Sohonyai Attila az egyik legolvasottabb kortárs magyar költő. A napokban jelenik meg második kötete, a vasárnap pedig Skorday Gabriellával közös kiállítása nyílik Budapesten. Sohonyai Attila szekszárdi, szóval nem baj, ha tudunk róla. Sohonyai Attila nem átlagos figura. Új, második verses kötetéhez három borító készült. Sohonyai Attila: Együtt. Az olvasók előrendeléseikkel együtt ezek közül is választhattak. A könyvet hamarosan kézbe vehetik az érdeklődők, július 13-án Budapesten, a Puskin Kávézóban verseiből és a kiadványhoz készült illusztrációkból nyílik kiállítás. A képzőművészeti alkotások elkövetője a bátaszéki Skorday Gabriella, aki porcelántervező iparművészként végzett. A két fiatal együttműködésének gyümölcseit egyébként már most is élvezheti a nemcsak kávéra, fagyira fogékony közönség a szekszárdi ÉdesMindegy Cukrászdában. [caption id="" align="alignleft" width="334"] Sohonyai Attila életében fontos időszak a mostani: új kötete jelenik meg, és két kiállítása nyílik Budapesten (TN) [/caption]Attilára ugyanakkor az ősszel újabb lehetőség vár, a tervek szerint egy szintén fővárosi elegáns szállodában Fenyvesi Edit képzőművésszel közösen állít ki.
A legfelszabadítóbb és egyben legemlékezetesebb élményeim azok voltak, ahol át tudtam lépni egy magamban lévő korláton, és olyan minőségbe lettem képes beleengedni magam, amit korábban nem tudtam elérni, sőt akár azt sem tudtam, hogy létezik ilyen. És onnantól átjárható vált a kapu ebbe a minőségbe. A képre kattintva megnézheted a programot: Az, hogy mindezt nem egyedül, hanem valakinek a jelenlétében, elfogadásával és támogatásával élhettem meg, gyógyította az életemet, a szexualitásomat, a kapcsolódásaim minőségét és gazdagságát. Ma már a hiány helyett a kíváncsiság és a természetesség vezet. A játékosságomban több lett az élet. A női lélek tükre...: április 2019. Az érzékiségemben a szabadság. És ami a legjobb, hogy még mindig van tovább.
Sokáig azt gondoltam magamról, hogy ha szexualitásról van szó, akkor hiányzik belőlem valami. Hogy van valami több, valami gyönyörű, amit én nem érek el. Mások tudják, ismerik, élik "ezt a valamit", csak én nem vagyok képes rá. Mintha egy fal lett volna körülöttem, és ez a fal megakadályozta volna azt, hogy elérjem "azt a valamit". Szinte éreztem, ahogy kapkodok utána, és próbálom megragadni, de folyton kicsúszik a kezeim közül. Mindaz, amit ma a szexualitással, valódi együttléttel kapcsolatosan átadok, ebből a hiányérzetből, ebből az elégedetlenségből indult. Sohonyai attila együtt teljes film. A bátorságom, az őszinteségem, és mindaz, amit olvastam, tanultam, segítség volt, de nem az hozta a legtöbb változást, hanem az, hogy elkezdtem megengedni magamnak az együttlétet. Ez lett az alapja mindennek. Amikor azt mondom, hogy együttlét, akkor ez alatt nem "csak" azt értem, amikor együtt vagyok valaki mással, hanem azt is, amikor együtt vagyok saját magammal. Mert menekültem ebből is. Menekültem magamból. Gyönyör akartam lenni és extázis, csak ne én legyek.
