Ennek ellenére sem valószínű, hogy a természetben veszélyes lenne ránk – hangzott el az M1 Kék bolygó című műsorában. Vadmacska. (Fotó: AFP) A vadmacska alapvetően emberkerülő. Ahogyan minden macska, magának való, általában magányosan is él, és csak a párosodási időben "futnak össze" az ellentétes neműek. A nőstények általában egyedül nevelik a kölyköket. A vadmacskatámadásra és -harapásra általában akkor – és az említett életmód, valamint a kis egyedszám miatt ritkán – kerül sor, ha területét, élelmét, kölykét vagy magát veszélyben érzi. Pocok helyett csirkecomb a menü Szilveszter, a Budakeszi Vadaspark Európai vadmacskája emberek közelében nőtt fel. A nap 70 százalékát a fán tölti alvással és figyeléssel. A természetben a vadmacskák rágcsálókat, így például pockokat, egereket fogyasztanak, elkapják a madarakat is – a vadasparkban pedig elsődlegesen csirkecomb a menü. Vadmacska vagy házimacska-. Esetleg valmilyen keverék?. A gondozók Szilveszter etetésekor ügyelnek rá, hogy az élelmet semmiképpen se kézből kapja meg. Felhelyezik a húst egy etetőfára, vagy odadobják neki.
Ahhoz, hogy tudjuk egyáltalán, mi a helyzet a fajjal, több információt kell gyűjtenünk a hibridizáció mértékéről. A házi macskák állományszabályozása megkerülhetetlen, ahogy arról is fontos lenne beszélni, hogy a házi macskák kivadult állományainak milyen hatása van nemcsak a vadmacskára, hanem általában az élővilágra. " Az európai vadmacskaállomány Nyugat-Európában stabilizálódott, de hazánkban csupán a Dráva-síkon, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, az Északi- és Dunántúli-középhegységben, valamint az Alföld néhány ártéri erdejében mondható stabilnak. A vadas színű ragadozó a sűrű erdőket, fenyveseket és tölgyeseket kedveli. Testhossza 50-80 cm, testtömege 4-5 kg, farka vastag, feketén gyűrűzött, a farokvég fekete. A vadmacska Magyarországon 1974 óta védett, 2012-ben pedig fokozottan védetté nyilvánították: eszmei és természetvédelmi értéke 250 000 forint. Ugye, milyen cuki? Nem, ez egy vadállat! | Minap.hu. Szöveg: Szigeti Edit – nyomán – Tóth J. : Együtt lófrál vadmacska és házi macska Fotó: AFP
A vadmacska Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.
A vadmacska nem tévesztendő össze az elvadult házi macskával, amellyel ellentétben leginkább alkonyatkor, éjjel és hajnalban aktív. Ázsiai vadmacska [ szerkesztés] Az ázsiai vadmacska (Felis silvestris ornata) elsősorban az India és Pakisztán közötti Thár-sivatag lakója. Körülbelül házi macska nagyságú, fekete pettyekkel díszített halványsárga testtel. Jelenleg veszélyeztetett alfaj, főként a drága bundája miatti vadászat következtében. Felis silvestris lybica [ szerkesztés] Afrika és a Közel-Kelet sivatagos és szavannás területein fordul elő. Együtt lófrál vadmacska és házi macska – videó. Jelentősen kisebb, mint az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) és rövidebb a szőre. A tudományos eredmények szerint a házi macska őse, mivel szelídebb, mint az európai alfaj, és éjszaka aktív. Felis silvestris cafra [ szerkesztés] Kínai hegyimacska [ szerkesztés] Főleg a magashegységi lombhullató és bambuszerdők lakója, akár 3000 méternél magasabban fekvő területeken is megél. Szőre homokszínű, hasi oldalán világosabb, farkát sötétebb gyűrűk övezik.
Nem éppen bújós cicus a Magyarországon őshonos vadmacska, de komoly természeti érték. Hazánk területén őshonos; ritka és veszélyeztetett faj, a fokozottan védett természetvédelmi kategóriába tartozik. Eszmei értéke 250 ezer forint. Főként az Északi-középhegység és a Dunántúl erdős területein fordul elő. A vadmacska erdei állat, ezért ritkán kerül a szemünk elé. Míg a kiránduló általában a lába elé néz, a vadmacska általában a fák koronájából, messziről figyel. Egyébként sem lenne könnyű rábukkanni: nemcsak azért, mert kevés van belőle, hanem különleges, erdei viszonyokhoz illő rejtőszíne miatt, melynek köszönhetően könnyedén el tud tűnni a kíváncsi szemek elől. Veszélyes, de mégsem Latin neve is erdei életmódjára utal: Felis silvestris. A latin Felis szó macskát, a silvestris pedig erdőt jelent. Magyarországon a Felis silvestris silvestris törzsalak él. A latin névválasztáson kívül igen csak találó a magyar vadmacska elnevezés is: hiszen ha arra kerül a sor, kivillannak a hatalmas fogak, a puha mancsból pedig előkerülnek a karmok, melyekkel az állat komoly sérülést tud okozni.
