Linkek a témában: Téli ünnepek Advent, Karácsony, Januári jeles napok, Farsang, Februári jeles napok Téli ünnepek - fennmaradt pogány szokások A legtöbb karácsonyi szokás (ajándékozás, gyertyagyújtás, karácsonyjárás, karácsonyfa) régebbi vallásokból ered. Fontosabb téli népszokások – 1. rész - Fin dict. Itt alább található egy néhány a még fennmaradt pogány szokásokból. Meghatározás Téli ünnepkor, téli népszokások, hagyományok, jeles napok Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Téli ünnepkör, hagyományok Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Turán (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) decembertől februárig tartott a tollfosztás. A segítőket mákos kukoricával kínálták. A Tápió vidékén Luca-napkor fosztottak tollat. Pándon és Kókán a házaknál tartottak tollfosztó bálokat. Kókán a toll csumáját a legény összeszedte, és a neki tetsző lány háza előtt szórta el. Míg másutt ez a megszégyenítés, itt az udvarlás jele volt. Tiszaföldvár vidékén pedig az volt a szokás, hogy a legények összeszedték a kocsányokat, és a lányok háza elé szórták, majd másnap megfigyelték, hogy eltakarították-e? Téli népszokások - szentivanihke.hu. Így tették próbára a lányokat. Kalotaszegen a tollfosztást általában október végén a mezei munkák végeztével kezdték. A liba- és tyúktollat nagy becsben tartják, mert a vetett ágyra kerülő párnákat ezzel töltik meg. A 20. század elején még gyakoriak voltak a tollfosztó-kalákák. Mézespálinkával, kaláccsal kínálták a segítőket. Farsang végén sokszor tollas maszkurákat öltöztettek: egy-egy asszony arcát szilvaízzel bekenték, majd tollat fújtak rá. Ilyenkor más maszkurák is jöttek a házhoz, és kíváncsian figyelték, hogy van-e köztük férfi leselkedő?
A magyar nép rendkívül sok hagyománnyal rendelkezik. Minden évszakban számtalan különböző kisebb-nagyobb hagyomány létezik, aminek egy részét ma is gyakorolják. Rengeteg eltűnt az idő folyamán, másokat pedig ma is előszeretettel elővesznek. A tél annak ellenére, hogy egy hideg évszak, az egyik legmozgalmasabb ilyen tekintetben. Huszonkét fontosabb napot számlálunk a hideg évszakban, amelyek mindegyikéhez a népszokások rengetege kötődik. Vannak olyanok, amelyeket csak egy adott kisebb közösségen belül ünnepelnek, de olyanok is, amelyeket a magyarság a világ minden táján szívesen gyakorol. Téli ünnepek népszokások gyerekeknek. Az egyik legfontosabb téli népszokás az Advent, ami a karácsonyi várakozás négy hétben foglal helyet, a magyar hagyományvilágban már hosszú idő óta a Szent Andrást követő vasárnappal veszi kezdetét. Régebben tilos volt mindenféle mulatság, lakodalom vagy keresztelő, de még a disznóvágást is megoldották korábban. December 4-én, Borbála napjához is a népszokások számos változata kötődik már évszázadok óta a magyar nyelvterületen.
Ezen a napon tilos volt varrni, söprögetni vagy fonni, helyette a nők inkább tollat fosztottak, a férfiak pedig újbort fejtettek, vagy épp búzát csíráztak. Ezek mellett más népszokásokkal is találkozunk ezen a napon, amelyeknek még jelenleg is fontos szerepük van a magyar néphagyományban. Népszokások a téli napfordulón - Cultura.hu. Miklós napja december 6-ra esik, azonban a Mikulás, vagy a krampusz alakja újabb keletű népszokás. Korábban számos álarcokkal kapcsolatos szokás volt népszerű ezen a napon. A "miklósolás" a középkortól mindenhol elterjedt volt a keresztény Európa területén.
A déli féltekén ugyanis akkor süt leghosszabb ideig a nap, nyár van és sokan arra használják ezt, hogy melegebb tájakon tölthessék a karácsonyi ünnepeket.
– Lechner Tudásközpont tervtára – Halmos György: Fehérvári úti piac, Budapest. Magyar Építőipar, 1978. 1–2. szám – Egyetlen elavult piacon folyik az élelmiszervásár, 8 Órai Újság, 1931. március 7. – Vértesy Miklós: A Fehérvári út, Budapest, 1979. (17. évf. ) 5. sz. 29–33. old. – Egykor. hu – Augusztusi bőség szeptemberben, Népszava, 1980. szeptember – Hazai középületek, BME – FunIQ, Fehérvári úti vásárcsarnok Fotó: Lechner Tudásközpont és Fortepan
További részletek: A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Választék bőséggel, ám mégsem állítható, hogy választékos a kínálat. Leginkább a sokat ünnepelt és legalább ennyiszer kárhoztatott magyar konyha fundamentális összetevői lelhetők fel: hagyma-krumpli, paprika-paradicsom stb. Az egzotikus kiegészítőkre vágyók a narancs-, a banán- és a citromhegyek kaptatóin juthatnak el a csúcsra. A húsok csakúgy a pörköltek és sültek irányába orientálják a dolgozót, miképpen a hűtőpultok plexifedezékében lapuló fejhúsok, töpörtyűk, májasok sem csábítják a kulináris fantáziát járatlan utakra. Az etetősor étlapjai mintegy beteljesítik az alapanyagok adta konyhai lehetőségeket; oldalasok, töltött és rakott káposzták, csülkök és tüdők, pacalok és kolbászok, főzelékek és almapaprikák, a gasztronoutát amúgy lekenyerező, ám tagadhatatlanul zárt falanszterében összegződik a Skála-piac univerzuma. Mindennek ellenére és legalább annyira: a piac tágas tere bármikor alkalmat ad a változatos magyar fitnesz gyakorlására; a napi egy felüléssel kezdődő, majd a gyaloglás minimalista, kontemplatív mozdulategyüttesével kiegészített, a lépcsőzéssel más nehézségi fokba váltó, a szemidegeket felajzó, a rágóizmokat kondicionáló, a gyomornedveket megindító, a májat kényeztető, teljes körű programra; az idők szellemének megfelelő öngondoskodásra.