A hormonrendszer feladatai A hormonális rendszer fő feladata, hogy az idegrendszerrel együtt szabályozzák a szervezet működését. Továbbá kialakítja a homeosztázist, szabályozza az anyagcserét, a fejlődést, a növekedést, a szaporodást. A hormonális rendszer a hormonokkal képes szabályozni, melyeket a különböző belső elválasztású mirigyek termelnek. A hormonok olyan szerves vegyületek, melyek már kis mennyiségben képesek befolyásolni a szervezet életműködését. Hormonális rendszer és egészségtana - Biológia érettségi - Érettségi tételek. Kémiai szerkezetük változó: vannak fehérjék, polipeptidek, aminosav-származékok, szteránvázas vegyületek. A hormonok a véren keresztül jutnak el célsejtig, ahol közvetett hatást fejtenek ki.
Ez működésbe hozza a receptorhoz kapcsolódó enzimfehérjét. Ez a membrán belső oldalán megkezdi az ATP molekulák átalakítását cAMP molekulává. (A cAMP felépítésére jellemző, hogy az AMP foszforcsoportja visszakapcsolódik a ribózgyűrűjéhez, így kialakul a ciklikus szerkezet). A cAMP hatására aktiválódnak a glikogénbontó enzimek, melyek a glikogént glükózmolekulává alakítják–> az adrenalin közvetve serkenti a glükóz termelését. Az állatoknál az idegrendszer részt vesz a hormontermelés szabályozásában, a termelődő hormonok befolyásolják az idegrendszer működését, ez a neuroendokrin-rendszer ( kétféle szabályozású). A növényélettan alapjai - Hormonális szabályozás a növényvilágban - MeRSZ. Neuro: idegi; endokrin: belső elválasztású szabályozás. Ősibb erdetű állati szervezetekben a neuroszekréciós sejtek termelnek hormonokat. Ezek módosult idegsejtek. Bennük a Golgi-készülékből hormont tartalmazó membráncsomagok fűződnek le. A hormon kiürülése exocitózissal történik. Csalánozók: neuroszekréciós sejtek hormont termelnek, a növekedést serkentik. Laposférgek: neuroszekréciós sejtek hormont termelnek, a növekedést serkentik Hengeresférgek: neuroszekréciós sejtek hormont termelnek, a növekedést serkentik Gyűrűsférgek: a neuroszekréciós sejtek csoportokba tömörülnek, alattuk hajszálérrendszerben gazdag terület van.
E könyv megírásával az volt a célja, hogy a főiskolákon és agráregyetemeken mérsékelt óraszámban növényélettant tanulók olyan segédeszközt kapjanak, ami eligazítja őket a növényi anyagcsere-folyamatok, a növekedés és fejlődés alapvető kérdéseiben. Külön fejezetben tárgyalja a szervesanyag-termelés ökofiziológiáját és a stresszfiziológia alapjait. Hivatkozás: BibTeX EndNote Mendeley Zotero arrow_circle_left arrow_circle_right A mű letöltése kizárólag mobilapplikációban lehetséges. Az alkalmazást keresd az App Store és a Google Play áruházban. Még nem hoztál létre mappát. Biztosan törölni szeretné a mappát? KEDVENCEIMHEZ ADÁS A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek. A hormonrendszer szerepe - Biológia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most, vagy lépj be a meglévővel! MAPPÁBA RENDEZÉS A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek. A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!
A belső elválasztású mirigyek váladékának hatóanyagai, a hormonok a vérbe kerülnek és a keringési rendszer útján jutnak el a többi sejthez, befolyásolják ezek működését. Legfontosabb belső elválasztású mirigyeink az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, az ivarmirigyek és a hasnyálmirigy sejtcsoportjai. Minden hormon a szervezet meghatározott sejtjeire fejti ki a hatását, ezeket a sejteket a hormon célsejtjeinek nevezzük. Egyes hormonok a testünknek szinte valamennyi sejtjére hatnak, mások csak néhány sejttípus működését befolyásolják. A hormonokat kémiai szerkezetük szerint alapvetően három csoportba soroljuk: vannak köztük peptidek, egyszerű aminosav-származékok és szteroidok. A sejtek sejthártyájában és citoplazmájában találhatók olyan fehérjék, amelyek képesek megkötni meghatározott térszerkezetű hormonokat. Az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedése Ezeket a fehérjéket hormonreceptoroknak nevezzük. Egy-egy sejtre csakis azok a hormonok hatnak, amelyek receptorát tartalmazza a sejt.
Ha több juvenilis hormon termelődik, az meghosszabbítja a lárvafejlődési szakaszokat, késlelteti az átalakulást. Óriási lárvák fejlődnek, de a hormon meggátolná a bábállapot kialakulását, az óriás lárvák elpusztulnak. Gerincesek: a neuroendokrin rendszer szabályozó központból és több elkülönült mirigyből áll. A központi részt a hipotalamusz és az agyalapi mirigy alkotja. A hipotalamusz a gerincesek agyának elkülönült része, a neuroszekréciós sejtek ebben találhatóak, olyan hormonokat termelnek, amik az agyalapi mirigy hormontermelését szabályozzák. Az agyalapi mirigy hormonjai további belső elválasztású mirigyeket késztetnek a hormonjaik előállítására. : pajzsmirigy, mellékvese, ivarmirigyek hormontermelő sejtjei. Ha ezek több hormont termelnek, az gátló hatású a szabályozó központ működésére. A rendszer normális működését a folyamatos visszajelzés biztosítja (hierarchikus rendszer). A neuroendokrin rendszerre a központi idegrendszer hatása a hipotalamuszon keresztül érvényesül. A belső elválasztású mirigyek közül néhány az agyalapi mirigy hatásától függetlenül működik, pl.
Ezen az oldalon megismerheti a PLUS Market áruház katalógusait. Keresse meg kedvenc cikkeit a legjobb áron! Kellemes vásárlást!
Katalógus PLUS Market - 03. 03 - 03. 12 Akciós újság - Oldal 1 Boltok Home > PLUS Market Akciós újság [ 1] 2 > >> [ 1] 2 > >>