Munkái iránt már befutott előadóművészek is érdeklődnek. Nem csoda, Attilát és alkotótársait nagy fokú érzékenység jellemzi. Az új kötet témája a szerelem, a szeptemberi kiállításé az erotika. Aki olvassa a fiatal költő verseit, tudja, Attila bátran, mégis finoman nyúl ehhez a témához is, de ugyanez elmondható idézeteiről, melyekben időnként társadalom kritikát is megfogalmaz. Elmondta: igényli az emberek szeretetét, ezért is vágyik ismertségre. Sohonyai attila együtt videa. Az elismerés ugyanakkor nem fontos neki. Szerencsére nagyon úgy tűnik, a versszerető közönséget érdekli a szekszárdi srác mondandója, hatezren követik tevékenységét Facebook oldalán, ahol versei, idézetei olvashatók. Utóbbiak nem az afféle "ha bánatod van, nevess" típusú álbölcsességek, a 26 éves fiatalember a lehető legtöbb valós tartalmat szeretné megosztani közönségével. Szabad versei formai és tartalmi tekintetben sem túlzottan szabadosak. Költészetét a tudatos építkezés jellemzi egy-egy versen belül és eddigi pályafutását tekintve is. Írásait sorszámmal látja el, most úgy az ötszázadiknál jár.
Ezen belül szeretnék megújulni, viszont ez egyáltalán nem könnyű, hiszen én magam vagyok a forrás, a saját életemből kell merítenem. Sohonyai attila együtt online. Természetesen, ha egy drasztikus fordulópont következik be a magánéletemben, az megformál, egyébként viszont a napok történései azok, amikből merítek, táplálkozom, ihletet szerzek. De direkt nem alkotok, hiszen erőből nem lehet verset írni. Ezek az interjúk is érdekelhetik: Mohay Bence: "A sportban is az emberi történetek érdekelnek"; Az a jó, hogy sokszínű a család! ; Monspart Sarolta: "Magányjárvány" tombol az idősek között.
Ezt a hitvallást egyébként a saját életemben is követem. Elismerem a kötött versek szépségét is, de az nem az én műfajom. Mennyire van létjogosultsága a költészetnek a mai modern világban? – A médiaeszközök teljes térhódítása azt a gondolatot szülhetné az emberek fejében, hogy egyáltalán nincsen, mert az elektronika veszi át a szerepet, de nézd, most itt vagyok a ál, ami egy online portál, mégis olvassák az emberek (mosolyog). A költészetnek általánosságban véve van létjogosultsága, mégis külön öröm azt látni, hogy az egyre fiatalabb korosztály is nyitott rá. Úgy tűnik, hogy a Z generáció is kap olyan tanítást vagy taníttatást otthon, vagy az iskolában, ami fenntartja és ápolja ezt szép a hagyományt. A versei kulcstémája a szerelem, ami egész kiskorunktól kezdve meghatározó szereplője az életünknek. Hogy látja, a szomorú, vagy inkább a vidám sorok iránt befogadóbbak az emberek? – A szerelem egy soha ki nem kopó műfaj, ezáltal mindig trendi és foglalkoztatott lesz. Én a drámában is ugyanúgy alkotok, mégis azt vettem észre, hogy az emberek egy fárasztó nap végén szívesebben fogadják be a pozitív tartalmakat, mint a negatívat.
Az ostromló mongol katonák körében kitört a pestis, ami váratlan fegyvert adott a kán kezébe: úgy határozott, előnyt farag a halálos vészből. Katapultszerkezeteket építettek, melyekbe a pestisben elhunyt katonákat tették, a tetemeketpedig belőtték az ostromolt erődbe. A betegség kivédhetetlenül elterjedt, majd lassanként kiterjedt a városba is. Pestis járvány magyarországon árakkal. Mivel a lakosok menekülni akartak a kór elől, hazahajóztak Európába, így azonban elterjesztették a fertőzést: a pestis eljutott Marseille-be, Velencébe, Messinába, Genovába, majd az egész kontinensre. Továbbterjedt Afrikáig, az eredeti, keleti kiindulópont után északra is. A cikk az ajánló után folytatódik Biológiai fegyverként a pestist az említett ostromon túl a kínaiak is bevetették a második világháborúban. Fertőzött bolhákkal töltöttek meg fegyvereket. A pestist ezért a WHO nemcsak mint betegséget, de mint biológiai fegyvert is számontartja. A 12 legveszélyesebb közé sorolja, ahogyan más fertőző betegségeket is, melyekkel már visszaéltek: a lépfene, az ebola ugyancsak szerepelnek listájukban.
