A felvételi szakmai elbeszélgetés témakörei megtalálhatók a kar honlapján az adott mesterképzésnél:. A felvételi szakmai és motivációs elbeszélgetés elmulasztása az adott szak felvételi eljárásából való kizárást vonja maga után. A szóbeli felvételi elbeszélgetés díjának befizetése csekken történik. Csekket a szóbelire szóló behívó levéllel együtt postán küldik meg. Felvi felvételi követelmények ikk. A szóbeli felvételi elbeszélgetés elmulasztása esetén a befizetett vizsgadíjat nem fizetik vissza. Mesterképzésre történő felvételi jelentkezéskor hivatalos, a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást is fel kell tölteni az oklevél minősítéséről azoknak, akiknek az oklevele nem tartalmazza a minősítést. (Lásd a Csatolandó dokumentumoknál leírtakat. ) Master of Business Administration (MBA) (Levelező) A Master of Business Administration (MBA) mesterképzési szakra jelentkezőknek alapfokozat vagy főiskolai szintű végzettség birtokában megszerzett legalább hároméves, mesterfokozat vagy egyetemi szintű végzettség birtokában megszerzett legalább kétéves szakmai, vezetői gyakorlat.
Mesterképzésre történő jelentkezéskor előzetes kreditelismerési kérelmet kell beadni abban az esetben, amennyiben a jelentkező végzettsége nem számítható be teljes kreditértékben az adott mesterképzési szakon. Amennyiben több szakra is jelentkezik, minden szak esetében ki kell állítani a szaknak megfelelő kreditelismerési kérelmet, és el kell juttatni a Kar Tanulmányi Osztályára a leckekönyv másolatával, vagy a kreditigazolás vagy az oklevélmelléklet-másolattal együtt. (Cím: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Tanulmányi Osztály; 4002 Debrecen, Pf. 400). Nem kell kreditelismerési adatlapot küldeniük azoknak, akiknek az előzetes végzettsége a jelentkezési mesterszakon teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe (a képzési és kimeneti követelmények – 18/2016. (VIII. 5. ) EMMI rendelet alapján). A kreditelismerési kérelem elérhető a kar honlapján az adott mesterképzésnél:. Téves felvételi követelmények szerepeltek az SZFE honlapján | 24.hu. A kreditelismerési kérelem benyújtásának határideje: 2022. február 15. A kérelem benyújtásának a hiánypótlási felszólítás ellenére történő elmulasztása a felvételi eljárásból való kizárást vonja maga után.
A határon túl élő magyar fiatalokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, ha magyarországi egyetemre, főiskolára jelentkeznek, mint itthoni társaikra. Részletes tájékoztató Mire kell figyelni a jelentkezéskor? Az alábbiakban kiemelünk néhány pontot, amelyre érdemes figyelni az e-felvételi űrlapok ( vagy a jelentkezési lap) kitöltésekor. Oktatási Hivatal. Határon túli magyarság A "Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy határon túli vagyok" mezőt akkor kell megjelölni, ha a jelentkező olyan ország állampolgára, amely nem az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség ( az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia) vagy Svájc állampolgára. Ez azért fontos, mert ha a jelentkező nem a fenti országok állampolgára, DE határon túli magyar, akkor jogosult lehet az állami ösztöndíjas képzésben való részvételre. Jellemzően ezt a mezőt a szerb, a horvát és az ukrán fiataloknak kell kitölteniük, hiszen mind Románia, Szlovákia, Szlovénia, és Ausztria uniós tagállam. A határon túli magyarságot dokumentummal nem kell igazolni, csak büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozni erről a státuszról.
