2020. november 14. | | Olvasási idő kb. 5 perc Nem kerek, de mégis fontos évforduló ez a mai, hiszen a csodálatos és utánozhatatlan Astrid Lindgren száztizenhárom évvel ezelőtt született, és szép hosszú életében annyi kincset adott nekünk, amit csak azért nem sorolok fel, mert Both Gabi tavalyi cikkében már "megfaragta" számára a legszebb sírkövet. Másrészt pedig ezúttal állandó idolomról, a minden tanítószándéktól mentes Harisnyás Pippiről szeretnék inkább megemlékezni. Pippiről, aki részben bennem lakik, és Pippiről, akire gyerekkorom óta vágyom, hogy belém költözzön a nehéz időszakokban. Marossy Kriszta írása. – "– Szabad itt kézzel enni? – Felőlem – vont vállat Pippi. – Bár én a régi és bevált szokáshoz tartom magam, és inkább szájjal eszem. " Természetesen Pippinek óriási a rajongótábora, így nem feltétlenül szükséges őt rögtön az elején védelmembe venni, mégis megannyi vádaskodás érte már elképzelt élete során: egyesek szemében volt már anarchista, a képtelen és veszélyes családmodell lovas(! )
Az apró tengerparti városkában van egy csinos kis ház, a Villekulla-villa, s ennek van egy még különösebb lakója. Kilencéves, szeplős, copfos, vörös hajú kislány – úgy hívják, hogy Harisnyás Pippi. Egyedül él a lovával és Nilsson úrral, a majmával. Apja a hajóskapitány, a négerek királya egy déltengeri szigeten. Pippi a legerősebb, legkedvesebb és legizgalmasabb gyerek az egész világon, aki a szomszéd Tomit és Annikát szórakoztatja kifogyhatatlan ötleteivel, no meg a városka gyerekeit. És van ezen kívül egy kis koffernyi aranypénze is. Hamarosan az egész város megtudja, milyen különös lakója van… Harisnyás Pippi talál egy csunkot: Nem édesség, nem ruhaféle, nem betegség, és nem is valami elszabadult vadállat. De akkor mi vagy ki lehet az a rejtélyes csunk? Ezt próbálja kideríteni a vagány, vörös hajú Harisnyás Pippi a barátaival, Tomival és Annikával. A klasszikus történet, amely eredetileg a Harisnyás Pippi a Déltengeren című kötet egyik fejezete volt, most Ingrid Vang Nyman rajzaival kibővítve, nagyobb betűkkel jelenik meg.
Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi (Egmont-Hungary Kft., 2012) - Szerkesztő Fordító Grafikus Kiadó: Egmont-Hungary Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2012 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 134 oldal Sorozatcím: Egmont örökzöld Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 12 cm ISBN: 978-963-629-462-5 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a könyvből: "Az icipici város szélén volt egy gondozatlan öreg kert. Abban állt egy roskatag öreg ház, és abban a házban lakott Harisnyás Pippi. Kilencéves volt, és egy szál egyedül lakott... Tovább Fülszöveg Harisnyás Pippi mára fogalommá vált a gyerekirodalomban. Nem találkoztam még olyan gyerekkel, aki ne olvasta volna hatalmas lelkesedéssel a szeplős, copfos, hatalmas cipőt és felemás harisnyát hordó Pippi kalandjait. Ez persze nem is csoda: a világ legerősebb kislánya bármit megtehet, ami eszébe jut, és állandóan tele van ötletekkel.
Tudjon meg a könyvről többet itt: Ismerje meg a Móra Astrid Lindgren köteteinek teljes választékát itt
FIZIKA - Úszás, lebegés, merülés I - YouTube
Ismétlés Minden folyadékba vagy gázba merülő testre hat a felhajtóerő, ami egy felfelé irányuló erő. Arkhimédész törvénye értelmében ez az erő egyenlő nagyságú a test által kiszorított folydék vagy gáz súlyával. Korábban tanultuk, hogy a gravitációs erő minden testet a Föld középpontja felé húz. Tehát egy folyadékba vagy gázba merülő testre legalább két erő hat: a gravitációs erő és a felhajtőerő. Test elhelyezkedése a folyadékban Bárhová mozgatjuk a testet, az feljön a víz felszínére. Azt mondjuk ilyenkor, hogy a test úszik a folyadék felszínén. Ennek feltétele, hogy a test sűrűsége kisebb legyen, mint a folyadék sűrűsége. Amíg a víz alatt van a test, addig a felhajtóerő nagyobb, mint a gravitációs erő. Kiemelkedve a vízből, a két erő kiegyenlíti egymást, így a test nyugalomban marad. Ha elmozdítjuk a testet, akkor az ott marad, ahová tettük. Ha kiemelnénk a vízből, akkor visszasüllyed annyira, hogy teljesen elmerüljön a vízben. Úszás lebegés merülés. Azt mondjuk ilyenkor, hogy a test lebeg a folyadékban. Ennek feltétele, hogy a test sűrűsége egyenlő legyen a folyadék sűrűségével.
