Majd még hozzátette, hogyha hallott volna erről, akkor sem kommentálná. Halász János a Fidesz frakciójának szóvivője szerint a Fideszben sokan vannak, akik szeretik Bayert ezért a stílusért. Nem vagyunk egyformák, van, aki az eperfagyit szereti, van olyan, aki a vértaknyozást. Normális országban nem lenne ezzel gond, bunkók, tahók mindenütt vannak, ám az a különbség, hogy a miénkénél szerencsésebb helyeken az ilyenektől a politikai elitnek hányingere van, és kiveti őket a soraiból. Nálunk, Magyarországon a vértaknyok büszkén hirdethetik, hogy ők mekkora tahók. Hogy verik az asszonyt, lenézik a gyengébbet, nem segítik, hanem üldözik az elesetteket. Fidesz.hu » Számok és stílusok - nyomtatóbarát változat. Rendes magyar embernek mondják magukat, akik mindent a hazáért, a nemzet felemelkedéséért tesznek. Hívőnek hazudják magukat, miközben a vértaknyos világnézetük köszönő viszonyban sincs a hittel. Szívesen ájtatoskodnak, és bár az európai értékekről papolnak, ezen valójában azt értik, hogy az Európától kapott értékeket – értsd: uniós támogatásokat – ők és csókosaik zsebre rakják.
Már 2010 júniusában megválasztotta a fideszes kétharmad az ÁSZ elnökének 12 évre, tehát legalább 2022-ig szól a mandátuma. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője azzal indokolta jelölését, hogy Domokos "azon kevés parlamenti képviselők közé tartozik, akik az elmúlt években, évtizedekben parlamenti munkájukat a költségvetési ügyeknek szentelték". Az ÁSZ a Fidesz 2014–2015-ös gazdálkodásának átvilágítását júliusban zárta le, a szigorú ellenőrök pedig mindent rendben találtak...
A két községbe helyi fideszes politikusok – Kovács Sándor géberjéni és Nagy Miklós tyukodi polgármester –meghívására látogatott el. Bayer írása szerint a kétnapos látogatás után Kovács Lajos nagyecsedi polgármester állítólag fölhívott több, a rendezvényre hivatalos helyi embert, s közölte velük: "Nem tesz nekik jót, ha olyan buliban vannak, ahol jelen van a Bayer Zsolt is". A publicista a már idézett írásában azt üzente Kovács Lajosnak: "S nem érdekel, kivel vadászgatsz – semmi nem érdekel. Csak az érdekel, hogy a kétharmados győzelmünk után te vetted a bátorságot, hogy velem, az ötös számú párttagkönyv tulajdonosával fenyegesd, riogasd a helybéli ősfideszeseket. Egyáltalán: te vetted a bátorságot, hogy megfenyegesd az ősfideszeseket". Majd így folytatta: "Ha meghúzod magad, ha kussolsz, ha csöndben végzed a dolgod, ellavírozhattál volna akármeddig. De te azt hitted, minden úgy lesz, ahogy eddig volt. Azt hitted, majd megint te, ti, a tifélétek fognak fenyegetőzni, s ti fogjátok megmondani, mi hogyan lesz.
Egyszerű elkészíteni, és egészen addig soha nem okozott csalódást. Akkor azonban olyan rosszul lettem tőle, hogy az egész éjszakát a wc-csésze fölött görnyedezve töltöttem. Valószínűleg a szegfűgombával könnyen összekeverhető susulyka keveredhetett véletlenül az ajándékba kapott porcióba, az okozhatta a rosszullétemet. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy vélhetően nem a tyúkgombától eltérő helyen termő, ám annál gyakoribb kerti-, vagy téglavörös susulyka, mert az a muszkarin tartalma miatt akár halálos is lehet. A szegfűgombától azonban azon az éjszakán annyira megundorodtam, hogy csak az utóbbi 2-3 évben mertem újra használni. Ebből az egészből mindössze annyit akartam kihozni, hogy elég akár egyetlen mérgező a fogyasztható gombák rengetegében, s máris megvan a baj. Valahogy így vagyok az ötös számú párttagkönyv tulajdonosával is. Ő az én susulykám. Sajnos a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordul, hogy belefutok egy-egy szövegébe, s szinte abban a pillanatban hánynom kell. Így voltam, amikor azt a javaslatát olvastam, hogy tapossunk bele a gázba, ha cigánygyereket gázolunk el.