A nemi szerepek ábrázolása miatt érzi úgy Tóth Krisztina, hogy Jókai Mór Az aranyember című regényét és Szabó Magda Bárány Boldizsár című művét le kellene venni a kötelező olvasmányok listájáról. A szúrta ki, hogy a Könyves Magazin interjú-sorozatában, melyben írókat kérdeznek az olvasási szokásaikról, Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője két alkotást is kifogásolt az általános iskolákban kötelező olvasmányok közül. A költőnő egy kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy miért gondolja így. Elsőként Jókai Mór Az arany ember című művét hozta fel, és nem azért, mert nehezen olvasható és ezért kedvét szegné a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt, amelyekről az alábbiak derülnek ki a műből: "Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Tóth Krisztina: Az arany embert le kéne venni a kötelező olvasmányok listájáról | Mandiner. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül.
Nem kérünk belőle – ami viszont egyáltalán nem jelenti, hogy feltétlenül ragaszkodnánk Jókai kötelezők között tartásához. Teljesen jogos felvetés, hogy nyelvi megoldásai miatt ma már bizony olvashatatlan. Kelljen róla tudni, ismerjék meg jelentőségét a gimisek is, persze – de lehet, hogy elég lenne megnézniük Az arany embert filmen. Meg a Kőszívűt. Olvassa és kutassa aztán, aki magyar szakra megy. Nem ördögtől való igazítani a kánonon. Sőt. Tilos viszont azzal a hivatkozással, hogy nem elég 21. századi valamely szereplő viselkedése, nemi szerepfelfogása. Élet+Stílus: A nemi szerepek ábrázolása miatt Az arany embert és a Bárány Boldizsárt venné le a kötelezők listájáról Tóth Krisztina | hvg.hu. (Ez egyébként alighanem természetes egy 1872-ben megjelent regény esetében. ) A múltat nem eltörölni kell – hanem megérteni. Épp erre van egyébként a tanerő az iskolában: hogy összefüggésbe helyezze az olvasottakat. És persze a gimis lányok sem hülyék – nem kapcsolnak automatikusan kopipészt-üzemmódba, csak mert egy 150 éves regény egyik nőalakja valahogy viselkedik. "A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek" – állítja mégis Tóth Krisztina, amikor épp Szabó Magda általános iskolában tanított Bárány Boldizsárjának talpára kötne útilaput ugyanabban az interjúban.
Nyilván azon az áron, hogy a korábbi korszakok műveit, alkotóit újra súlyozzuk. Miért olvassak Tóth Krisztinát? A közösségi médiában az elmúlt napokban a felhasználók #olvasstóthkrisztinát címke alatt megosztják kedvenc szemelvényüket az írótól. Kiemelkedő művei közé tartozik az Akvárium című regény, a Pixel című novellafüzér és a Vonalkód című novelláskötet. Tóth Krisztina a fent idézett facebook-bejegyzés ében arra is reagált, hogy sokan azzal vádolták, nem tett le semmit az asztalra (Jókaival szemben): "Azok számára, aki szerint semmit sem tettem le az asztalra, rossz hírem van. 1989 óta rendszeresen dolgozom. Harminc könyvem jelent meg, el lehet olvasni őket. Nem muszáj persze, de a lehetőség adott. " Ki felelős a botrányért? Erre nehéz válaszolni. Annak biztosan köze van hozzá, hogy a közösségi médiában gyorsabban terjednek az ellentmondásos, botrányt és (vérre) menő vitákat kiváltó tartalmak, és egyforma súllyal szerepelnek a dilettánsok és a szakemberek véleményei. Kihúzná a kötelezők közül az Aranyembert egy írónő. És most mit csináljunk?