A kísérlet elvégezhető úgy is, hogy miután a tiszta víz-fürdőbe beleraktuk a burgonyakockákat, a sót közvetlenül a vízbe szórjuk, és folyamatos kevergetéssel oldjuk fel. Ennek a megoldásnak több hátránya van: a só teljes feloldódásáig a folyadék zavaros, s ez a jelenség jó láthatóságának a rovására megy; nehéz megvalósítani a lebegést; a só lassú oldódása miatt lényegesen több időt vesz igénybe a bemutatás, mint a fentebb ismertetett módszerrel. Az oldatban úszó burgonya, ha a sós vízben hagyjuk hosszabb ideig, elsüllyed. Ennek oka az ozmózisnyomás, amely hatására a burgonya sejtjeiből víz (oldószer) diffundál az oldatba. A burgonya sűrűsége a vízveszteség következtében növekszik meg. Az újkrumpli, nagyobb víztartalma miatt kisebb sűrűségű, mint a tavalyi, amelyből a víz egy része elpárolgott. Előfordulhat a kísérlet bemutatásánál, hogy a friss tojásnál előbb emelkedik a felszínre. FIZIKA - Úszás, lebegés, merülés I - YouTube. A tojás frissességét úgy állapíthatjuk meg, hogy vízbe tesszük, és ha elmerül, bátran használhatjuk a főzéshez.
Ha a nehézségi erő és a felhajtóerő egyenlő nagyságú, és a test teljesen a folyadékba merül, akkor a test lebeg a folyadékban. A testre ható nehézségi erő egyenlő a felhajtóerővel, a test ezért van egyensúlyban. Ekkor a test tömege egyenlő a kiszorított víz tömegével, s ebből következik, hogy sűrűségük is egyenlő. A test úszik, ha a nehézségi erő és a felhajtóerő úgy egyenlő, hogy a test nem merül egészen a folyadékba. Ilyenkor is egyensúly alakul ki. A felhajtóerő a bemerülő térfogatnak megfelelő térfogatú víz súlyával egyenlő, s ez megegyezik a testre ható nehézségi erővel. A bemerülő térfogat kisebb a test teljes térfogatánál. Tevékenységek - fizika feladatok gyűjteménye | Sulinet Tudásbázis. A test tömege és a kiszorított folyadék tömege most is egyforma, de a folyadék kisebb térfogatú. Ebből következik, hogy a test átlagos sűrűsége most kisebb a folyadék sűrűségénél.
Úszás, lebegés, merülés fogalma. A felhajtóerő a hidrosztatikai nyomás következménye
Tyúktojással ugyanígy elvégezhető a kísérlet. Ha burgonya és tojás van egyszerre a vízben, a tojás legtöbbször előbb kezd felemelkedni (1. ábra). (Ez a tojás szikkadtságától, ill. a burgonya nedvességtartalmától is függ. ) A kísérlet "fordított irányban" is bemutatható. Miután a pohárból, amelyben a burgonyakockák, illetve a tojás úsztak, kimerítettük a sós víz egy részét, csurgassunk hozzá (állandó kevergetés mellett) tiszta vizet! Most az úszást a lebegés, majd azt az elmerülés fogja követni. A burgonyának és a tojásnak nagyobb a sűrűsége (átlag-sűrűsége), mint a tiszta víznek, ezért elmerülnek abban. (A burgonya sűrűsége valamivel nagyobb, mint a tojásé, mindkettőé 1, 1 alatt van. ) Ha vízfürdőhöz sóoldatot öntünk, akkor a folyadék sűrűsége megegyezik a tojáséval (illetve később a burgonyáéval). Ekkor figyelhető meg a lebegés. A sóoldat további adagolásával a folyadék sűrűsége már meghaladja mind a tojásét, mind a burgonyáét, ezért ettől kezdve mindkettő úszik benne. Úszás lebegés merules. A lebegés jelensége Az úszás jelensége A kísérlet továbbfejlesztése A fentiektől eltérő méretű edények alkalmazásánál a só és víz mennyiségi arányait megtartva kell a sóoldatot elkészíteni, illetve a vízfürdőt kimérni.