Az adventi várakozás szeretet-öröm-boldogság ellenpontjaként mutatta be a Hatszín Teátrum Andersen A rendíthetetlen ólomkatona című meséjét. Mit tanít ez a gyerekeknek? Légy rendíthetetlen – cserébe meghalsz boldogtalanul. És a tényt: a gonosz sosem bukik el! Selmeczi Bea átdolgozása az első prózai verzió Magyarországon, Földes Eszternek pedig az első kőszínházi rendezése ez a fájdalmas történet. Izgalmas, tanulságos és léleképítő lehetne, ha nem kapnánk az arcunkba Thomas Mann Cipollájának karakterét. Az örök kárhozatalra ítélt szemfényvesztő, maga az ördög (Bán János) meséli el és éli újra időtlen boldogtalanságában, visszaemlékezése közben a rendíthetetlen ólomkatona tragédiáját. Miért pont ő lesz a gonosz erő megtestesítője? Nem derül ki. Megjelennek azonban szép sorjában a tipizált régi gyerekszoba lakói: Cuki, a nagyfejű rongybaba (Mészáros Piroska) és Maci (Fehér Dániel) állandó évődéseikkel a klasszikus szubrett-táncoskomikus párost alakítják. De nem mindegyik szereplő kategorizálható egyértelműen.
Ezt követően Andersen élete szinte állandó utazással telt. 1831-ben Közép-Németországban töltött hosszabb időt, 1833-1834-ben állami ösztöndíjjal Franciaországban, Svájcban és Itáliában tartózkodott. 1835-ben, itáliai útjáról hazatérve, megírta önéletrajzi ihletésű regényét ( A rögtönzőművész), majd nem sokkal később megjelentette meséinek első kötetét Mesék gyermekeknek címmel. Az első meséket tulajdonképpen egy Ida Thiele nevű kislánynak, a dán Művészeti Akadémia titkára lányának kezdte írni. Később – némi anyagi hasznot is remélve – vékony füzetek formájában adta közre őket. Első füzeteiben népmesékből, népi legendákból, babonás történetekből indult ki, a későbbi füzetekben már túlnyomórészt a saját meséit adta ki. A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A hókirálynő, A rút kiskacsa, A fülemüle, A király új ruhája, A csalogány, A kis gyufaáruslány és a többi történet a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt nem várt sikert aratott. Meséit csaknem száz nyelvre lefordították, alakjai a társművészeteket is megihlették.
A nyomornegyedből indult a komor, mégis szívbemarkoló meséiről elhíresült Hans Christian Andersen 2021. augusztus 4. 13:29 MTI 146 éve, 1875. augusztus 4-én halt meg Hans Christian Andersen dán író, a világ meseirodalmának egyik legnagyobb alakja. Legismertebb meséi, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A hókirálynő, A rút kiskacsa, A fülemüle, A király új ruhája, A csalogány, A kis gyufaáruslány és a többi történet a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt nem várt sikert arattak. Odense nyomornegyedében született 1805. április 2-án. Korán elhunyt apja házaló cipész, paraszti származású, erősen vallásos-babonás anyja cseléd volt. A kisfiú hébe-hóba iskolába is járt, megtanult írni-olvasni, ám idejének nagy részét álmodozással, furcsa kis történetek kitalálásával és árnyképek készítésével töltötte. "Egész közvetlen környezetem mintha csak képzeletem megpezsdítésére szolgált volna... " – írta az Életem meséje című művében. Amikor tizenegy éves lett, anyja megelégelte "úri passzióját", s előbb szövődébe, majd dohánygyárba, végül egy patikushoz adta tanoncnak.
