A felhordott rétegek között finom csiszolás ajánlott. A festést +10 °C és +25 °C között végezzük. A használt eszközök festés után közvetlenül vízzel elmoshatók. A termék többféle színben létezik, de univerzális színező pasztával maximum 3% mennyiségben pasztellszínekre színezhető. Cellkolor vízbázisú selyemfényű zománcfesték fehér – Festékárus.hu. A Cellkolor Aqua D és TR bázis a Poli-Farbe színezőrendszerben használható, önmagában nem alkalmas a festésre. Javasolt rétegkialakítás: Fafelületek kültéren: - 1 réteg Boróka fakonzerváló alapozó, 2-3 réteg Cellkolor Aqua selyemfényű zománcfesték puhafa felületen. - 1 réteg Boróka fakonzerváló alapozó, 1 réteg Cellkolor Aqua univerzális alapozó, 1-2 réteg Cellkolor Aqua selyemfényű zománcfesték keményfa felületen. Fafelületek beltéren: - 2 réteg Cellkolor Aqua selyemfényű zománcfesték puhafa felületen. - 1 réteg Cellkolor Aqua univerzális alapozó, 1-2 réteg Cellkolor Aqua selyemfényű zománcfesték keményfa felületen. Fémfelületek: - 1-2 réteg Cellkolor Aqua korróziógátló alapozó, 2 réteg Cellkolor Aqua univerzális alapozó, 1-2 réteg Cellkolor Aqua selyemfényű zománcfesték.
Tárolás 5-30 °C hőmérsékleten. Védjük a fagytól és a napsugárzástól. Minőségét megőrzi Eredeti, bontatlan csomagolásban a gyártástól számított 730 napig. VOC EU-határérték erre a termékre: (kat. A/d/SB): 300 g/l (2010). Ez a termék max. 300 g/l VOC-t tartalmaz.
Bolt: festekmester Cím: Budaörs Budapesti út 75. 2040 Nincs értékelés!
A Cellkolor Aqua D és TR bázis a Poli-Farbe színezőrendszerben használható, önmagában nem alkalmas a festésre. Felhordás: ecsettel, lakkhengerrel és szórással Kiadósság: 8-10 m2/l rétegenként Hígítás: vízzel max. 5%-ban, a felhordás módjától függően Száradási idő (20 °C-on): 24 óra Átfesthetőség (20 °C-on): 24 óra
A Doboznyitó A görög és római hadviselés, 5. a TANAK Történelem 5. magyarok vándorlása Honfoglalás, letelepedés 5. o. szerző: Nkatalin67 Évszámok 6. osztály Kártyaosztó szerző: Kaszaranita Összefoglalás: A kereszténység, 5. B Kép kvíz Gyakorlás: Történetek a magyarok eredetéről, 5. a A magyarok eredete, 5. Pun háborúk következményei – Betonszerkezetek. b Géza fejedelem családja, 5. a A források kutatói - történelem 5. o. szerző: Andrea97 A középkori városok, 5. A Élet a kolostorban, 5. A Az Ószövetség népe, 5. A Róma szerző: Aszekely0205 Honfoglalás szerző: Luszilvia24 A keresztény egyház a középkori Európában Megfejtés Az újkőkor, 5. A Államalapítás szerző: Katalintar78 Történelem
Tulajdonképpen Karthágó egy Rómától függő állammá vált. Körülbelül így nézett ki a térkép. Mindennek nem Róma nem örült. Elég csúnya háború volt. Hannibál végigpusztította az Itáliai-félszigetet. Majdnem sikerült Rómát is uralma alá vonni. A Római Köztársaság létét fenyegette. Tehát Karthágó Róma ellenőrzése alá kerül, hadisarcot kell fizetnie, nem lehet többé jelentős hadserege és jelentős tengeri hadereje. Rómában az elkövetkező évtizedek alatt, annak ellenére, hogy Karthágó ennyire meggyengült, sokan azt szorgalmazták, hogy teljesen el kellene pusztítani ezt a várost, mert mindig, amikor elpusztítják, vagy legalábbis legyőzik őket, kötnek egy békeszerződést, de utána újra megerősödnek és egy újabb háborúskodás tör ki. Ezek nagyon csúnya háborúk. Végül, i. 149-ben, – ide írom: i. Töri érettségi gyorstalpaló: Róma megalakulása és a pun háborúk. 149. – amint Karthágó próbált újra kissé megerősödni, próbálta újraépíteni a hadseregét, a rómaiak megijedtek. Úgy döntöttek, egyszer s mindenkorra végeznek vele. Nagyon súlyos feltételeket szabtak a karthágóiaknak.