Az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította. 22 éve, január 30-án történt a tiszai ciánkatasztrófa, amelyről részletesen beszámoltunk EBBEN A CIKKBEN. Az emléknap alkalmából az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) is visszaemlékezett a történtekre vízügyi szemszögből. "A Tiszát február 2-án érte el a mérgező hullám. Február 1-je a Tisza Élővilágának Emléknapja. A Tisza magyarországi szakaszán a szennyeződés koncentrációja a magyar szabványokban meghatározottak szerint az erősen szennyezett határérték 180-szorosát is meghaladta. A Tisza-folyó teljes szakaszán, így az Alsó-Tiszán is elrendelt III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültségre tekintettel az Ativizig védelmi osztagának teljes állományának riasztását és a kárelhárítási munka végzését rendelte el dr. Kováts Gábor akkori védelmezető. A vízügyi szakemberek számos hullámtéri csatornán hajtottak végre mederelzárást homokzsákok és helyi anyagok felhasználásával, hogy az érkező szennyezés hullámtéri területekre kijutását megakadályozzák" – írták.
Az pedig, hogy bekövetkezhet még ilyen, ehhez hasonló katasztrófa, az nem is kérdés, hiszen nem a 2000-es nagy vihart kavart eset volt az utolsó és az egyetlen! 2002-ben például a Kolozs megyei Dés papírgyárából tisztítás nélkül kiengedett ipari szennyvízben levő mérgező anyagok kerültek a Szamos folyó gúnyhatáron túli szakaszába. Ebben az esetben 4 mázsa döglött halat emeltek ki a vízből, s a horgászok véleménye szerint az azévi fiatal halállomány nagy része elpusztult. Forrás: Nyolc évvel a ciánszennyezés után Kapcsolódó anyagok: Időzített bombákat rejt a Tisza vízgyűjtője A magyar – román ad hoc szakértői csoport állásfoglalása a verespataki jelentésről Tisza élővilágának emléknapja Szolnokon Virágzik a Tisza Szeged alatt Bambulás helyett tájékoztottság. A Tisza Élővilágának Emléknapja + VIDEÓK, FOTÓK | Szeged Ma. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Ez volt a hazánkban az eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezés. A környezeti katasztrófa a planktonikus élőlények, a vízi makroszkópikus gerinctelen élőlények és a halállomány tömeges pusztulását okozta. Erre emlékezve a magyar országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozata alapján február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította. A katasztrófa évében, az első vizsgálatok 32, 6 milligramm/literes koncentrációt mutattak ki Csengernél, ami meghaladta az érvényben lévő határérték 320-szorosát. KORMÁNYHIVATALOK - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal - Hírek. Február 2-án a megmérgezett folyó vize Vásárosnaménynál beleömlött a Tiszába. A hír sokkolta a közvéleményt, a szakemberek azonban gyorsan cselekedtek, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a kárenyhítés egyetlen lehetséges módja a hígítás, eszköze pedig a Tisza-tó, pontosabban a Kiskörei Vízlépcső. Létrehozták a gazdag folyami élővilág, valamint a Tiszából nyert ivóvízen élő 120 ezer ember (Szolnok, Tószeg, Zagyvarékas, Szászberek, Újszász, Rákóczifalva és Rákócziújfalu lakossága) védelmét szolgáló stratégiát.
A szennyezés hatása A szennyezés levonulásának idején 2 óránként vettek mintát a kijelölt helyeken, továbbá a levonulást követően még öt napig, naponta egyszer, amikor az összes cianid és az összes oldott réz, ólom, cink, kadmium valamint ezüst koncentrációját mérték. A hidrobiológiai vizsgálatok során a folyó mikroszkopikus élőlényeinek minőségi és mennyiségi analizálására került sor, vizsgálták a mikroszkopikus élőlényekre kifejtett hatást is. A cianiddal szennyezett folyószakaszokon a szennyezés megjelenésével egy időben a mikroszkopikus élővilág jelentős károsodást szenvedett el. Február 2-3-án a Szamoson a pusztulás 100%-os volt, vagyis a mikroszkopikus élőlények teljes állománya kipusztult. Az algák egyedszáma 30-50%-al csökkent, a planktonikus szervezeteknek egyes szakaszokon teljes állományuk kipusztult. A regenerálódás ezen élőlények esetében gyorsan megindult. A Tisza felső folyásán teljes, alsó és közép folyásán 30-60%-os volt a pusztulás. A halállomány pusztulása a szennyezés levonulása idején vagy közvetlenül utána mutatkozott és tömeges volt.