Különc természetéről, agglegényéletéről, hipochondriájáról, világfi allűrjeiről legendák keringtek, és suttogtak rejtett homoszexualitásáról is. Hans Christian Andersen Életének utolsó éveiben elismert ember lett: magas évjáradékot kapott, szülővárosa díszpolgárrá választotta, részt vett saját szobra leleplezésén, több külföldi uralkodó részesítette kitüntetésben. Az 1860-as évek közepétől már sokat betegeskedett, a felejthetetlen mesék szülőatyja májrákban halt meg 1875. augusztus 4-én Koppenhágában. Szülővárosában, Odensében található az emlékének szentelt múzeum, koppenhágai lakóházát műemlékké nyilvánították. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) 1956-ban alapította meg az Andersen-díjat, mellyel írókat és illusztrátorokat jutalmaznak gyermekművészeti munkájuk elismeréseként. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
A trendi félhosszú frizurák egy ideig divatosak és általában egy híresség viseli őket először. Rengeteg trend jön és megy ki divatból, azonban a vállig érő haj nagyon sokoldalú és többféle stílusú frizura kreálható belőle. Lehet borzos, zilált, bretonos és ez csak egy pár a számtalan kecsegtető ötlet közül. Vegyük például Jennifer Aniston vállig érő frizuráját, melyet a Jóbarátok című szituációs komédiában viselt Rachel Green -ként. Félhosszú hajviselete annyira népszerű volt, hogy rengeteg nő azzal a kéréssel kereste fel fodrászát, hogy ő is ilyen sikkes frizurát szeretne. Jelenleg nagyon divatos a vállig érő frizura, széles frufruval és finoman befelé szárított fürtökkel. Ezt a hajviseletet a sztárok is szívesen hordják, közöttük Nicole Richie is. Azok a nők, akik egy trendi félhosszú frizurát szeretnének, először vegyék figyelembe, hogy ez a stílus illik-e az arcformájukhoz, stílusukhoz és életkorukhoz. Először figyeld meg az arcformád, hogy rájöjj a kiválasztott hajviselet mennyire nyitja meg arcod, kell-e hozzá bretont is vágatnod?
A félhosszú haj formázása olykor nem egyszerű, hiszen kiengedve könnyen elveszítheti tartását, különösen, ha vékony szálú. Ez megnehezíti a frizurakészítést, mert az erőtlen tincsek kiengedve csak laposkán lógnak, a szélfútta kontyokhoz pedig gyakran kevésnek, rövidnek bizonyulnak. A lelapuló hajkorona az egész megjelenést unalmassá teszi, de van pár egyszerűen elkészíthető hajviselet, amihez nem kell erőlködni a szálak felturbózásával, mégis feldobják a küllemet. hirdetés Vékony szálú haj esetén sokan rövidebb fazont választanak, hiszen a lépcsőzetes vágással sokat tud csalni a fodrász. A rétegezett hajviselet a fokozatos vágásoknak köszönhetően dúsabbnak mutatja a loboncot. A beszárítás így lényegesen egyszerűbb, de a vállig érő, félhosszú frizuráknál gyakran többet kell trükközni a volumen megtartásáért. A kiengedett haj egy idő után egyébként is monotonná válik, viszont az sem opció, hogy naponta loknikkal, tupírral, és egyéb hajtőemelő fortélyokkal kísérletezgessen az ember. Előfordul, hogy ilyesmire nincs idő, és a szálak is hamarabb tönkremennek, ha folyton macerálva vannak.
Jól állnak neked: a vállig érő, fokozatosan nyírt fazonok, hosszú hajnál a lépcsőzetes rétegek, félhosszú esetében pedig az olyanok, melyek hossza épphogy csak túlfut az állad vonalán. A hajad volumenével is csínján kell bánnod, mert, ha az arcod körül túl dús, vastag szálú, esetleg hullámos vagy göndör tincsek rakoncátlankodnak, optikailag még szélesebbnek tűnik majd. Ha természetes göndör fürtökkel áldott meg az ég, akkor egy lépcsőzetesre vágott, a haj alsó végein elvékonyított fazonnal hosszúkásabbá teheted a fejformádat A bob frizurák közül a nagyjából a kulcscsontig érő, A-vonalú bob a legelőnyösebb kerek archoz. Akár egy széthúzott, csinos függöny, optikailag jelentősen keskenyebbnek mutatja az arcformát. A túlságosan lelapuló, vékony szálú haj sem kedvez neked, mert az arcod kerekségére tereli a figyelmet. Ilyenkor is megoldás lehet a hajvégek különböző hosszúságúra vágása, mert lágyabb esést biztosít a tincseknek, és a tépett frizura nagyobb tömeget mutat, vagyis nem simul túlságosan az arcod köré.
A félhosszú haj kisimítása és egy ilyen breton választása pompás hajviselet lehet, melyet nagyon sok nő imádni fog.
Ezzel a módszerrel, nagy hézagokat vágnak a hajtincsek közé barázdált ollóval. Ettől a frizura kevésbé tömöttnek tűnik és puhább lesz a kontúrja.