Klímakatasztrófa, vízhiány, hőhullámok, járványok, háborúk, drogosok, fosztogatók, gyilkosok és néhány fegyveres erőkkel védett közösség, ahol igyekeznek túlélni és még halványan bíznak benne, hogy van remény az emberiség számára. Octavia E. Butler Xenogenezis-trilógia elgondolkodtató, izgalmas sorozat volt, ezért amikor megjelent az Agave Könyvek gondozásában a Földmag-duológia első része, tudtam, hogy olvasni akarom. A kötet A magvető példázata címet kapta. Eredeti megjelenése 1993, így a sztori egy kicsit távolibb jövőben játszódó disztópia sci-fiba oltva. A magvető példázata - Octavia E. Butler - Book24.hu. Bár nekünk már annyira nem is távoli, mert a regény során 2024-et írunk. Ráadásul a kötet annyira aktuális, hogy két évvel ezelőtt New York Times Bestseller lett. Azért ez nem semmi közel három évtizeddel a megjelenése után. A regényben a világ romokban a klímaváltozásnak köszönhetően. A víz hiánya járványokhoz vezet, ráadásul háborúk dúlnak, fosztogatók, gyújtogatók teszik még élhetetlenebbé ezt a hőhullámokkal is kínzott nyomorult világot.
Jó vagy rossz? Megtett-e mindent annak érdekében, hogy a jó termés biztosítva legyen? A magvető példázata Jézus egyik legismertebb példája, amely elsősorban is nem a magvetőknek szeretne tanácsodni adni, hanem éppen az emberi szívről, annak állapotáról, Isten Igéjének befogadó készségéről ismerteti meg az embert. Izsmán Jónás ipolysági lelkipásztor a magvető példázatáról szóló üzenetét olvashatjuk az alábbiakban. Mk 4, 26-29 Jézus ezt is mondta: "Úgy van az Isten országa, mint amikor az ember elvetette a magot a földbe, azután alszik és felkel, éjjel és nappal: a mag sarjad és nő, ő pedig nem tudja, hogyan. Magától terem a föld, először zöld sarjat, azután kalászt, azután érett magot a kalászban. Amikor pedig a termés engedi, azonnal nekiereszti a sarlót, mert itt az aratás. " Krisztusban szeretett Testvéreim! A magvető példázata elemzés. Hadd kérdezzem meg Önöket, vajon elégedettek-e a templomba járók számával? Vajon lehetnének többen is? Esetleg a lelkész úr jobban megmondhatná a nem járóknak a nagy ünnepeken, amikor eljönnek?
Ez az, a mely az útfélre esett. 20. A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt örömmel fogadja; 21. De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal megbotránkozik. 22. A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem. 23. Magvető példázata. A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit. Jézus itt emberi személyiségeket mutat be. Tehát, hogy az emberek hogyan szoktak viszonyulni Isten igéjéhez. Az igaz ember nem csak érti az IGÉ-t, de szívébe fogadja és aszerint cselekszik jóban és rosszban is. Arra tanít, hogy a hit cselekedet nélkül halott és teremjünk jó gyümölcsöt Jézus Krisztus, a mi urunk tanítása által.
A modern klasszikussá vált disztópia, ami 27 évvel a megjelenése után lett New York Times Bestseller! 2024-et írunk: a klímaváltozás elviselhetetlen károkat okoz világszerte, járványok, háborúk és tartós vízhiány sújtja az emberiséget. Los Angeles külső részén fegyveres erőkkel védett, zárt közösségek próbálnak biztonságban fennmaradni a fosztogatókkal szemben, akik gondolkodás nélkül ölnek a túlélésük érdekében. Lauren Olamina az egyik ilyen közösségben él családjával. Csendes órák - Mit mond a Biblia - A magvető példázata. Apja lelkész, és másokkal együtt azért küzd, hogy megőrizze az emberiség méltóságát és azokat az értékeket, amik egyszer naggyá tettek minket. Miközben apja a helyes úton próbálja tartani a gyülekezetét, Lauren hiperempátiával küzd – egy ritka betegséggel, melynek során rendkívül érzékennyé válik mások fizikai fájdalmával szemben. Egy nap fosztogatók törnek be a közösségbe, és bekövetkezik, amitől mindenki tartott: otthonukat hátrahagyva menekülniük kell a farkastörvények uralta senkiföldjén. Lauren a túlélőkkel együtt északra tart és idővel a vezetőjükké válik; ráadásul az út során megfogalmazódik benne egy új hitvilág alapja, ami az egész emberiség számára a túlélést jelentheti.