Az interjú szemléi alatti kommentfolyamban olyan indulatok szabadultak el, ami a magyar internetes nyilvánosság legsúlyosabb terepein is ritkák. Erre reagálva fogalmazta meg tegnapi posztjában a cikk elején kiemelt mondatot, sok más mellett. Hogy Tóth Krisztinának igaza van-e, valamint, hogy ki kell-e vezetni Az arany ember t a kötelezők közül, azt az irodalomtörténészek, tantervszerzők és egyéb szakértők, azaz nem e cikk dolga eldönteni – bár, ami azt illeti, nekem is lennének ötleteim –, az viszont, ami Tóth Krisztinával történik, szépen példázza az online tér egy tragikomikus jelenségét. A dolognak neve is van, még ha csak angolul is: stanning. A stan szó a stalker (zaklató/kukkoló) és a fan (rajongó) szavak összeolvasztásából keletkezett Eminem Stan című, egy magát a gyilkos őrületig túráztatott fanatikus rajongóról szóló slágerére utalva. A szót azokra használják, akik mániákusan és elfogultan rajonganak egy hírességért, művészért, sorozatért, filmért vagy franchise-ért, és ezt vérre menő rivalizálásban és abban élik ki, hogy rajongásuk tárgyát tűzön-vízen keresztül védik a vélt vagy valós támadásoktól, akár kéretlenül, sőt, rajongásuk tárgyának kifejezett tiltása ellenére is, sokszor kimondottan agresszíven.
Stanek tehát mind, akik Star Wars- rajongóként ölre mennek a Star Trek -rajongókkal, de stanek azok az iPhone-rajongók is, akik hobbit űznek az aktuális rivális gyártó ekézéséből (vagy fordítva), és bizony, Jókai-stanek estek neki Tóth Krisztinának is. A stanning nem új jelenség, a Beatles rajongóinak fanatizmusát már sokan megénekelték, de az online nyilvánosság személytelensége, a hozzáférés egyszerűsége, és a közösségi média révén minden korábbinál elérhetőbb hírességek kora felfokozták a jelenséget. A zaklató rajongóként viselkedésnek az angolszász nyilvánosságban a Tóth Krisztinával történteknél sokkal extrémebb példái is vannak, a leghíresebb a sokat emlegetett Wanna Thompson-eset. Wanna Thompson egy szabadúszó zenei újságíró, aki 2018 nyarán egy tweetben finom kritikával illette Nicki Minajt: arról írt, hogy mennyire menő lenne, ha a rapper, akinek egyébként ő is nagy rajongója, lassan negyvenhez közeledve fajsúlyosabb témákról rappelne. Thompsonnak nem volt elsöprően rengeteg követője, de tizennégyezres követőbázisától így is eljutott a legrondább Minaj-stanekig a tweet, akik zenei érvek és vita helyett direkt, kőkemény zaklatásba kezdtek, nemcsak a Twitteren, de azon túl is, elárasztották gyűlölködő üzenetekkel Thompson fiókjait, egyesek a gyerekéről készült fotókkal illusztrálták szidalmaikat, mások halálos fenyegetésekkel bombázták.
Mindez a felhördülők olvasatában már betiltásról, eltüntetésről, s mint ilyen, a kormány kommunikációs gépezete segítségével közellenségnek kikiáltott genderlobbiról szól, ami pontosan ugyanaz a funkcionális analfabetizmus, ami annak idején Varró Dánielre is lesújtott, amikor az irodalmi eszközöket, a szarkazmus, az abszurd árnyalatait, sőt, az egyszerű humort értelmezni képtelen internetes tömeg felháborodott, hogy a költő arra biztatja a kisgyerekeket, hogy nyúljanak a konnektorba. Mohos Márton / Varró Dániel Másfelől a támadások mögött ott van a sokat emlegetett online élet és az azzal járó észlelési torzulások: mivel a virtuális terekben az ott magunkról kommunikált értékek mentén határozzuk meg magunkat, így az ezen értékek elleni vélt vagy valós támadások gyakorlatilag egyenértékűek a személyünk elleni támadással. Ráadásul, mivel a neten ezt érdemi kockázat nélkül lehet megtenni, a támadáskor bekapcsoló "üss vagy fuss" reakciópárosból sokkal inkább az üss mellett döntünk. A nyilvános lincselés középkori hagyományát az internetes nyilvánosság újrateremtette, és ma ez már nem csak a gazdagok és hatalmasok meghurcolására szorítkozik, hanem elérhet bárkit, akinek nem tetszik a véleménye – ez viszont már a cancel culture terepe, mely egy külön cikk témája lesz rövidesen.