A történelem során számos pusztító járvány söpört végig a világon, megtizedelve az emberiséget. Ilyen volt a több hullámban fellépő pestisjárvány is. A járvány először 540 után ütötte fel fejét, majd a 14. illetve a 17. században ismét. A pestisről az első ismert írásos emlék 541-42-ből való. A bizánci történetíró, Prokopiosz számolt be róla, hogy Konstantinápolyban pár hónap leforgása alatt mintegy 200 ezer embert vitt el egy szörnyű járvány. Leírása alapján a betegség a pestis lehetett. Így jutott el a pestis Európába A pestis valószínűleg Afrikából érkező rágcsálók által juthatott el először Európába kereskedőhajókon. A patkányokon élősködő fertőzött bolhák háziállatokra és emberekre is átterjedtek. A legvehemensebb pestisjárvány a 14. Pestis járvány magyarországon térkép. században söpört végig a kontinensen. 1343-ban Dzsanibég mongol kán ostom alá vette Kaffa városát a Krím-félszgeten, mely az olasz Genova fennhatósága alá tartozott akkoriban. Bár korábban az Arany Horda jó kapcsolatokat ápolt a várossal, egy apró incidens miatt mégis megtámadták azt, elvileg vallási okokból, de sokkal valószínűbb, hogy a gazdag kikötővárosra fájt a foguk.
Szerém vármegye akkori főorvosa, a futaki születésű Buday András a Tarcal-hegység (Fruška Gora) déli oldalán észlelt gyanús halálesetek nyomába eredt, és miután Ürögön és Szerémnyárádon azonosította a pestis jelenlétét, augusztus 1-jén jelentést írt a látottakról. A megyei főorvos által lefolytatott kontaktvizsgálat arra jutott, hogy a pestist egy határőrvidéki szerb asszony hozta át a Száván – az akkor török hódoltság alá tartozó – Szerbiából július elején. Állítólag abban a harisnyapárban lapult meg a baktérium, amit a "nulladik beteg" az anyaországban élő rokonoktól kapott ajándékba.
A fertőzés akár napokon keresztül lappanghat a beteg szervezetében, ám sokszor enyhe hasmenés formájában több napon át elhúzódhat. Lefolyása különböző erősségű lehet: hasmenéssel, hányással kezdődhet, amely kiszáradást, görcsös izom-összehúzódást, magas lázat, vagy akár súlyos rohamokat is okozhat. Ahogy rosszabbodik a kolerás beteg állapota, úgy a hasmenés és a hányás egyre ritkábbá válik, csökken az ereje, a kezdetben magas testhőmérséklet pedig csökkenni kezd, és a beteg akár öntudatlan állapotba is kerülhet. Amennyiben nem kezelik, akár egyetlen nap leforgása alatt is végezhet áldozatával. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel a gyógyulás több hétig is eltarthat. Az orosz kolerajárvány áldozatai 1910-ben Forrás: AFP Kolerás beteg rehidratálása Forrás: Wikipedia Hogyan kezelik ma a kolerát? Pestis járvány magyarországon élő. Mivel a fertőzés kiszáradással fenyeget, a folyadék-, só és cukorpótlás életmentő – mondta el kérdésünkre az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal. "A kiszáradás fokát a tünetek alapján is fel lehet mérni, de pontos laboratóriumi meghatározás is szükséges.