Szerencsére azóta már többször virágzott a Tisza, köszönhetően annak, hogy a szennyezés idején magas volt a talajvíz szintje, ezért az iszapban levő tegzes lárvákat nem érte a cianid. Mivel a cianid vegyületek kötetlen állapotban voltak, így a víz viszonylag gyorsan levonult, és a mérgek nem akkumulálódtak a mederben. Szintén a magas vízszint miatt az élőlények jelentős része a szennyezés után a mellékfolyókból települt vissza. 9 év után Kilenc évvel a drámai eset után üdvözölnünk kell azt a döntést, hogy Verespatakon leállították az elképzelt tervek kivitelezését, visszavonták az engedélyeket, hisz többek közt az egyik legnagyobb problémát az okozta az ügyben, hogy a 2000-ben történt szennyezést okozó ciántárolónál ott sokszorta nagyobbat akartak építeni, mely hasonló váratlan helyzetben beláthatatlan következményekkel járna. Sajnos a román kormányváltás után ismét napirendre kerülhet a verespataki aranybálya engedélyezése. A román törvényhozás már több mint egy éve halogatja annak a ciános technológiákat betiltó bányaügyi törvénykiegészítésnek az elfogadását, amelyet Eckstein-Kovács Péter, volt RMDSZ-es szenátor dolgozott ki.
Jellegzetes túlélő szervezetnek bizonyultak a folyami kagyló fajok, a kavics csiga, a folyami szitakötők lárvái, a kérészlárvák és a tiszavirág is. Ezek nagy részével azonban az emberek többsége nem foglalkozott, hisz nem ez volt a leglátványosabb, legmegdöbbentőbb kép, ami az eseményeket nyomon követők szeme elé tárult. Bár szerepük az ökoszisztémában létfontosságú, s nélkülük a még túlélő fajok, egyedek sem találhattak volna újra megfelelő feltételeket, mégsem ezekért a gerinctelenekért aggódtak legjobban. Lényegesen látványosabb és megdöbbentőbb volt a halpusztulás. A folyó területéről összegyűjtött haltömeg, melyeket fehérje-feldolgozókba szállítottak, meghaladta a 150 tonnát. Ez azonban jócskán alulmúlja azt a halmennyiséget, ami összességében elhullott a folyón, hisz ez az adat mindössze az összegyűjtöttekre vonatkozik. A kutatók különböző vizsgálatai alapján az összes elhullás 1241 tonna volt. Ebből 33, 8% a ragadozó hal, 13, 5% a ponty, 8, 1% a kecsege és 44, 6% a növényevő és egyéb hal.
A Szamos és a Tisza összefolyásánál a határérték 135-szöröse volt a normálnak. A duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhető folyamatos felhígulás nyomán a Tisza-tónál 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös volt a határérték-túllépés, de még Belgrád magasságában is halpusztulást okozott a szennyezés, amely még a Duna bulgáriai szakaszán is határérték feletti volt. A TRAGÉDIÁT KÖVETŐEN KEZDETÉT VETTE A KÁRENYHÍTÉS Magyarországon a vízügyi hatóságok törekedtek a károk mérséklésére, az érintett települések ivóvíz-ellátásának biztosítására, valamint az élővilág megóvására. Ennek köszönhetően a Tisza-tó nagy része, 93%-a érintetlen maradt, a holtágak és árterek csak kis mértékben szennyeződtek, a kiskörei vízerőmű alatti szakaszon pedig negyedével csökkent a cianid koncentrációja. Az elpusztult halak azonnali eltávolítása is szükséges volt, hogy a mérgezés ne terjedjen tovább a táplálékláncban. Fotó: Szabó Dávid A TISZAVIRÁG TÚLÉLÉSE SZIMBOLIZÁLJA, HOGY A TISZA ÚJ ÉLETRE KEL A katasztrófa hosszú távú következményei nem elsősorban a cianiddal kapcsolatosak.