Nemcsak a találmány, de Kempelennek az ehhez szükséges kutatásai is áttörést hoztak: az emberi beszédről írt tanulmánya a fonetikai kutatások alapjául szolgált. Nem csupán feltaláló volt Kempelen Farkas munkáját életében kevés anyagi siker koronázta, haláláig szegény volt. A találmányok mellett mással is foglalkozott: tevékenykedett mint író és költő, kitanulta és művelte az ötvösséget, és még építészként is remekelt. Szökőkutakat, vízvezetékrendszereket épített, és ő tervezte a budai várnegyedben található Várszínház épületét. Életében sok energiát szentelt a nehéz sorsúak megsegítésére. Mikor Mária Terézia elkapta a himlőt, mozgatható betegágyat kapott Kempelen Farkastól, egy vak zongoristának pedig írógépet készített a tudós. Képek:
A sakkfigurák pedig apró fémmagot rejtettek magukban, amelyek megemelték a tűket, amint elmozdították őket. Így a játszma aktuális állása könnyen követhetővé vált az elrejtett játékosok számára. A Török másik titka a sakkozó elrejtése volt, amelyet egy tükörrendszer segítségével oldott meg Kempelen. Minden játszma előtt kinyitotta és bezárta a doboz ajtaját, úgy, hogy azt mindenki jól látta, mégsem tudtak rájönni, hogy hol található a játékos. És végül meg kellett oldania azt is, hogy képes legyen pontosan mozgatni a bábu karjait. A játékkarok tervezésekor a pantográf elvét használta fel. Ezzel elérte azt, hogy a karok mozgása természetesnek tűnjön. További két emelőkar és kötél biztosította a fej és lábujjak mozgatását. Kempelen Farkasnak jelentősek voltak szervezőmunkái is. Rábeszélése hatására csatolta Mária Terézia Magyarországhoz a határőrvidéket, csellel szállt szembe a Délvidéken hatalmaskodó törökkel, megszervezte az elnéptelenedett Bánátba az új népesség betelepítését, ő költöztette Budára a Nagyszombati Egyetemet 1777-ben, Várszínházzá építtette át a budai karmelita kolostort (ahol 1800-ban Beethoven is hangversenyt adott).
Nem túlzás azt állítani, hogy ezzel Kempelen tette le a mesterséges intelligencia alapjait. A korabeli legendák azt harsogták, hogy egy ember van a gépben, de leleplezni soha nem tudták és a titkát sem fejtették meg. A korabeli feljegyzések szerint olyan emberek "hívták ki a Törököt", mint Cobenzl gróf (Mária Terézia meghatalmazott minisztere), Benjamin Franklin vagy Napóleon. És bár a bábuval le lehetett ülni játszani, és látszólag önállóan mozgatta a sakkfigurákat, nagyon nehéz volt legyőzni. Illusztráció egy könyvből, melyben bemutatták, hogyan működött a sakkautomata. Forrás: Wikipedia /Joseph Racknitz A pontosan megalkotott mechanikus szerkezet végül egy amerikai körút során 1854-ben semmisült meg a philadelphiai Kínai Múzeumban, ahol egy tűzvész pusztított. A gépből csupán a sakktábla maradt fenn. Akkori tulajdonosa, Nepomuk Maelzel pár évvel később felfedte a szerkezet titkát: kiderült, hogy a dobozba rejtőzve valóban egy ember mozgatta a török bábu karját. Kempelen Farkas beszédkeltő gépének 2001-ben Magyarországon készült replikája Forrás: Wikimedia Commons Kempelen Farkas munkásságáról a budapesti Műcsarnokban rendeztek kiállítást 2007 áprilisában, ahol a sakkozógép rekonstruált másolatát is bemutatták.
Leleplezésére csak pusztulása után került sor. Számos találmánya és világhíre ellenére Kempelent szegényen érte a halál, ugyanis állítólagos jakobinus kapcsolatai miatt I. Ferenc császár (ur. 1792-1835) megvonta uralkodói járadékát.