Róma (zöld) és Karthágó (barna) birtokában lévő területek változása a pun háborúk során A pun háborúk az egymással vetélkedő két hatalmas ókori állam, Róma és Karthágó között a Földközi-tenger nyugati részének uralmáért és új területek szerzéséért vívott három háború. A pun háborúk eredményeként vált Róma a Földközi-tenger medencéjének urává. Első pun háború (Kr. e. 264–241) [ szerkesztés] Az első pun háború a gazdag Szicília birtoklásáért folyt, amelynek nagy része a Kr. 3. század 70-es éveiben Karthágó fennhatósága alá került. A háború Kr. 264 -ben kezdődött. A rómaiak sikeres hadműveleteket folytattak a szárazföldön, és elfoglalták a szicíliai Messana városát ( Kr. 264), majd szövetségre léptek Siracusával és Kr. Pun háborúk Róma és Karthágó között (videó) | Khan Academy. 262 -ben birtokukba vették Karthágó szicíliai birtokainak jelentős részét. Karthágó tengeri fölényének ellensúlyozására a rómaiak létrehozták hajóhadukat, amely fényes győzelmet aratott Mylaenál ( Kr. 260) és az Ecnomus-foknál ( Kr. 256). A rómaiak partra szálltak Észak-Afrikában, de Kr.
Az újjáépített római flotta a drepanumi csatában Kr. 249 -ben újabb kudarcot vallott, és gyakorlatilag ismét teljesen megsemmisült. 247 -ben a szicíliai pun erők parancsnokságát Hamilkar Barkasz vette át, és több éven át sikerrel állt ellen a támadó rómaiaknak. A háborúban mindkét fél egyre jobban kimerült, ám Róma még egyszer összeszedte tartalékait. Miközben Kr. 242 -ben Lilybaenum és Drepanum elestével a punok elvesztették utolsó fontos támaszpontjaikat Szicíliában, a köztársaság újra felszerelt egy flottát. A Caius Lutatius Catulus vezette hajóhad az Aegates melletti csatában döntő diadalt aratott ( Kr. 241). A vereség hatására Karthágó békekötésre kényszerült. Róma Szürakuszai és környékének kivételével megkapta Szicíliát, és a szigeten megszervezte első provinciáját. A karthágóiak nagy hadisarcot fizettek. A vereség hatására a zsoldosok felkelést robbantottak ki Karthágóban, amit Róma újabb területek ( Szardínia és Korzika) elfoglalására használt fel. Ez tovább növelte a feszültséget a két állam között.
Karthagó Karthágót a föníciai Türosz város telepesei alapították, a leírások szerint Kr. e. 814-ben. (A régészeti anyag alapján is elfogadják a 9. századot. ) Lakói sémi eredetű punok, akik elsősorban a földközi - tengeri kereskedelemből éltek. Az utak, raktárhelyek biztosítására hoztak létre településeket egészen Szicíliáig, amelyek lassan önálló városokká fejlődtek. Terjeszkedésük révén Észak-Afrikában a rabszolgamunkára alapozott ültetvényes gazdálkodást is bevezették. Államformájuk arisztokratikus köztársaság volt. A vezetésben két csoport érdekei jelentek meg (hol ütköztek egymással), a kereskedelmet kézbentartó és ezért a tengeri uralmat fenntartani és erősíteni kívánó gazdag kereskedőké és a szárazföldi terjeszkedést igenlő nagy földbirtokosoké. A punok és Róma Karthagót, a punok anyavárosát és Rómát a köztársaság kezdeteitől szerződéses jó viszony fűzte egybe. Tiszteletben tartották egymás érdekeit és maga a szerződés ténye is elismerést jelentett Itália más lakói előtt. A helyzet akkor változott meg, amikor Róma elfoglalta Dél-Itáliát és így közvetlen szomszédságába került a szicíliai pun városoknak.