De Kölcsey is biztosan szebbnek látta volna a magyar jövendőt, ha gyermekkorában nem veszíti el fél szemét a himlő következtében. Mivel Európában már évszázadok óta irtotta az embereket, kialakult ellene némi immunitás – ám Amerikában ismeretlen volt a kórokozó. Ezért ott egyes becslések szerint az őslakosok 95 százalékát elpusztította. Cortez számára ezek után már gyerekjáték volt pár hajóval elfoglalni a teljesen kiürült kontinenst. A himlő elleni oltás felfedezése 1798-ban forradalmasította az orvostudományt, és a gyógyítás helyett a megelőzésre helyezte a hangsúlyt. A WHO átgondolt és összehangolt oltási tervének köszönhetően pedig 1979 óta a Föld himlőmentes. A történelem legpusztítóbb betegségei: a kolera. Már csak laboratóriumokban található belőle pár darab vírus, szigorúan elzárva. A kolera órák alatt képes egy gyereket megölni. A folyamatos hányás, vízszerű hasmenéses roham során akár óránként egy liter vizet is veszíthet az ember, és megfelelő folyadék-utánpótlás nélkül a betegek 60 százaléka meghal. A baktérium a fertőzött ember székletével, hányadékával terjed – és ivóvízbe jutva tömeges halálozást képes okozni.
Ma már csak a hajléktalanoknál, rossz körülmények között élőknél fordul elő – de a modern kezelési módszerek mellett is 2 százalékos a halálozási aránya. Manapság idehaza nem tartunk a maláriától, pedig a 20. század közepéig Magyarországon is népbetegség volt. Harmadnapos hideglelés, mocsárláz – így hívták, és rengeteg híres ember szenvedett tőle Beatrix királynőtől II. Rákóczi Ferencig. Ők szerencsések voltak, és túlélték a rendszeresen visszatérő 40-41 (! ) fokos lázat, a vele együtt járó szívritmuszavart, vérszegénységet és sárgaságot. De a betegség híres áldozatai között tartjuk nyilván többek között Nagy Sándort, Kolumbust és Lord Byront is. A malária azonban nem a múlté – világszerte még ma is körülbelül évi egymillió ember halálát okozza, 70 százalékuk terhes nő vagy gyerek. Biológiai fegyverként használták, és katapulttal lőtték be a pestist Európába: a fekete halál sötét története - Ezotéria | Femina. Ennek ellenére a tudósok úgy vélik, maga az emberi faj talán létre sem jött volna e kór nélkül. Egyre népszerűbb ugyanis az elmélet, miszerint a dinoszauruszokkal 65 millió évvel ezelőtt mégsem egy aszteroida, hanem egy fertőzés végezhetett és bizony a malária dobogós helyen álló gyanúsított.
A pestis hazánkban A hazai pestisjárvány nem volt olyan halálos a 14-15. században, mint más európai országokban, de a 18. század elején kitört pestisjárvány pusztító volt: a Rákóczi szabadságharc végén terjedt el, és ötször annyian haltak meg benne, mint a harcokban. Az utolsó nagy magyarországi pestisjárvány 1738-ban volt. A pestis gyógyítása A járvány felbukkanása felkészületlenül érte a fejletlen orvostudományt. A lázzal, fejfájással, a megdagadt nyirokcsomók bevérzésétől sötét foltos bőrrel járó bajjal szemben az emberek számára ismert természetes gyógymódok, füvek, keverékek, füstölők nem használhattak. Tudták, hogy a betegség ragályos, és egy-egy fejlettebb városban létesítettek karanténházakat a betegek elkülönítésére. A fertőzés elkerülése végett készítettek jellegzetes, madárfejszerű maszkokat is, melyeket köpennyel, kesztyűvel és kalappal viseltek, valamint botot is hordtak magukkal az orvosok, hogy ne kelljen a betegekhez érni. A madárfejszerű maszk csőrrészébe szárított virágokat és egyéb illatanyagokat tettek, hogy elfedjék a szagokat.