22 Akinél pedig tövisek közé hullott, hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, és nem hoz termést. 23 Akinél pedig jó földbe hullott, az hallja és érti az igét, és terem: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit. " 24 Más példázatot is mondott nekik: "Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. 25 De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment. 26 Amikor a zöld vetés szárba szökött, és már magot hozott, megmutatkozott a konkoly is. A magvető példázata rövid tartalom. 27 A szolgák ekkor odamentek a gazdához, és azt kérdezték tőle: Uram, ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnan van akkor benne a konkoly? 28 Ellenség tette ezt! - felelte nekik. A szolgák erre megkérdezték: Akarod-e, hogy kimenjünk, és összeszedjük a konkolyt? 29 Ő azonban így válaszolt: Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is. 30 Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe. "
És elült a vihar, és nagy csendesség lett. 40 Akkor ezt mondta nekik: Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek? 41 Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?
Alig várom, hogy folytathassam a történetét, nagyon remélem, hogy minél hamarabb megjelenik a duológia második kötete, hiszen nem vagyok egy túl nagy sci-fi rajongó, viszont ez a kötet mindenképpen fogyasztható a hozzám hasonló, a műfajt csak kóstolgató olvasók számára is. Nagyon ajánlom: pörgős, izgalmas és pont annyira kerek, amennyire egy duológiának lennie kell. Nyereményjáték: Octavia E. Butler 1993-ban írt, mára klasszikussá vált disztópiája az Agave kiadó által megjelentetett magyar Butler-életmű következő darabja. A magvető példázata könyv. Aktualitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy 27 évvel a megjelenését követően a bestseller listák élére került. Ezúttal hét blogger véleményét olvashatjátok a könyvről és ha velünk tartotok, ismét megnyerhetitek a könyv egy példányát! A disztópikus jövőkép egy olyan világot vetít elénk, ahol elengedhetetlenül szükséges a növények ismerete. Így a történet és cím nyomán ezúttal különböző magokat kell képről felismernetek, aminek a nevét be kell írnotok a Rafflecopter megfelelő helyére.
A jövő mobilitási szolgáltatásai - MOL 2030 Előadó: Ratatics Péter Helyszín: 2022. április 21. 18:15 Érdekel...
Az üzenettel együtt Luther egy 95 tézisből álló vitairatot is eljuttatott feletteséhez, melyet Philip Melanchton szerint azon az estén – német nyelven – a wittenbergi vártemplom kapujára is kifüggesztett. A lutheri 95 pont kapcsán fontos előre leszögezni, hogy a szóban forgó tételek nem kinyilatkoztatásul íródtak; éppen ellenkezőleg, vitára buzdították azokat az olvasókat, akik megfelelő teológiai képzettséggel rendelkeztek. A cél – mint az idézetből is kiderül – mindössze egy disputa összehívása volt, a dokumentum pedig a kezdeményező szerzetes álláspontját tükrözte. Luther tehát az általa szerkesztett 95 tétellel nem egy új felekezetet akart alapítani – bár később kétségkívül ez történt –, hanem "mindössze" a katolicizmust igyekezett megreformálni oly módon, hogy a búcsúcédula-árusítás károsnak ítélt gyakorlatát kiiktatja. Ezzel együtt a később kibontakozó lutheri reformáció alaptézisei – mint például a hit általi kizárólagos megigazulás vagy a sola scriptura tana – sem forradalmi újításokként, csupán a pénzért adott bűnbocsánat elleni érvelés részeként jelentek meg.
V. Károly megválasztása után a harc újult erõvel folyik tovább.
A búcsúcédulák osztogatása a 16. század elejére már a háborúk és fényűző építkezések nyomán túlköltekező pápák bevett pénzszerzési módszerévé vált, annak tehát jól kialakult gyakorlata volt: a hívek megfelelő adományért cserébe igazolást kaptak arról, hogy bűneik bocsánatot nyertek. "Amint a pénz a ládikába hullik, a tisztítótűzből a lélek kiugrik" – mondta állítólag Tetzel, a neki tulajdonított kijelentés pedig kiválóan rávilágít arra, hogy ez a szokás etikai szempontból bizony ugyancsak aggályos volt. A búcsúcédula-árusítás gyakorlata a wittenbergi egyetem elismert teológusát, Luther Mártont is felháborította, aki ugyan Bölcs Frigyes szász választó (ur. 1486–1525) alattvalójaként nem találkozott Tetzelékkel – hiszen a fejedelem nem engedte be őket országába –, hívei közül viszont 1516–17 során sokan útra keltek a bűnbocsánat elnyerésére, és utóbb beszámoltak neki tapasztalataikról. A Ferenc-rendi szerzetes a hallottak nyomán úgy döntött, panaszlevelet ír Albert érseknek, melyet 1517. október 31-én küldött el Mainzba.
