 szoborból, 3100 éremből, 11 000 rajzból és 5000 nyomatból állt. A Magyar Nemzeti Galéria 1957. október 5-én nyílt meg a volt Kúria épületében a Kossuth téren. Az állandó kiállítás mellett az 1957. október végén megnyílt első időszaki kiállítás a nagybányai Réti István művészetét mutatta be. A múzeum történetének újabb nagy fordulópontja az intézmény 1975-ös átköltözése volt a Budavári Palota felújított B–C–D épületeibe. Az új helyen 1975 októberében nyílt meg az első kiállítás, amelyen középkori szárnyas oltárokkal találkozhatott a közönség.
A Budavári Palota látképe a Dunáról a Budavári Siklóval A budai Vár és rakpart a Lánchídról A budai Vár a Gellért-hegy irányából A budai Vár, annak déli rondellája és a Várkert Bazár A Budavári Palota egyik kapuja A Karmelita kolostorból átalakított Miniszterelnöki Kabinetiroda is a Várban található A mindenkori Köztársasági Elnöki Hivatalának a Sándor-palota ad helyet A Budavári Palota éjszakai fényei a Dunáról A Budavári Palota a középkor vége óta nem funkcionál valós uralkodói székhelyként. A legmagasabb rangú lakója a XIX. században a király helyettese: a nádor volt. A korabeli magyarok által rajongásig szeretett József nádor maga is szerette és szívén viselte Pest-Budát, az ő kezdeményezésére jött létre a reformkorban az első várostervező szervezet, a Szépítő Bizottmány. A millenniumi rekonstrukció A palota ma ismert alakját és méreteit a XX. század fordulóján, I. Ferenc József uralkodása alatt nyerte el. A király és felesége, Sisi elődeiknél többet tartózkodtak itt. A kiegyezés után a magyar politikai elit úgy vélte: méltó gesztus lenne az uralkodó felé a királyi palota újjáépítése, amely a millenniumi ünnepségek egyik kulcsmozzanata is lehetne.
Önmagában még a nélkülözés sem lett volna elég ok Savanyáéknak, hogy vállalva a bizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot és a "disszedens" -címkét angolosan távozzanak Szegedről, a szeretett városból. Csakhogy kultúrára sem volt pénz – a kultúra pedig nagyon fontos volt nekik. Mellékállásban, de teljes lelkükkel zenéltek már akkor is mindketten. – "Tizenöt éves koromban kezdtem gitározni, aztán még sokféle húros- és fúvóshangszert megtanultam használni" – meséli Savanya István. – "Egyetemistaként volt egy zenekarunk. Elhunyt Bergendy István zenész | Kunság Online. Alig ismert irányzatot, észak-amerikai bluegrasst játszottunk. Én bendzsóztam. Sikeres formáció volt, ez abból is látszik, hogy az ÁVH minden egyes koncert előtt bekérte a dalok címlistáját, és mivel angol nyelvű számokról volt szó, a nyersfordítást is. Meg persze a ballonkabátos idegenek sem késtek el soha a koncertekről. " Felesége, Eszter énekel, zenél. Az István, a király első, legendás szereposztásába beválogatták, gyönyörűen fel is énekelte Gizella szerepét, a lemezre mégsem került rá.
"Szépen énekel a lány, de gyerekek, ha akartok valamit kezdeni magatokkal, költözzetek fel a városba! " – mondta nekik Szörényi Levente. Nem költöztek. Más kapta a szerepet. Városi. Vagyis pesti. Megalázó hónapok Ausztriában Nem akarták otthagyni Szegedet a fővárosért – de a tizenkétezer kilométerre lévő Calgaryba elköltöztek. Persze, míg eljutottak odáig, rengeteg dolog történt. Köztük sok olyan, amire emlékezni sem szeretnek. – "Ausztriában lágerből-lágerbe költöztettek minket" – sóhajt Savanya István. – "Hosszú, megalázó hónapokat töltöttünk ott messziről felismerhető, katonai egyenzubbonyban járva, rosszalló megjegyzéseknek kitéve. Azóta is összerándul a gyomrom, ha Ausztria csak szóba kerül… De akkor már tudtuk, hogy hova akarunk menni. Busa István (Zuboly) - Zeneszöveg.hu. Amerika túl vadnak tűnt, Ausztrália elképesztően távoli, Kanada viszont toleranciájáról messzeföldön híres befogadó ország volt. Oda indultunk. " "Feltaláljuk magunkat! " Csakhogy akárkit még Kanadába sem engedtek ám be akkoriban! (Ma meg már pláne nem…) Ideális volt a házaspár, mivel fiatalok voltak, kitűnően beszélték a nyelvet (mindketten angoltanárok) és nem kötötte őket komolyabban semmi a hazájukhoz.