Mi lehetett ennek az oka? Elsősorban az, hogy a törvényen kívülinek nyilvánított egykori szerzetes hitelveivel – főként az apostoli szegénység és egyszerűség hirdetésével, valamint a nemzeti nyelvvel – rövid időn belül népes tábort gyűjtött maga mögé, ám az sem volt elhanyagolható, hogy a független, kvázi "nemzeti" egyház gondolatával a pápai és császári ellenőrzés alól szabadulni vágyó német fejedelmek támogatását is elnyerte. A későbbi fejlemények nyomán tehát a wittenbergi teológus 1517. október 31-ei vitairata történelmi jelentőségre emelkedett, hiszen – miután találkozott a katolikus klérus merev álláspontjával – megfogalmazott téziseivel a keresztény vallás újabb szakadását eredményezte. Luther tanainak térhódítása súlyos csapást jelentett a katolicizmus számára, ráadásul a hittudós munkássága – Zwingli, Kálvin, majd Szervét Mihály személyében – hamarosan újabb hitújítók fellépését, vagyis újabb reformált keresztény irányzatok születését eredményezte. A 16. század során kibontakozó reformáció a vallásháborúkkal aztán néhány évtized múlva lángba borította Európát, másfelől viszont egy újfajta etikát is megteremtett, mely az egyszerűség, a takarékosság és a felhalmozás propagálásával a gazdasági és társadalmi változások – a kapitalista fejlődés – egyik legfőbb motorjának bizonyult.
A korabeli tudósítások szerint Tetzelnél még a halottak bûneit is meg lehetett gyónni. Tetzel szólásmondása volt: "Wenn das Geld im Kasten klingt, die Seele in den Himmel springt", azaz, "Amint a pénz a ládában csörren, lelked rögtön a mennybe röppen". Luther ezt élesen elítélte és heves tiltakozás váltott nála ki. A 95 tétel kihirdetése 1517. október 31-én 1517. október 31-e elõtt Luther már többször is prédikált a búcsúcédulák kereskedelme ellen. De ezen a napon - miután a búcsúcédula instrukcióját elolvasta - írt egy levelet egyházi feletteseinek. Abban reménykedett, hogy a nézeteltéréseket és visszaéléseket megszüntetik. A levélhez csatolta 95 Tételét, melyet disputájának alapjául szánt. Az, hogy Luther ezen a bizonyos napon Luther a tételeit hangos kalapácsütésekkel valóban kiszegezte-e a wittenbergi vártemplom ajtajára, kérdéses, de legenda szól errõl is. ( A ´95 tétel kihirdetésének legendája) A reakció Luther tételeit püspökein kívül néhány barátjának is elküldte. A reakció nem volt azonnali.
"Az igazság kiderítése igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen. " (Részlet a Luther által írt dokumentumból) 1517. október 31-én tette közzé Luther Márton wittenbergi Ágoston-rendi szerzetes híres 95 tételét, melyeket a bűnbocsánat és a búcsúcédula-árusítás gyakorlatának kapcsán fogalmazott meg. A vitaindító írásnak szánt dokumentum, melyet Luther állítólag a wittenbergi vártemplom kapujára is felszegezett, utóbb korszakhatárnak bizonyult a kereszténység történetében, mivel a szerzetes és a katolikus klérus között kiéleződő konfliktus hamarosan a reformációval bekövetkező egyházszakadáshoz vezetett. A wittenbergi 95 pont kifüggesztésének legfőbb előzménye az 1516-ban kezdődő búcsúcédula-árusítás volt, melyet a Luther által később bírált Johannes Tetzel dominikánus szerzetes és társai a Szent Péter-székesegyház újjáépítése, valamint – nem hivatalosan – Albert mainzi érsek adósságainak lefaragása érdekében indítottak.