A Bergendy nevet 1962-ben vette fel a zenekar, és ő lett a zenekarvezető. Kezdetben az Ifjúsági Park téli helyiségében, a belvárosi Dália presszóban játszottak, nyáron az Ifiparkban léptek fel rendszeresen. A beatkorszakban a képzett zenészekből álló Bergendy együttesnek nagy szakmai tekintélye volt, lemezfelvételtől rádiós élő adásig, koncertturnétól a Táncdalfesztiválig mindenhová hívták őket. Fontos szerepük volt Zalatnay Sarolta első rádió- és tévéfelvételének elkészítésében, segítették pályáján Komár Lászlót, Máté Pétert. Vörös István (zenész) - 365 idézet • Idézetek minden témában. A hatvanas évek második felétől a Bergendy együttes a dzsessz, a soul és a rock olyan egyvelegét játszva az egyik első hazai fúziós zenekar volt. 1970-ben csatlakozott hozzájuk Latzin Norbert billentyűs-zeneszerző és Demjén Ferenc basszusgitáros-énekes-szövegíró, akik révén egy csapásra országszerte népszerűek lettek, ez a sok sikert és slágert hozó korszak 1976-ig tartott. 1972-ben jelent meg első, saját számaikat tartalmazó albumuk Jelszó: LOVE – szeretet címmel.
Közreműködött: Hrutka Róbert, Lattmann Béla, Szendi Gábor. István utazásai során különböző érdekes hangszereket szokott gyűjteni. Szerettei körében, egy újévi családi ebéd közben kapott agyvérzést, és a hozzátartozók gyors reagálásának volt köszönhető, hogy hamar orvosi ellátásban részesült. Már több mint egy éve van kórházban. Reméljük minél hamarabb felgyógyul.
Komáromi Pisti (dr. Komáromi István) szakvizsgázott zeneszerző szövegíró, "A" kategóriás előadóművész, ny. rendőrtábornok, számos közhasznú társadalmi szervezet tiszteletbeli elnöke, projektek védnöke. Ma is rendszeresen fellép fesztiválokon, zenei műsorokban, illetve a szerzeményeit használják rendezvényeken, a városavatástól a temetésig. Önvédelmi látványos színpadi bemutatók a rendezvényeinken különböző a harcművészeti ágak mestereivel! Szintén részt vesznek rendezvényeinken a Rendészeti Kiképzők Szövetségének képviselői, izgalmas műsornak is beillő fellépéseikkel bemutatókkal. Ingyenes egészségügyi szűrésen vehetnek részt a rendezvényeinkre látogatók. Szűréseket, hasznos rákellenes tanácsokat, értékes ajándékokat, kreatív programokat, "Főzz velünk, reformul! " bemutató főzést és kóstolót, Béres Cseppet és ÉLETIGENLŐK rákellenes életmódmagazint ajándékoznak minden egészségtudatos érdeklődőnek. 2018 -ban már a 17. alkalommal indult el a Drogmentes Magyarországért Maraton. Összesen 41 napon keresztül az ország 305 települését érintette.
1989-től szólóban zenél, első két albumán Kovács Kati vokálozott. Lerch szóló karrierjét olyan lemezek jelzik, mint az 1989-es Különös bolygó, az 1991-es 10 és 1/2, az 1994-ben megjelent Szomjas angyalok, az 1999-es Good bye és a 2001-ben kiadott 30 év zene. Addigi munkássága összefoglalásaként a zenész 2004. december 29-én nagyszabású koncerttel lepte meg közönségét a Budapest Kongresszusi Központban 50. Szimfónia címmel. Koncertjén hosszú évtizedek után egy színpadon volt Koncz Zsuzsa és Kovács Kati, hisz mindkettőjüknek írt számokat Lerch. Nagy sikert arattak Horváth Charlie-nak írt dalai is: a Jég, dupla whiskyvel, a Mindenki valakié, a Nézz az ég felé, Az légy, aki vagy… és még sorolhatnánk. Hosszú évek óta Charlie zenekarában játszik, s a koncerteken saját műsorrésze van. A gyakran fellépő Demjén Ferenc is számos Lerch-szerzeményt tart műsorán. 60. születésnapja alkalmából nagyszabású koncertet adott a Művészetek Palotájában. Az énekes az MR Szimfonikusok kíséretében lépett fel, vendégei voltak: Fábián Juli, Tóth Vera, Horváth Charlie, Bolyki Balázs és a Bolyki Soul & Gospel Kórus.